kényszermunkatábor
„Hogy ne legyek a sakálok martaléka…” – Mórocza Károly: 1249 nap fogságban
A második világháború 1945 áprilisában ért véget Magyarország számára. A Szovjetunió Vörös Hadserege hazánk egész területét megszállta, s bizonytalan volt még a jövő. Három hónappal a harcok elcsendesülése után kezdődött
A fogság évei – Olbitz Ferenc emlékei a Szovjetunióban végzett kényszermunkáról
Olbitz Ferenc egyike azon százezreknek, akiket a Vörös Hadsereg kényszermunkára (közkeletű nevén „málenkij robotra”) hurcolt a Szovjetunióba. Nyolc és fél éves fogság után, 1953-ban szabadult, majd hazatérve évtizedekig hallgatott arról,
Az Örök tél című film történészszemmel
Szász Attila Örök tél című 2018-as filmje egyértelműen kivívta a filmszakma és a közönség elismerését, amiről több nemzetközi díj és pozitív kritika tanúskodik. A mozi történészi szemmel is kiválóan sikerült.
Lágerekről angol nyelven – megnyílt a European Gulag (Európai Gulág) kiállítás
Egy hiánypótló kiállítás, amely rendhagyó módon nem a Szovjetunió büntetőtáborainak állít emléket, hanem a szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai államok kommunista diktatúráinak hasonló céllal felállított lágereit mutatja be –
Amikor egy kukoricalepény királyságot ér – kényszerű rabság a GULAG-on
Jelen sorok írója középiskolai tanár, így a Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok. A GULAG-kutatás fehér foltjai című konferenciakötet olvasásakor a téma fontossága és relatív közelsége miatt nemcsak szakmai-tudományos, hanem pedagógiai-ismeretterjesztő
„Vorosilov írt az idővonaladra” – a Nullaév tematikus honlap
A náci Németország bukását a kortársak jelentős része egy új, békés korszak kezdetének tekintette. A második világháború alatti jaltai megállapodás azonban lehetőséget teremtett a Szovjetuniónak, hogy a harcokból győztesen kikerülve
Magyar gulág 1945–1953 – új honlap és tanulmányi verseny
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) új, tematikus honlapot indított. A Magyar gulág – Táborvilág Magyarországon 1945–1953 azzal a céllal született meg, hogy megemlékezzen a 20. századi magyar történelem egyik legszörnyűbb
„Mi, a rendszer ellenségei” – internálás, kényszermunka és kitelepítés a Rákosi-korszakban
Idén hetven éve nyitották meg a recski kényszermunkatábort. Ez a szomorú évforduló adta az ötletet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) számára, hogy rendezvénysorozatot indítson Magyar gulág címmel, amelyen a magyarországi
„Egy-egy ilyen ügy felgöngyölítése során lelkileg egy kicsit mindig meghalsz” – interjú Bank Barbarával
Bank Barbara történész főként Magyarország 1945 és 1956 közötti történetével foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti ellenállásra és az internálásra. Pályája elején részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában, majd közel
„Politikai rabokkal így kell bánni…” – A recski kényszermunkatábor
1950. július 19-én kezdte meg hivatalosan működését a recski kényszermunkatábor. Építését még az első internáltak kezdték meg, amikor a Mosonyi utcai Toloncházból 35 főt szállítottak át a Recsk mellett kijelölt