De jó lett volna, ha nekünk is elmagyarázzák ezeket annak idején! – az elBeszélő vendége Kerepeszki Róbert
Hamarosan az egyetemeken is becsengetnek, s az új történészhallgatók elődjeik nyomdokait követve megkezdik tanulmányaikat az alapozótárgyakkal. Ezek egyike a minden egyetemen kötelező „Bevezetés a történettudományba”, amely nem a legkönnyebb tárgy az elsőévesek számára. Ezen, illetve ennek a tárgynak a befogadhatóságán szeretett volna változtatni Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének intézetvezető-helyettese, akivel a nemrég megjelent módszertani könyvről és a hozzá készült e-learning anyagról beszélgetett Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor az elBeszélő legfrissebb adásában.
A könyv és az e-learning anyag, illetve a kurzus új alapokra helyezésének gondolata annak következtében fogalmazódott meg Kerepeszki Róbertben (és szerkesztőtársában, Schrek Katalinban), hogy amikor ő maga kezdte az egyetemet, számára se volt különösebben pozitív élmény ez az óra. Ennek oka, hogy hatalmas ugrás és változás a középiskolai történelemoktatás szintjéhez képest, tele van új dolgokkal, információkkal, ismeretlen szavakkal a hallgatók számára, amiknek a megértését a legtöbbször az óra nem segíti – emiatt a hallgatók „essünk túl rajta” mentalitással ülnek be az órára. Kerepeszki Róbert szerint ezen az változtathat, ha nem a hagyományos segédtudományi vagy történetfilozófiai megközelítésből, hanem sokkal inkább módszertani és gyakorlati szempontból közelítünk a témához, a történettudomány „működésének” megértését igyekszünk segíteni.
Kerepeszki Róbert kiemelte, hogy a történettudomány nem teljes mértékben egzakt tudomány, ugyanakkor az általános- és középiskolás diákok számára leginkább tények és tényszerűen kezelt ok-okozati összefüggéseken keresztül oktatják a történelmet. Emiatt azonban nagyon nehéz átállítani a friss egyetemisták felfogását arra, hogy a történelem narratívák sokasága, és sokkal inkább filozofikus megközelítést igényel. Szintén kulcsfontosságú, hogy a diákok megértsék a narratívák fontosságát és meg tudják különböztetni a tényanyagot a narratívától.
Kerepeszki Róbert azt is hangsúlyozta, hogy a könyvhöz komoly támogatást kaptak a Kronosz Kiadótól abban, hogy az elkészült mű ne csak valóban használható, de kinézetében modern kézikönyv is legyen. Szintén támogatta a kiadó a könyvhöz készült e-learning anyagot, aminek célja, hogy segítse az ismeretek elsajátítását és mélyebb megértését. Ennek az anyagnak az elkészítése az első perctől a projekt része volt azért, hogy a COVID-19 járvány digitális oktatási tapasztalatainak pozitív hozadékai beépüljenek az oktatásba, illetve azért is, hogy egy modern, a mai diákok szokásaihoz, igényeihez illeszkedő oktatási módszer egészítse ki a könyvet.
A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:
Ezt olvastad?
További cikkek
Prostitúció a 19. századi Budapesten – Völgyi Réka az elBeszélő vendége
Völgyi Réka írja a Budapesti Levéltári Mozaikokban: „Milyen volt az élet a századfordulón egy budapesti bordélyban? Sajnos a levéltári iratanyagokban nem maradt fenn olyan forrás, amin keresztül egy konkrét bordélyház […]
A cukrászdaháború
1838-ban Mexikó és Franciaország egy rövid háborút vívott egymással annak ürügyén, hogy közel 10 évvel korábban mexikói katonák kifosztották és lerombolták egy francia cukrász üzletét. A 19. század igen turbulens […]
Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita
2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes […]
Előző cikk
Falkavadászat Erzsébet királynéval
A falkavadászat nem más, mint hajtás lóháton, kutyák segítségével leginkább róka, ritkább esetben szarvas vagy nyúl után. A rókavadászat az avatatlan szem számára egyszerűnek tűnhetett, valójában azonban csak a magas […]