„Vorosilov írt az idővonaladra” – a Nullaév tematikus honlap
A náci Németország bukását a kortársak jelentős része egy új, békés korszak kezdetének tekintette. A második világháború alatti jaltai megállapodás azonban lehetőséget teremtett a Szovjetuniónak, hogy a harcokból győztesen kikerülve megkezdhesse hatalmának kiépítését, társadalmi berendezkedésének meghonosítását azokban az országokban, amelyekből a Vörös Hadsereg verte ki a Wehrmacht katonáit. „1944–45 origót jelentett egy olyan történelmi tengelyen, amelyen a negatív tartományt újabb negatív váltotta fel: ez volt a »nulla év«.” – olvashatjuk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában idén nyáron újraindult Nullaév (teljes nevén Nullaév, 1944–1945, Remény és realitás) oldalon.
A Nullaév oldalára navigálva automatikusan az Idővonal menü nyílik meg, amely az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i megalakulásától az 1945 decemberében kiadott inflációellenes rendelkezésekig tartalmaz hosszabb-rövidebb bejegyzéseket. A Koordináta menüpontban a vizuális magyarázásé a főszerep: hét térkép és három infografika segíti az események mélyebb megértését.
A Sajtóles menüpontban közel 140 korabeli sajtócikket olvashatunk, míg az Így írták ők menüpont közel 320 egykori naplókból gondosan válogatott bejegyzéssel várja az érdeklődőket, a Galériára kattintva pedig 182 fotót találunk. A Lexikon menüpontban nevéhez hűen óriási mennyiségű adat vár minket – külön a személyek (Kit ismerhetek?), külön a fogalmak (Szó, mi szó) és külön a hónapokra bontott kronológia.
Az életrajzok kedvelőinek igazi csemegét jelenthet a Hétköznapi hősök menüpont, amely alatt olyan nem mindennapi emberek életét ismerhetik meg, mint Czunft Vilmos, az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet főorvosa, aki úgy mentette meg az intézmény gyógyításhoz nélkülözhetetlen 1500 milligrammnyi rádiumkészletét az elhurcolástól, hogy a saját testére ragtapaszozta (majd öngyilkos lett a rádium sugárzása nyomán kialakuló súlyos sugárbetegsége miatt), Salkaházi Sára, a Szociális Testvérek Társasága apácanővére, aki közel száz ember életét óvta meg az 1944-es zsidóüldözés során (amíg a nyilasok a jeges Dunába nem lőtték) vagy Apor Vilmos római katolikus püspök, akit szovjet katonák gyilkoltak meg, amikor meg akarta akadályozni, hogy a győri Püspökvár pincéjében bujkáló nőket megerőszakolják.
A Hétköznapi élet menüpontban a Budapest körüli harcokról írt visszaemlékezéseket, a színházi élet 1945-ös újjászervezéséről összeállított cikkeket, illetve a harcok lezárása után született egyházi kárjelentésekből vett szemelvényeket találunk. Ide került a talán legkönnyedebb, de mégis elgondolkoztató tartalmat felvonultató rovat is, amelyben korabeli vicceket és karikatúrákat gyűjtöttek össze a szerkesztők.
Összességében elmondható, hogy a Nullaév olyan oldal, ahol a csak egy-egy érdekességet megtudni vágyó olvasó is találhat újdonságot, de az a látogató sem csalódik, aki azt várja, hogy ha huzamosabb időt tölt az oldalon és számos tartalmat átnéz, akkor összeálljon számára a nagykép arról, hogy mit is jelentett a második világháborús náci megszállás, az átvonuló frontvonallal együtt járó harc és pusztítás, illetve a szovjet katonák bevonulása Magyarország számára.
A címlapon: A Hősök terén álló lebombázott Millenniumi Emlékmű. Forrás: Nullaév /MNM Fotótár
Ezt olvastad?
