„Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?”
„Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?” – idézi Márai Sándort a Nemzeti Múzeum kiállítása, amelyet az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára rendezett. A tárlat 2016. augusztus 4-én újabb négy műtárggyal bővült A Rejt/Jel/Képek ’56 című, a történelmet és a művészetet egymáshoz közel hozó rendhagyó tárlat olyan Fiedler Ferenc (1921-2001) által készített munkákat tár a nagyközönség elé, melyeket a forradalom tiszteletére készített a művész.
Köszöntőjében Varga Benedek múzeumigazgató elmondta, hogy a kiállítás szakítva a talán elvártakkal és a hagyományokkal, ezúttal nem kimondottan politikatörténeti megközelítésű. Sokkal inkább tekinthető egyfajta művészeti szempontú bemutatásnak, mely az egyes alkotásokat a történelembe integrálva kívánja bemutatni.
Varga Benedeknek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának köszöntője
Ezután Ihász István, a kiállítás egyik kurátora vette át a szót. Elmondta, hogy az alkotók nem szokványos galériában gondolkoztak, hanem szorosan a történelmi korszakba ágyazva kívántak minél többféle alkotást bemutatni. Ebből következően az összegyűlt anyag művészi színvonala meglehetősen vegyes képet mutat – ahogy a technikai megoldások is: találhatunk az egyszerű ceruzarajztól kezdve a litográfián át a festményekig mindent, s persze nem maradhattak el a rendkívül népszerű plakátok sem.
Ihász István
Ihász kiemelte, hogy a kiállítás nem csupán az 1956-os forradalom melletti reflexiót mutatja be, hanem a kádári interpretációt is – erre szolgál az ún. fekete terem.
Kádári propagandaplakát az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő időből (Szilágyi Jolán plakátterve 1957-ből)
Az összegyűlt anyagról elmondta, hogy abban nagy segítségükre volt Sümegi György, a korszak elismert kutatója. Ez az alapgyűjtemény aztán később magánfelajánlásokkal bővült – mint az a jelen esetben is látható. Továbbra is várja a múzeum a magánkézben lévő, eddig „rejtett” alkotásokat – a kiállítás végéig (november 13.) reményeik szerint tovább bővülhet a gyűjtemény.
A kiállításon számos korabeli fotó is helyet kapott. „A forradalmi időkben a szimbólumok mennek először tönkre.” – folytatta köszöntőjét, utalva ezzel a Sztálin szoborra (melynek kézfeje szintén helyet kapott kiállításon) és a lyukas lobogóra, mely köztudomásúlag a Rákosi-címer eltávolításával keletkezett.
A kiállítás utolsó terme meglátása szerint felszabadító érzést nyújt a látogatóknak: a Nagy Imre-újratemetést szimbolizáló koporsók, a rendszerváltást és az 56-os emlékezetet bemutató tárlat, valamint a terem végén található Márai-idézet („Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?”) gondolkodásra késztetik a betérő látogatókat.
A sajtóeseményt Fiedler Péter, a Francois Fiedler Foundation elnökének beszéde zárta. Ismertette a jeles festőművész nagybátyja, Fiedler Ferenc életét, s köszönetet mondott a Nemzeti Múzeumnak, amiért a három olajfestmény és a negyedik alkotás végre méltó környezetbe kerülhetett. Az absztrakt expresszionista alkotásokat noha 56 ihlette, a művész – hasonlóan többi alkotásához – nem adott nekik címet, ezzel is arra késztetve a befogadókat, hogy maguk jöjjenek rá a jelentésükre.
Fielder Péter, mögötte nagybátyja absztrakt-expresszionista festményei láthatók
A rendkívül színvonalas és összetett kiállításról további képeinket megtekintve tájékozódhatnak, s 2016. november 13-áig meg is tekinthetik a gyűjteményt a Nemzeti Múzeumban.
Pázmándy István: Sztálin
Ambrus Győző: Harcoló fiú
Pázmándy István: 5. forradalom
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
Fejezetek az egri egyházmegye történetéből
2016. május 7-én második alkalommal rendezték meg az Egri Hittudományi Főiskolán a Fejezetek az Egri Egyházmegye történtéből című konferenciát. Az előadások az egri egyházmegye történetével foglalkoztak, a középkortól a legújabb […]