Milyen a nem mindennapi történelem?

A 20. század végén és a 21. században – részben a történelmi csatornáknak, filmeknek és tévéműsoroknak köszönhetően – egyre többen érdeklődnek a történelem különböző résztémái iránt. Egyre több fórumon keresztül, egyre több emberhez jutnak el azok a történelemből táplálkozó alkotások, amelyeknek sikere az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő. Az így felmerülő igény a szakembereket, kutatókat és a kulturális intézményeket is arra sarkallja, hogy eleget téve ennek új megközelítésekből is bemutassák, kiegészítsék a már ismert tényeket.

A gender studies, a mikrotörténelem, a családfakutatás, stb. megjelenése, a különböző tudományterületek egyre összehangoltabb kutatása és működése, valamint a történelem iránt érdeklődő laikusok részéről az ezek iránt felmerülő még fokozottabb igény egymást gerjesztő folyamatok.

Ez éppúgy jelentkezik az internetes oldalaknál, mint a történeti múzeumokban egyre elterjedtebb interpretációk során. A történelem iránt érdeklődők számára már nemcsak a politika, a hatalomelmélet vagy a hadtörténet tartogat izgalmas részleteket, de egyre többen kíváncsiak elődeink személyes történeteire – egyre inkább középpontba kerül a hétköznapi történelem.

Ezt ismerte fel a 2015-ben alapított, fiatal szakemberekből álló Napi Történelmi Forrás, amely rendkívül gyorsan nagy népszerűségre tett szert. Régi kérdés, hogy a laikusoknak szóló írások miként legyenek felépítve – leginkább olyan összefoglaló munkákkal találkozhatunk, ahol az érdeklődők a kutatásokat és a szakirodalmat röviden feldolgozó és összefoglaló munkákon keresztül ismerkedhetnek meg egy-egy témával. A Napi Történelmi Forrás ezzel szemben arra tesz kísérletet, hogy mi történik, ha egy-egy kevésbé ismert történetet mutatnak be, forrásokra alapozva, de szakirodalom helyett közérthető nyelven megfogalmazva.

A történészekből, szociológusokból és könyvtárosokból álló csapat kezdetben blogként és a facebookon tette közzé a történelmet népszerűsíteni kívánó olvasmányos, forrásközpontú cikkeit, szerteágazó témákban. A nagy népszerűség és érdeklődés indukálta, hogy egy saját honlap is elkészüljön, ami 2016-ban meg is történt. A Napi Történelmi Forrás honlapján Ókor, Középkor, Kora-újkor, 20. század, Cigányság, Képes történelem és Műhely menüpontok alatt olvashatjuk a legkülönbözőbb témájú ismeretterjesztő cikkeket. Ennek a folyamatnak a folytatásaként 2017-re a csoport első kötete is elkészült Nem Mindennapi Történelem – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból címmel.

A Gondolat Kiadónál 2017-ben megjelent, 276 oldalas, 18 tanulmányt magában foglaló kötet az internetes olvasók körében jól ismert Napi Történelmi Forrás szerzőinek válogatott írásait tartalmazza. A fiatal történész, szociológus, nyelvész vagy épp könyvtáros szerzők célja a kötet esetében is az, hogy közérthetően, de a tudományosságot megtartva meséljenek el olyan történeteket, amelyek csak ritkán, vagy épp sosem kerülnek a figyelem középpontjába.

Saját bevallásuk szerint a kötet célja, hogy a benne olvasható 18 tanulmány 18 új darabot adjon hozzá a történelem mozaikjához, mindezt kifejezetten az internetes bázis olvasótáborának igényeihez mérten. A felvetés nagyon izgalmas és előremutató, sajnos azonban nem teljesül minden esetben.

Ahogy a honlapon is megszokhattuk, az írások tematikájukat tekintve a kötetben is rendkívül szerteágazóak – ami azonban egy internetes felületen cseppet sem zavaró, sőt, a sokszínűséget erősíti, az egy nyomtatott könyv esetében nehéz átláthatósághoz vezethet. A kötetben megjelenő 18 írást 7 témára bontják (Réges-régi történetek; Magyarok itthon…; … És magyarok a nagyvilágban; Sportélet és celebritások; Forradalom, megtorlás és újrakezdés; Sajtó, propaganda és reprezentáció; Művészet lövészárokban és flaszteren) amelyek láttán akaratlanul is az az olvasó benyomása, hogy azok a meglévő írásokhoz lettek kreálva.

