Lágerekről angol nyelven – megnyílt a European Gulag (Európai Gulág) kiállítás

Egy hiánypótló kiállítás, amely rendhagyó módon nem a Szovjetunió büntetőtáborainak állít emléket, hanem a szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai államok kommunista diktatúráinak hasonló céllal felállított lágereit mutatja be – megnyílt a European Gulag (azaz magyarul Európai Gulág) című, nemzetközi együttműködés keretében létrejött angol nyelvű vándorkiállítás, amely elsőként Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri Szárnyépületében tekinthető meg.

A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A kiállítás ünnepélyes megnyitóját 2021. október 25-én tartották meg. A megjelenteket elsőként Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Beszédében örömét fejezte ki, hogy a kiállításnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adhat otthont, mivel az egykor a Ludovika Akadémián végzett tisztek maguk is kárvallottjai lettek a kommunizmusnak. Második világháborús szerepvállalásukért sokukat meghurcolták, többen kényszermunkatáborba is kerültek közülük.

Csikány Tamás. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Csikány Tamás köszöntője. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A második köszöntőt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnökhelyettese, Máthé Áron tartotta, aki Nyeste Zoltán emlékirataiból idézve elmondta, hogy a nyilas és kommunista terrorszervek hasonlítottak egymáshoz abban, hogy nem válogattak a brutálisabbnál brutálisabb eszközökben az általuk kívánt vallomások kicsikarásában. Egy különbség mégis volt: a nyilasok azt akarták tudni, amit a vádlott elkövetett. Az ávósokat azonban nem érdekelte a valóság: ők azért kínoztak, hogy az ember elvállalja, amit kitaláltak. Rámutatott, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy e bűnöket feltárja, és az áldozatok emlékét ápolja.

Máthé Áron köszöntője. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A kiállítást egyik kurátora, Łukasz Kamiński, a prágai székhelyű, 2011-ben létrehozott Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának (Platform of European Memory and Conscience – PEMC) elnöke (a másik kurátor Wojciech Bednarski, a Platform nemzetközi projektmenedzsere) nyitotta meg, aki Csikány Tamáshoz hasonlóan ideális helyszínnek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, Budapestet pedig tökéletes kezdőállomásnak, hiszen innen indult a projekt ötlete. 2019 elején a NEB és a PEMC együttes szakmai projektet indított European Gulag (Európai gulág) címmel azzal a céllal, hogy olyan utazó kiállítást hoznak létre, ami nem a Szovjetunió büntetőtáborainak állít emléket, hanem a kommunista uralom alá került közép- és kelet-európai államok hasonló céllal létrejött kényszermunkatáborait mutatja be. A kiállításon személyes történeteket és tragédiákat ismerhet meg a közönség. A kurátorok külön figyelmet fordítottak a táborok nyugati visszhangjára is, valamint tablóikon arra is rámutattak, hogy nyugat-európai rabokat is őriztek bennük.

Łukasz Kamiński. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A kiállítás angol nyelven született meg azzal a szándékkal, hogy könnyen befogadható utazókiállításként bejárhassa Európát, bemutatva az Oroszországtól nyugatra létrejött táborvilágot, amely a kommunista diktatúra egyik szimbólumának is tekinthető. A tárlat átfogó nemzetközi együttműködés keretében jött létre, amelyben számos kutatóintézet, múzeum, illetve önálló kutató vett részt. Magyarországot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága képviselte, amely kezdetektől szerepet vállalt a szakmai munka mellett a kiállítás megszervezésének koordinálásban is.

Máthé Áron és Csikány Tamás megtekinti a tárlatot. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Máthé Áron és Csikány Tamás megtekinti a tárlatot. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Az összesen tíz panelből álló kiállítás első részében azt tekinthetjük meg országtérképekre vetítve, hogy hol és milyen mennyiségben működtek a táborok a diktatúra alatt. A hozzájuk rendelt rövid kísérőszövegekből megismerhetjük az adott ország táboraira vonatkozó adatokat. A második részben egyéni történeteken keresztül ismerhetjük meg a táborokban átélt borzalmakat, az embertelen körülményeket. Ezután az elkövetőkről (őrökről, döntéshozókról) találunk egy tablót, ahol életrajzi adatokkal ellátott portrék mutatják be a rendszer felelőseit. Végül, a kiállítás végén a nyugati államoknak a gulágokra adott reakcióiról, a táborok emlékezetéről, illetve annak hiányáról olvashatunk.

A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A megnyitó után Isó Gergely, a kiállítás egyik koordinátora elmondta portálunknak, hogy megkezdték egy tematikus honlap összeállítását is, ahol a tervek szerint még részletesebb ismeretanyagon keresztül mélyülhetnek el a témában az érdeklődők.

A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
A European Gulag (Európai Gulág) kiállítás egyik tablója. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A kiállítást november 8-ig lehet megtekinteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szárnyépületében (1089 Budapest, Ludovika tér 1.). Ezúton köszönöm Dergán Ádámnak, hogy segítséget nyújtott a cikk megszületéséhez!

Szőts Zoltán Oszkár

 

A borítóképen Łukasz Kamiński és Máthé Áron a kiállítás megnyitóján. Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

 

Ezt olvastad?

A Versace divatmárka neve mára fogalommá vált. A ruházati céget Gianni Versace alapította az 1970-es évek végén. Mikor és hogyan