Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes mű is megjelent. A könyv és a megemlékezéssorozat kapcsán beszélgettünk a kötet két szerkesztőjével, Erdős Kristóf és Szuly Rita történészekkel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársaival.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/08/reformatus-konfirmacio_Budapest-Pasaret_1970.jpg)
Vendégeink elmondták, hogy a NEB a Fekete hollók persorozat évfordulója kapcsán fogott bele az egyháztörténeti projekt kivitelezésébe, amelyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont is partner volt. A tudományos kutatói rész mellett fontos volt a tudományos ismeretterjesztés is a projekt során. Előbbi csúcspontja a kötet, míg utóbbi szempontból az elkészült tablók voltak a legfontosabbak, amelyek vándorkiállításként iskolákban is megjelentek, hogy a diáksághoz közelebb hozzák a témát.
A témával kapcsolatban megtudhattuk, hogy az 1958-tól az 1973-ig tartó időszakot a szerzők „hosszú hatvanas éveknek” nevezték el. A dátumokat az indokolja, hogy a Kádár-rendszer 1958-ra szilárdult meg annyira, hogy már erőteljesen fel merjen lépni az egyházak ellen, míg 1973-ra a különböző egyházak elleni persorozatok lezárultak, s fokozatosan más, kifinomultabb módszerek vették át a helyüket a nyomásgyakorlás terén. Az állam arra is törekedett, hogy a különböző, akár magas beosztású egyházi személyek együttműködjenek az állambiztonsági szervekkel – olyan példa is akadt, amikor egyenesen az állambiztonsági szervek tagjává váltak ezek a személyek. Szintén érdekes, hogy az egyházon belül is komoly hatása volt az állam tevékenységének: a papság sok esetben megosztottá és gyanakvóvá vált, illetve a magyar egyház nemzetközi kapcsolataira is negatív hatást gyakoroltak az úgynevezett „békepapok”.
![](https://ujkor.hu/wp-content/uploads/2024/08/TablA%C2%B3k_0322-13ii.jpg)
A Küzdelem a lelkekért projekt során használt anyagokkal és programmal kapcsolatban Erdős Kristóf és Szuly Rita kiemelte, hogy nagyon fontos eredménynek tartják, hogy iskolákba is eljutottak, így a fiatalabb generációk is megismerkedhettek a témával és a hosszú hatvanas évek egyházpolitikájával, akár beszélgetést kezdeményezhettek szüleikkel, nagyszüleikkel, hogy ők miként élték meg ezt az időszakot. Ez azért is fontos, mert a rendszerváltás után ezekkel a témákkal nem foglalkoztak, így az emlékezetben sincsenek kiemelt helyen, azonban fontos lenne minél szélesebb körben információt gyűjteni, mielőtt azok, akik a korszak szemtanúi voltak, már nem lesznek köztünk.
A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:
Ezt olvastad?
További cikkek
Robbantás az atlantai olimpián
Bár az Olimpia szellemisége szerint a játékok a sport és az emberi nagyság ünnepe kellene, hogy legyen, sajnos mind a politika, mind a politikai erőszak „megtalálta” a játékokat: elég csak […]
Nándorfehérvár két híres ostroma – az elBeszélő vendége Cseh Valentin
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma, amelynek során a Szilágyi Mihály és Hunyadi János vezette hadaknak sikerült megtartani az erősséget II. Mehmet szultán oszmán csapataival szemben. A 65 évvel […]
A második Szidra-öböl feletti incidens
1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart, amiben a Pentagon is magyarázkodni kényszerült. Lengyel Ádám cikke bemutatja […]
Előző cikk
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]