A kötet első blokkja a Réges-régi történetek, amelynek első tanulmánya Balogh Mátyás Xia, egy városépítő hun dinasztia Észak-Kínában című írása. A hun Xia-dinasztia történetét bemutató írás hangsúlyozza: a mindössze 24 évig fennálló állam nem a hunok kínaiak felett aratott győzelmeként jött létre, és az sem mondható el róla, hogy a déli hunok (azaz a Kínába költözött hunok) állama lett volna. A több irányból alátámasztott, azonban sokszor nehezen követhető tanulmány bemutatja a dinasztia szerteágazó előzményeit, rövid történetét és szétesését, valamint értelmezi és el is helyezi a Xia-dinasztiát Kína történetében.

A második tanulmány Perényi Károly Lóvátett Szerémség – Hogyan (ne) ferdítsünk forrásokat? c. munkája, amely Kristó Gyula honfoglalók nomád életmódjával kapcsolatos elképzeléseit, egészen pontosan annak eredetét vizsgálja. Perényi a Kristó által hivatkozott bizánci forrásokat a fordítás, a szövegelemzés és a felhasználhatóság szempontjából is kifogásolja, felhívva a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő szöveghasználat félreértelmezésekhez vezethet.

A harmadik tanulmány, Kanyó Ferenc Királyok gyilkosa, gyilkosok királya – Tényleg meggyilkolták középkori királyainkat? c. írása szintén egy már meglévő álláspontot cáfol – egészen pontosan Grandpierre Kolozsvári Endre Magyarok Titkos Története. Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? felvetéseit. A munkában a magyar és a korabeli európai dinasztiák és királyaik életkorát és uralkodási idejét bemutató, saját készítésű táblázatok segítségével veszi sorra, miért nem igaz Grandpierre azon felvetése, hogy az Árpád-házi és a Vegyesházi királyok egy összeesküvés áldozatai lett volna.

Kanyó írásának egy részét a 444.hu-n is közzétette

A következő blokk, a Magyarok itthon… szintén három kérdést jár körbe. Nyári Gábor Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja c. írásában, a Horthy-korszak egyik jogász-újságíró-politikusának pályafutását mutatja be, érdekes betekintést adva a korszak politikai hétköznapjaiba is.

Miklós Tamás „Mi bizalmas adatokat kérünk és így adjuk tovább” Adalékok a Vitézi Rend nemzetvédelmi tevékenységéhez a két világháború közötti időszakban c. munkája a Horthy Miklóshoz kötődő Vitézi Rendet vizsgálja, elsősorban a felépítése, a tagjaira vonatkozó előírásai és az általa folyatott nemzetvédelmi tevékenység szempontjából.

A harmadik munka Hajnáczky Tamás írása „A cigánykérdést A szocialista humanizmusnak megfelelően kell megoldani” A szektoriális cigánypolitika végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1950-es években címen, amely azt mutatja be, hogyan alakult a túlnyomórészt cigánytelepeken élők sora a beiskoláztatástól kezdve az egészségügyön keresztül a munkaerőpiacon betöltött szerepükig és lehetőségeikig.

Habsburg Miksa főherceg

 

A következő, … És magyarok a nagyvilágban c. blokk első írása Csernyánszky Pál munkája Magyar huszárok Mexikóban – Visszaemlékezések Habsburg Miksa mexikói expedíciójáról címmel, amely röviden bemutatja az európai hatalmak és elsősorban Habsburg Miksa mexikói szerepvállalását, majd a Miksa mexikói seregében szolgáló önkéntes huszárok visszaemlékezéseit. Domján Dániel Ferenc Magyarok a jugoszláv partizánhadseregben c. munkája a tagok visszaemlékezéseinek segítségével tárja az olvasó elé röviden a partizánhadsereg mindennapjait a behívótól kezdve a felszerelésen át a kivégzésekig.

