Tájékoztató az orosz-magyar kapcsolatok történetéhez – programajánló
A II. világháború és a rendszerváltás közötti időszak még hosszú évtizedekre kutatási témát szolgáltat a magyar történészeknek. Az orosz-magyar kapcsolatokra vonatkozó történeti kutatások ugyan nem csak ebből az időszakból állnak, az azonban kétségtelen, hogy a levéltári anyag erre vonatkozóan a legérdekesebb. Mai írásunkban egy olyan rendezvényre hívjuk fel a figyelmét olvasóinknak, amelyen tájékoztatást nyerhetnek a kutatási lehetőségekről.
A moszkvai levéltári kutatás lehetőségeiről tart tájékoztatót Seres Attila, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet delegátusa 2015. január 12-én, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében. Debrecen, Egyetem tér 1., Főépület, 316-os terem). A moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ keretében 2001. július 1-jétől Levéltári Intézet működik egy fő levéltárossal. A levéltári delegátus feladata, hogy feltárja, jegyzékelje és másolásra kijelölje az Oroszországi Föderáció levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású levéltári iratokat, gondoskodjon a feltárt és jegyzékelt iratok mikrofilmeztetéséről, az elkészült másolatok ellenőrzéséről és a MNL-nak történő továbbításáról, információkkal segítse az orosz állami levéltárak anyaga iránt érdeklődő magyar kutatók munkáját.
Seres Attila (Kép forrása: MNL)
A rendezvény nem első alkalommal kerül lebonyolításra 2014 január 6-án már tartottak egy hasonló tájékoztatót a levéltári kutatás alternatíváiról és az ehhez kapcsolódó ösztöndíj lehetőségekről. A tájékoztató hatására a Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszékének képviselői meghívást kaptak „Az Orosz Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború idején” c. nemzetközi tudományos konferenciára, melyet 2014. október 15-17. rendeztek a Moszkvai Magyar Kulturális Központban. A konferenciáról újságunk is beszámolt. Egy együttműködés látszik kibontakozódni a két intézet között, ezért a hallgatók figyelmének felhívása érdekében idén is megtartják a tájékoztatót.
A tájékoztató plakátja
A hungarológiai jellegű forrásfeltárás és az egyetemes történeti vonatkozásokban releváns primer levéltári anyagok tanulmányozásával, hozzáférhetőségével kapcsolatban elhangzó információk mellett az egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára elérhető ösztöndíj programok is bemutatásra kerülnek. A tájékoztatót követően pedig a hallgatóság a magyar-szovjet kapcsolatok egy érdekes szegmensébe kaphat betekintést a “Tambov presszó – Tolna szálló. A magyar-szovjet testvértelepülési kapcsolatok főbb kérdései a szocializmus idején” című előadás keretein belül. Az esemény Facebook oldala a link mögött található.
Ezt olvastad?
További cikkek
Mire jó az embernek a művészettörténet – A PTE Személyes történelem kurzusának előadása
Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke által szervezett Személyes történelem – Kalandozások a középkor és […]
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
Előző cikk
Egy szabad állam Európa szélén – Izland a kora középkorban
Azon olvasóink, akik az idén 70 éve* független Izland középkori történelmének tanulmányozására szánják idejüket, felfedezhetik, hogy a kis sziget a 13. század derekáig királyi fennhatóság nélkül működött. Mivel a hatalom […]