Lágerekről angol nyelven – megnyílt a European Gulag (Európai Gulág) kiállítás
Egy hiánypótló kiállítás, amely rendhagyó módon nem a Szovjetunió büntetőtáborainak állít emléket, hanem a szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai államok kommunista diktatúráinak hasonló céllal felállított lágereit mutatja be – megnyílt a European Gulag (azaz magyarul Európai Gulág) című, nemzetközi együttműködés keretében létrejött angol nyelvű vándorkiállítás, amely elsőként Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri Szárnyépületében tekinthető meg.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóját 2021. október 25-én tartották meg. A megjelenteket elsőként Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Beszédében örömét fejezte ki, hogy a kiállításnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adhat otthont, mivel az egykor a Ludovika Akadémián végzett tisztek maguk is kárvallottjai lettek a kommunizmusnak. Második világháborús szerepvállalásukért sokukat meghurcolták, többen kényszermunkatáborba is kerültek közülük.
A második köszöntőt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnökhelyettese, Máthé Áron tartotta, aki Nyeste Zoltán emlékirataiból idézve elmondta, hogy a nyilas és kommunista terrorszervek hasonlítottak egymáshoz abban, hogy nem válogattak a brutálisabbnál brutálisabb eszközökben az általuk kívánt vallomások kicsikarásában. Egy különbség mégis volt: a nyilasok azt akarták tudni, amit a vádlott elkövetett. Az ávósokat azonban nem érdekelte a valóság: ők azért kínoztak, hogy az ember elvállalja, amit kitaláltak. Rámutatott, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy e bűnöket feltárja, és az áldozatok emlékét ápolja.
A kiállítást egyik kurátora, Łukasz Kamiński, a prágai székhelyű, 2011-ben létrehozott Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (Platform of European Memory and Conscience – PEMC) elnöke (a másik kurátor Wojciech Bednarski, a Platform nemzetközi projektmenedzsere) nyitotta meg, aki Csikány Tamáshoz hasonlóan ideális helyszínnek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, Budapestet pedig tökéletes kezdőállomásnak, hiszen innen indult a projekt ötlete. 2019 elején a NEB és a PEMC együttes szakmai projektet indított European Gulag (Európai gulág) címmel azzal a céllal, hogy olyan utazó kiállítást hoznak létre, ami nem a Szovjetunió büntetőtáborainak állít emléket, hanem a kommunista uralom alá került közép- és kelet-európai államok hasonló céllal létrejött kényszermunkatáborait mutatja be. A kiállításon személyes történeteket és tragédiákat ismerhet meg a közönség. A kurátorok külön figyelmet fordítottak a táborok nyugati visszhangjára is, valamint tablóikon arra is rámutattak, hogy nyugat-európai rabokat is őriztek bennük.
A kiállítás angol nyelven született meg azzal a szándékkal, hogy könnyen befogadható utazókiállításként bejárhassa Európát, bemutatva az Oroszországtól nyugatra létrejött táborvilágot, amely a kommunista diktatúra egyik szimbólumának is tekinthető. A tárlat átfogó nemzetközi együttműködés keretében jött létre, amelyben számos kutatóintézet, múzeum, illetve önálló kutató vett részt. Magyarországot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviselte, amely kezdetektől szerepet vállalt a szakmai munka mellett a kiállítás megszervezésének koordinálásban is.
Az összesen tíz panelből álló kiállítás első részében azt tekinthetjük meg országtérképekre vetítve, hogy hol és milyen mennyiségben működtek a táborok a diktatúra alatt. A hozzájuk rendelt rövid kísérőszövegekből megismerhetjük az adott ország táboraira vonatkozó adatokat. A második részben egyéni történeteken keresztül ismerhetjük meg a táborokban átélt borzalmakat, az embertelen körülményeket. Ezután az elkövetőkről (őrökről, döntéshozókról) találunk egy tablót, ahol életrajzi adatokkal ellátott portrék mutatják be a rendszer felelőseit. Végül, a kiállítás végén a nyugati államoknak a gulágokra adott reakcióiról, a táborok emlékezetéről, illetve annak hiányáról olvashatunk.
A megnyitó után Isó Gergely, a kiállítás egyik koordinátora elmondta portálunknak, hogy megkezdték egy tematikus honlap összeállítását is, ahol a tervek szerint még részletesebb ismeretanyagon keresztül mélyülhetnek el a témában az érdeklődők.
A kiállítást november 8-ig lehet megtekinteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szárnyépületében (1089 Budapest, Ludovika tér 1.). Ezúton köszönöm Dergán Ádámnak, hogy segítséget nyújtott a cikk megszületéséhez!
Szőts Zoltán Oszkár
A borítóképen Łukasz Kamiński és Máthé Áron a kiállítás megnyitóján. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Ezt olvastad?
További cikkek
Középiskolai országos történelmi verseny Szegeden
2024. április 12-13-án zajlott le a Báthory István Középiskola Tanulmányi Verseny döntője Szegeden. A kétfordulós országos történelmi verseny felvezetéseként sor került egy tanároknak és diákoknak szóló szakmai fórumra is. A […]
Maszkulinitás és társadalmi nem a kora újkorban
A ’60-as évek után számos fordulat történt a történettudományon belül, akár nyelvi, akár térbeli értelemben. E folyamatok közé sorolható a nemiség vizsgálata iránti új típusú érzékenység is. 2024. április 8-án […]
Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999
2024. március 12-én mutatták be a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Tanácstermében Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv könyvét. A „Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999” című kötet Magyarország NATO-csatlakozása 25. évfordulója […]
Előző cikk
Aktuálisan, közérthetően és röviden a dualizmusról – Podcast-beszámoló
Ugyan idestova 15 éve ingázom az országban, van, amihez nem lehet hozzászokni: a Budapest–Pécs távolság messze az egyik leghosszabb és legunalmasabb, amit az ember megtehet hazánkban. A vonat esetében Sárbogárd […]