Muráti Lili (Nagyvárad, 1912. július 22. – Madrid, 2003. április 17.) színésznõ.

A Sportélet és Celebritások c. negyedik fejezetbe mindössze két munka tartozik: Miklós Dániel az Uniós rögbi magyarországi kezdetei, illetve Rapali Vivien A nő négyszer – Muráti Lili a divathölgy, a sportlady, az adrenalinfüggő és a celebritás c. munka. Miklós Dániel sporttörténeti írása nemcsak a játék történetét és népszerűségének alakulását, de a 19. század végétől kezdve a magyar sportéletet is igyekszik röviden felvázolni, rengeteg sajtóterméket felhasználva. Rapali Vivien a Horthy-korszak egyik színész-csillagát, a korszakban nagy figyelemmel kísért Muráti Lilit mutatja be a címben is szereplő négy szempontból, kiemelve, hogy az általa megtestesített szerepek mindenek előtt azért voltak fontosak, mert magyar nők tömegeinek jelentettek követendő példát.

Az ötödik rész Forradalom, megtorlás és újrakezdés címen két tanulmányon keresztül ismerteti meg 1956 két kevésbé ismert részét. Rajkort Miklós A fegyvertelen forradalom – 1956-os őszi események Pomázon c. munkája párhuzamosan dolgozza fel az 1956 őszi pomázi eseményeket és azok következményeit, valamint a forradalom alatt, de nem a településen elesett pomázi lakosok sorsát. A másik Tóth Bálint Akik márciusban újra kezdték (volna) c. írása, amely a MUK (Márciusban Újra Kezdjük) szlogent és az e mögött rejlő eseményeket hozza közelebb az olvasóhoz, elsősorban a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) forradalomban játszott szerepén, az 1957 elején létrejött KeFI (Kecskeméti Forradalmi Ifjúság) működésén és néhány személyes történeten keresztül.

 

A hatodik nagy rész Sajtó, propaganda és reprezentáció címmel három tanulmányt foglal magába. Az első Balogh-Ebner Márton „Az egész világ figyelme a finn csatatérre irányul” – A magyar sajtó Finnország helyzetéről a második világháború kitörésétől az 1940-es tavaszi szovjet offenzíváig című munkája, amely Finnország helyzetének bemutatása után 12 korabeli magyar lap kapcsolódó cikkeit felhasználva ad betekintést abba, hogy milyen információkkal rendelkezhetett a téma iránt érdeklődő magyar átlagember a korszakban.

A következő írás Kalmár Miklós Építészeti reprezentáció a nemzetiszocialista Németországban – Albert Speer berlini terveinek tükrében c. tanulmánya, amely először Speer pályafutását, majd a Hitler által áhított új Berlin, az új világváros Speer-i koncepcióját tárja az olvasó elé. A tervrajzzal és makettel illusztrált munka érzékletesen rajzolja ki az olvasó előtt ennek a tervezett, de végül a bukás miatt meg nem valósult, új birodalmi városnak az arculatát, miközben magyarázza is az egyes elemek jelentését és jelentőségét.

A fejezet utolsó írása Fóris Ákos „Ütött a felszabadulás órája” Június 22. A megszállt szovjet területeken alkalmazott német propagandában c. munkája, amely jól felépítetten mutatja be először a propaganda jelentőségét az adott szituációban, majd magát annak felépítését is.

Az utolsó fejezet témája a Művészet lövészárokban és flaszteren, amely ismét három írásból tevődik össze. Az első Kloska Tamás Az ezred hadifestője – Kövér Gyula és a Nagy Háború c. munkája, amely először a festő karrierjét, majd a világháború során elterjedt, főként a gyalogezredekhez köthető hadilapokat futja át röviden. Ezután a lapokban megjelent rajzokkal, és a festő idézeteivel illusztrálva mutatja be Kövér munkáját, egészen 1950-ben bekövetkezett haláláig.

