Vexillológiai Nap 2024-ben is!
Újra Vexillológiai Nap lesz a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) épületében, immáron harmadik alkalommal. Maga az eseménysorozat azonban jóval régebbi: már több mint két évtizede indult útnak, a 2001-es első, a Zászlómúzeumban megtartott „Vex Nappal”.
A „Vex nap” múltja
A Zászlómúzeum anyaga 2021 óta az MKVM gyűjteményét gazdagítja, így szinte magától értetődő, hogy az óbudai intézmény adjon otthont a zászlótannnak és határterületeinek szentelt, színvonalas eseménynek. Idén is minőségi programot állítottak össze a szervezők. Ismeretterjesztő jellegű és „szakmázósabb” előadásokból sem lesz hiány. A szervezők várnak minden érdeklődőt 2024. április 20-án, szombaton Óbudára, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1036 Budapest, Korona tér 1. szám alatti épületébe. Az esemény 10:00-kor kezdődik, az előzetes regisztráció lehetősége már 9:30-tól megnyílik.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/04/VEXNAP-borito.jpg)
Az idei Vexillológiai Nap délelőtti programja
Az előadások sorát a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, Pandula Attila nyitja meg a Közép-Szlovákiai Múzeum (Thurzó Ház) témába vágó bányászemlékeinek ismertetésével. Guitman Barnabás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének adjunktusa folytatja a sort. Tőle azt is megtudhatjuk, hogy „mit adtak nekünk a Habsburgok”? Jelen esetben történetesen azt, hogy a 16. század közepétől már tudatosan használták a piros-fehér-zöld színeket a dinasztikus reprezentációban.
![Pandula Attila előadása a Vexillológiai Napon. A szerző fotója](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2023/05/Pandula-Attila.jpg)
Az esemény szervezői immár hagyományosan, évről évre meghívnak olyan, kifejezetten nem a történet- vagy hadtudomány köréből érkező előadót, aki szélesíti a zászlók iránt érdeklődők perspektíváját. 2023-ban a hagyományos textilfestési módokkal ismerkedtünk meg, idén a zászlókészítés textilipari vonatkozásaival foglalkozunk Kutasi Csaba nyugalmazott könnyűipari mérnök, textilipari igazságügyi szakértő, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület tagja segítségével. A délelőtti szekciót egy római kori téma zárja. Palotás György a „draco”, azaz a sárkányos zászló első megjelenéseiről fog mesélni.
Az idei Vexillológiai Nap délutáni programja
Az ebédszünetet követően Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója a Rákóczi-szabadságharc szakértője osztja meg velünk gondolatait a kuruc kor zászlótörténeti összefüggéseiről. György Sándor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatója a „zászlóanyák” témakörét fogja körbejárni. A középső szekciót a Mathias Corvinus Collegium kutatója, Gyuriss Dániel történész zárja, Zászlók az orosz-ukrán háború harcterein című előadásával.
![György Sándor és a 2023-as Vexillológiai Nap](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2023/05/Gyorgy-Sandor.jpg)
Rövid kávészünetet követően egy kisebb utazásra indulunk, hiszen az utolsó szekció témái olyan területekre repítenek minket, mint az egykori Jugoszlávia (Domján Dániel Az illírizmustól az utódállamokig: a délszláv nemzetek zászlóinak ki- és átalakulása a XIX–XX. században címmel tart előadást), a Kaukázus országai (Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója Lobogók és nemzeti identitás a Dél-Kaukázusban című prezentációjával), valamint a Baltikum (Jäckl Marcell Richárd a balti nemzetállamok zászlóit és történetüket mutatja be).
Az előadások sorát rövid vita zárja. A program várhatóan délután négy órakor ér véget, így vendégeinknek lesz alkalma felfedezni a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításait.
A Vexillológiai Nap részletes programja megtekinthető a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum honlapján ide kattintva.
Bakó Bálint
Ezt olvastad?
További cikkek
Podmaniczky Frigyes arcai és szerepei
A honismereti mozgalom zászlóshajójának számító Honismeret folyóirattal nagyon régóta, majdhogynem portálunk indulása óta együttműködünk. A Honismeretet kiadó Honismereti Szövetség tömöríti a helytörténettel, a történeti és néphagyományokkal, a néprajzzal, az irodalom […]
Egy ’56-os mártír emlékezete – 100 éve született Brusznyai Árpád
A száz éve született Brusznyai Árpádra emlékezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az ’56-os mártírnak az Új köztemető 301-es parcellájában található sírjánál csütörtökön. A NÖRI MTI-hez […]
Az ügynökakták nyilvánosságáról történészszemmel
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? E kérdésekkel vezetik be a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) Kémhatás című […]
Előző cikk
„Szelíden és szabadon” – hippik a mi szemünkkel - Projekt az általános iskola 8. osztályában
Mint előző projektjeinkben legtöbbször (a projektmódszerről általában, ill. a mi olvasatunkban, valamint a megvalósítás menetéről korábbi cikkeinkben már írtunk, témaválasztásunk (hippik a mi szemünkkel) most is az aktuális tananyaghoz illeszkedett: […]