Oroszország
„Barbárok közt fejedelem vagyok, fejedelmek közt pedig barbár” – II. Petar Petrović Njegoš, Montenegró püspökfejedelme
A magyar olvasók közül valószínűleg kevesek számára ismert II. Petar Petrović Njegoš neve, pedig a montenegrói pásztorfiúból lett püspökfejedelem és költő-filozófus életútja több, mint regénybeillő. Azonban ahhoz, hogy világosabb képet
„Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.” Mozaikok az orosz zeneszerző, Igor Fjodorovics Sztravinszkij életéből
„A fegyelem, az önként vállalt »feszesség« igénye a természetünkben van, s nemcsak a művészetben mutatkozik meg, de minden tudatos emberi cselekvésben is. A rend igénye nélkül nem jöhet létre semmi,
Az 1915-ös kárpáti téli hadjárat
1914 harcai a szerb és a keleti fronton egyaránt súlyos vereséggel végződtek az Osztrák–Magyar Monarchia számára. A háború előtt az osztrák–magyar hadvezetés egy, a San folyó mentén húzódó erődrendszerben látta
A krími háború története
A krími háború az 1815 és az 1914 közötti viszonylag békésnek nevezhető évszázad egyik legfontosabb olyan háborúja volt, amelyben európaiak álltak szemben más európaiakkal. Bár ez 1853-ban csak egy újabb
Port Arthur 1904–1905. évi ostroma
1904 karácsonyán a világ közvéleményének figyelmét egy százezres hadseregeket megmozgató, Kelet-Ázsiában dúló fegyveres konfliktus kötötte le: az 1904–1905-ös orosz–japán háború. A Koreai-félsziget feletti dominancia megszerzése céljából a hadban álló felek
Az angol–orosz kapcsolatok és a keleti kérdés – interjú Schrek Katalinnal
Schrek Katalin történész 19. századi egyetemes történelemmel, diplomáciatörténettel foglalkozik. Doktori értekezése 2020 őszén jelent meg könyv formájában A keleti kérdés válságainak kezelése az angol–orosz kapcsolatok viszonyrendszerében: koncepciók, mechanizmusok és azok
Tadeusz Kościuszko élete
Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko 1746. február 15-én született a lengyelországi Kosówban. A történeti szakirodalomban több időpontot is találhatunk a születés időpontjára: február 4-ét, február 12-ét vagy éppen február 15-ét. Vérbeli
Az 1877–1878-as orosz–török háború és a berlini kongresszus
A krími háborúban elszenvedett vereség után Oroszország egy időre visszaszorult az európai politikától, s a belpolitikára, illetve a Távol-Kelet felé fordította figyelmét. Gorcsakov orosz külügyminiszter a külpolitikai programjának megfogalmazásakor így
Konferencia kávészünet nélkül?
Az „új koronavírus-járvány mindannyiunk életét megváltoztatta” kijelentést már különböző kontextusban nagyon sokszor hallottuk és elcsépelten is hangzik. Azonban tény, hogy március óta akit lehetett „home office”-ba küldtek, a köz- és
“Sem a gránát, sem a srapnel nem veszedelmes, csak arra, akit eltalál” – Przemyśl ostromának mindennapjai
A Magyar Királyság számottevően kivette részét az I. világháború harcaiból, elsősorban a keleti hadszíntéren, azon belül is az orosz fronton. Ennek legfontosabb erődje Przemyśl, ahol körülbelül 140000 magyar katona harcolt