Szubkultúrák az 1980-as években, avagy punkok és bőrfejűek a levéltárban

Punkokról és skinheadekről ritkán lehet patinás, közgyűjteményi környezetben hallani. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Konferencia- és kiállítótermében mégis róluk volt szó. A Levéltári Délutánok rendezvény-sorozat negyedik állomásán Keresztes Csaba Szubkultúrák az 1980-as években címmel tartott előadást 2017. szeptember 28-án.

Szőts Zoltán Oszkár. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A rendezvényt a Levéltári délutánok házigazdája, Szőts Zoltán Oszkár történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese, az Újkor.hu főszerkesztője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár számára rendkívül fontos, hogy megteremtse a modern és szolgáltató levéltár imázsát, amelynek keretében színvonalas rendezvényekkel kívánja megszólítani a közönséget. Ezt szolgálja a 2016. március 15-én nyílt nagyszabású, Nyomot hagytak: Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című kiállítás is a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, amely 2017 végéig látogatható. A Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi elismertségét és szélesebb körben megismertesse munkatársainak történeti kutatásait. A Nyomot hagytak kiállításhoz kapcsolódva ezért indította el Levéltári Délutánok című rendezvénysorozatát, ahol munkatársai adott korszakokhoz kapcsolódva előadásokat tartanak.

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A kiállításhoz készült A Kádár-korszak című film levetítése után Keresztes Csaba (történész-főlevéltáros, az MNL Szakmai Koordinációs Központ főosztályvezető-helyettese) megkezdte előadását, melyben főként a punk és a skinhead mozgalom tevékenységét vizsgálta az 1980-as évek eseményeinek kontextusába helyezve. Az évtizedet enyhülés jellemezte, de továbbra is gyakorlat volt, hogy a rendszerrel szemben ellenvéleményt kifejtőket államellenes cselekedetért perbe fogták, illetve elítélték. A punk és bőrfejű mozgalmak egyaránt rendszerellenesek voltak, így részvevőik számíthattak az államhatalom retorziójára, amely hol enyhébb, hol erősebb formában jelentkezett. Megjegyzendő, hogy az egykori punkok és bőrfejűek tizenéves fiatalok voltak, akik sokszor nem is voltak tisztában azzal, hogy amit csinálnak, az nyílt szembeszegülés a hatalmi rendel szemben. A skinhead mozgalom a punk oldalelágazásaként indult el, kezdetben nem volt köztük ellentét, azonban később a viszony elmérgesedett.

Keresztes Csaba. Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Az első komolyabb retorzió is egy időben ért egy punk és egy skinhead zenekart. A CPg és a Mos-OI zenekarok közös koncertet tartottak 1983-ban, ami után mindkét formáció teljes tagságát perbe fogták államellenes szervezkedésért. Az előadó a peranyagot átvizsgálva megállapította, hogy a CPg tagjai felnőtt bíróság előtt álltak, kirendelt ügyvédek védték őket, akik nem sokat tettek ügyfeleik védelmében. A bíróság az akkor már több koncerten túl levő zenekar elítélésével példát akart statuálni. Két tag kapott két év letöltendő börtönbüntetést, egy tag felfüggesztettet. A Mos-OI zenekarnak ez volt az első (és egyetlen) nyilvános fellépése. Tagjait fiatalkorúak bírósága elé állították, fogadott ügyvédek védték őket. Így ők megúszták a börtönt, valamennyien felfüggesztett büntetést kaptak. Nem sokkal ezután a Közellenség nevű punkzenekar tagjait is perbe fogták és elítélték.

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

A perek után a punkbandák évekig „visszafogták” magukat, azonban a rendszer egyre láthatóbb hanyatlásával párhuzamosan mind több tér és egyben színtér nyílt a számukra, amit jól mutat a Fekete Lyuk nevű szórakozóhely 1987-es elindulása, ami rendszeres fellépési lehetőséget biztosított punk zenekarok számára.

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Az utolsó jelentős politikai per 1988-ban indult, mégpedig bőrfejűek egy csoportjával szemben, akik kubai vendégmunkásokkal verekedtek össze Kőbánya-Kispesten. A verekedésben hét személy könnyen, egy nyolc napon túl gyógyulóan sérült meg. A verekedést huszonkét letartóztatás követte. A per során nem a garázdaságra, hanem az államellenes szervezkedésre helyezték a hangsúlyt, ez alapján ítélték el a résztvevőket. 1989-ben az ezt meghatározó jogszabályt hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva az elítéltek enyhítést kértek, amelynek a bíróság helyt adott, így 1989 nyarára valamennyien kiszabadultak.

Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté

Az előadás után érdekfeszítő beszélgetés bontakozott ki, amelyből kiderült, hogy Keresztes Csaba milyen levél- és irattári anyagokra, interjúkra, újságcikkekre és dokumentumfilmekre alapozta kutatásait és az is, hogy az egykori punk illetve bőrfejű mozgalomnak milyen utóélete van.

A Levéltári Délutánok következő előadását Mikó Zsuzsanna fogja tartani A terror hétköznapjai. A kádári megtorlás rendszere 1956–1963. címmel november 2-án, majd november 28-án Szepesiné Simon Éva várja az érdeklődőket A „határtalan” birodalom. Oszmán terjeszkedés Magyarországon a 16. században című előadásával.

Szőts Zoltán Oszkár

A cikk a Magyar Nemzeti Levéltár és az Újkor.hu együttműködése nyomán született.

Ezt olvastad?

Miként kezd valaki történész-levéltárosként az 1980-as évek zenei szubkultúráinak tudományos igényű kutatásához? Keresztes Csaba történész-főlevéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Szakmai