A második írás György Sándor „Csak a kurva hideg tél jön” – Versek a Don-kanyarból c. munkája, amely a magyar történelem költő-katonáinak rövid áttekintése, majd a második világháborús magyar mozgósítás bemutatása után közöl néhány, a Don-kanyarban íródott magyar verset. A tanulmány nagy erőssége, hogy valóban elemzésnek veti alá a verseket, egyszerűen és közérthetően magyarázva meg az azokban előforduló szavakat vagy eseményeket – ezzel ebben a munkában érhető leginkább tetten a kötet célkitűzése: elsődleges forrásokat közöl, történeti környezetben, szakirodalomra támaszkodva, de közérthető formában.

A téma és egyben az egész kötet utolsó munkája Zrufkó Réka „Virágok közt veled lenni…” – Ifjúsági ellenkultúra a hatvanas években Magyarországon, ami a címben is szereplő téma szakirodalmon alapuló összefoglalását adja.

A kötet tehát – ahogyan a bevezetőjében ígéri – valóban mozaikként működik, amely önmagában nem igazán állít össze egy egységes képet. Ehelyett adalékokat ad különböző korszakok és témák történetéhez, így az olvasó leginkább csak 1-2 olyan témát talál, ami megfelel az érdeklődésének. A felépítés és a cél természetesen érthető, azonban érdekes és érdemes lenne a Napi Történelmi Forrás rengeteg munkája közül akár korszak, akár tematika szerint egységes köteteket is megjelentetni.

A történelem iránt érdeklődő laikus már az elején elrémülhet az első két munka stílusától. Az első két tanulmány ugyanis csaknem teljesen szem elől téveszti az eredetileg célközönségnek megjelölteket, és könnyen értelmezhető, könnyed írás helyett szakirodalomszagú és sokszor nehezen követhető anyagba botlik az érdeklődő. Szintén nehézséget jelent, hogy mindkét, de elsősorban a második írás egy-egy már meglévő, a laikus olvasó által azonban minden bizonnyal nem ismert álláspontot igyekszik cáfolni és általa nem ismert tényeket próbál forrásokra alapozva, új fényben bemutatni. Ez több szempontból is nehéz feladat elé állítja az olvasót, aki először az eredeti, vele nem megfelelő módon közölt problémát igyekszik megérteni. (Ugyanez a feladat a szintén egy meglévő koncepciót cáfoló Kanyó Ferencnek már sokkal átláthatóbb és olvasmányosabb formában sikerül.)

Egy szakmai vitát mindenképp érdekes és érdemes a nagyközönség elé tárni – ilyen esetben azonban sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az interpretálás módszerének, valamint az előzetes bevezetésnek és a problémafelvetésnek. Mindez különösen kockázatos, ha figyelembe vesszük, hogy a kötet két első tanulmányáról van szó, így könnyen eltántoríthatják az olvasót a továbbhaladástól.

A későbbiekben azonban a laikus olvasó valóban megtalálhatja a számítását – innentől kezdve a kötet valóban a nagyközönségnek szól és az olvasmányosság is a munkák erőssége lesz. Kiemelkedően eleget tesz a bevezetőben saját magával szemben támasztott követelményeknek Kalmár Miklós, Fóris Ákos, Kloska Tamás és György Sándor tanulmánya, amelyek valóban közérthető formában, átlátható gondolatmenettel és olvasmányos stílusban mutatják be a szakirodalom eredményeit, forrásokon keresztül.

A különböző tudományterületek fiatal, lelkes kutatóinak írásait közlő Nem mindennapi történelem – ahogy a Napi Történelmi Forrás is – egy olyan kísérlet, amelyet valódi igény hívott életre, és ami minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy egyre több ember számára tegye elérhetővé a szakma aktuális álláspontjait – az internet mellett remélhetőleg még több kötet formájában is.

Varga Lujza

Kötet adatai: Nem mindennapi történelem – Válogatás a Napi Történelmi Forrás szerzőinek írásaiból. Szerk.: Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás. Budapest, Gondolat Kiadó, 2017. 276 pp.

Ezt olvastad?

Színvonalas kiadványt vehet kezébe az, aki a magyarországi transznacionális vállalatok közt jelentős szereppel bíró Siemens vállalatcsoport iránt érdeklődik. A társaság