Minden történésznek van egy története – A Portré rovat felhívása

Az Újkor.hu 2014-es indulásától kezdve közöl történészinterjúkat a „Portré” rovatában. Az itt publikált cikkek már röviddel a portál indulását követően az oldal legolvasottabb írásaivá váltak. A történészi hivatás népszerűsítése mellett igyekszünk helyreigazítani azokat a hagyományos sztereotípiákat és tévhiteket, amelyek e mesterséget övezik. Történészszakmai szempontok szerint értékelve a helyzetet, a magyar történettudomány képviselői ugyanis napjainkban rendkívüli aktivitást fejtenek ki: sokat publikálnak, egymást érik a könyvbemutatók és a tudományos konferenciák. Ennek ellenére egy-két évtizedre is szükség lehet ahhoz, hogy tudományos eredményeik bekerüljenek – legalább – a közép- és általános iskolai tankönyvekbe. Az úgynevezett történeti köztudatra gyakorolt hatás ebből a szempontból alighanem teljességgel megfoghatatlan. Úgy tűnhet, mintha a szakma egy része elveszítette volna közvetlen kapcsolatát „közönségével”, az olvasóval, a gyakran politikai színezetű (emlékezetpolitikai) vitáktól – érthető okokból – igyekszik távol maradni, s az elefántcsonttornyában – könyvtárban, levéltárban stb. – él hivatásának, s örül, ha nem is tízezreket, de legalább tíz másik kollégát meg tud győzni új kutatási eredményeinek jelentőségéről, vagy az egyetemi előadáson százból legalább tíz hallgató szeme felcsillan valami egészen új, releváns összefüggés felvázolásakor. A fenti kép természetesen meglehetősen sarkított, s nem is helytálló – ezt kívánja bemutatni Portré rovatunk.

Részlet a Történészek története – Kutatók hivatásukról, pályájukról, eredményeikről című kötet Előszavából

 

Most a „Portré” rovatban publikálandó további cikkek elkészítésére tesszük közzé felhívásunkat.

Fontos, hogy interjúkat és történészportrékat kizárólag a rovat szerkesztőjével történt előzetes egyeztetés után tudunk közölni. Kérjük szerzőinket, hogy cikkötleteikkel Czeferner Dóránál jelentkezzenek az alábbi e-mail címen: czefernerd@gmail.com

Kérjük továbbá, hogy az alábbiakat vegyék figyelembe az interjúk elkészítésével és a cikkek megküldésével kapcsolatban:

1)     Minden esetben törekedjenek a szerkesztővel egyeztetett határidő betartására. Amennyiben ez valamilyen okból adódóan nem kivitelezhető, minden alkalommal értesítsék a szerkesztőt a késésről.

2)    Szintén kérjük a szerkesztő tájékoztatását, amennyiben egyáltalán nem készül el a cikk/interjú.

Az írások terjedelme általában 20 000 leütés. Várjuk azon szerzőink jelentkezését, akik bármely fővárosi vagy vidéki egyetemen végzik/végezték tanulmányaikat graduális vagy doktori képzésben, meginterjúvolnák itt oktató jelenlegi vagy egykori tanáraikat,  vagy kutatóintézetekben, levéltárakban, múzeumokban tevékenykedő történészeket, antropológusokat, levéltárosokat, muzeológusokat kérdeznének. A megszólaltatott történészek pályaképének felrajzolása mellett örömmel vesszük, ha az interjúalanyokat szerzőink vizsgálódásaik módszertani hátteréről, illetve külföldi kutatóútjaikról, oktatási ars poeticájukról, továbbá a tehetséggondozásban, a hallgatók mentorálásában vállalt szerepükről is kérdezik. Természetesen a pályaképek felrajzolása elsődleges fontosságú, különös tekintettel a monográfiákban nyomon követhető tudományos munkára.

E mellett írásokat várunk az alább felsorolt, már elhunyt történészekről is. Néhány példa, de természetesen a rovatvezetővel egyeztetés nyomán további ötletekre is nyitottak vagyunk.

Anderle Ádám

Bácskai Vera

Benda Kálmán

F. Dózsa Katalin

Galántai József

Gratz Gusztáv

Hanák Péter

Harsányi Iván

Hóman Bálint

Horváth Mihály

Katus László

Kosáry Domokos

Koszta László

Makk Ferenc

R. Várkonyi Ágnes

Ránki György

Szabad György

Tóth István György

Tőkéczki László

Ezt olvastad?

Ujváry Gábort irodalmi érdeklődése vezette el a történettudományhoz. Művelődés-, kultúra-, tudomány-, illetve kultúrpolitika-történettel, valamint historiográfiával foglalkozik, főként a két világháború