A D-nap 80. évfordulójára emlékezünk – interjú Kiss Gábor Ferenccel
1944. június 6-a reggelén amerikai–brit–kanadai csapatok szálltak partra Franciaországban, hogy újabb frontot nyitva megkezdődhessen Franciaország és Nyugat-Európa felszabadítása a náci Németország megszállása alól. A normandiai partraszállás, vagy ahogy a köznyelvben nevezik, D-nap, 80. évfordulójáról beszélgettünk Kiss Gábor Ferenccel, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar docensével.
Lapunk induláskor az egyik első interjút Szőts Zoltán Oszkár Kiss Gábor Ferenccel készítette, így most a beszélgetés során átugrottuk a szokásos bevezető kérdéseket, s a kérdezők – Szőts Zoltán Oszkár és Lengyel Ádám – egyből a tárgyra tértek. A beszélgetés első szakaszában a kérdések a második világháború hadtörténelem elfoglalt helyére és a világháború általános történelmére vonatkoztak. Kiss Gábor Ferenc szerint a második világháború a 20. század egyik legjelentősebb fordulópontja az első világháború és a Szovjetunió felbomlása mellett. Az első világháború az addigi nemzetközi rendet bontotta meg, s a második világháború volt, ami végleg lezárta ezt a folyamatot, mivel a fennálló világrenddel szembe helyezkedő hatalmak képesek voltak összefogni, s ez egy új világrendet eredményezett – még ha nem is úgy, ahogy ezek a hatalmak szerették volna.
A beszélgetés középső részében Kiss Gábor Ferenc felvázolta a német és a szövetségesi felkészülést a partraszállásra. Kifejtette, hogy a Harmadik Birodalom, bármekkora mennyiségű, nem kis részben rabszolgamunkát és cementet öntött a védelmi rendszerek kiépítésébe, nem tudott kellő létszámú és minőségű csapatot Nyugat-Európában tartani, mivel szükség volt katonáira a keleti fronton és Olaszországban is. A Szövetségesek, főként az amerikaiak ezzel szemben friss, nagylétszámú csapatokat voltak képesek összevonni a támadáshoz, akiknek a felkészítésére is tudtak megfelelő időt szánni. Emellett nagyon fontos, hogy ki tudták alakítani a légi fölényt az akcióra, így a Luftwaffe nem zavarhatta az inváziós erőt. Emellett Kiss Gábor Ferenc kiemelte, hogy nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy Normandiát Nagy-Britanniától nem választja el olyan szélességű vízfelület, mint akár Észak-Afrikát Olaszországtól, nem is beszélve a Csendes-óceáni hadszíntér távolságaitól. A szigeten lehetőség volt nagylétszámú csapatokat és a brit és amerikai légierők állomásoztatását.
A beszélgetés harmadik, záró szakaszában a beszélgetés a D-nap emlékezetére került. Kiss Gábor Ferenc kifejtette, hogy a D-napról a figyelem más, közelebbi háborúkra tolódott. Szőts Zoltán Oszkár is hozzátette, hogy a második világháború először az első világháború emlékezetét halványította el, most ez történik az újabb konfliktusok esetében.
A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:
Ezt olvastad?
További cikkek
Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes […]
Robbantás az atlantai olimpián
Bár az Olimpia szellemisége szerint a játékok a sport és az emberi nagyság ünnepe kellene, hogy legyen, sajnos mind a politika, mind a politikai erőszak „megtalálta” a játékokat: elég csak […]
Bartucz Lajos – egy meghatározó antropológus életútja
Bartucz Lajos foglalkozott rassztörténettel, a gyermekek testi fejlődését, illetve a katonák termetét vizsgálta. Rengeteg leletanyag összegyűjtését köszönhetjük neki, amelyeken keresztül a magyarság antropológiai összetételét kutatta és publikálta. Megjelent négy könyve, […]
Előző cikk
„Ejtőernyősök vagyunk, hadnagy. Mi mindig be vagyunk kerítve.” – Az elit alakulat történészszemmel
A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az elit alakulat (Band of Brothers) című tízrészes történelmi minisorozatot, ami […]