De jó lett volna, ha nekünk is elmagyarázzák ezeket annak idején! – az elBeszélő vendége Kerepeszki Róbert

Hamarosan az egyetemeken is becsengetnek, s az új történészhallgatók elődjeik nyomdokait követve megkezdik tanulmányaikat az alapozótárgyakkal. Ezek egyike a minden egyetemen kötelező „Bevezetés a történettudományba”, amely nem a legkönnyebb tárgy az elsőévesek számára. Ezen, illetve ennek a tárgynak a befogadhatóságán szeretett volna változtatni Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének intézetvezető-helyettese, akivel a nemrég megjelent módszertani könyvről és a hozzá készült e-learning anyagról beszélgetett Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor az elBeszélő legfrissebb adásában.

Bevezetés a történettudományba offline és online (Forrás: A szerzők)
Bevezetés a történettudományba offline és online (Forrás: A szerzők)

A könyv és az e-learning anyag, illetve a kurzus új alapokra helyezésének gondolata annak következtében fogalmazódott meg Kerepeszki Róbertben (és szerkesztőtársában, Schrek Katalinban), hogy amikor ő maga kezdte az egyetemet, számára se volt különösebben pozitív élmény ez az óra. Ennek oka, hogy hatalmas ugrás és változás a középiskolai történelemoktatás szintjéhez képest, tele van új dolgokkal, információkkal, ismeretlen szavakkal a hallgatók számára, amiknek a megértését a legtöbbször az óra nem segíti – emiatt a hallgatók „essünk túl rajta” mentalitással ülnek be az órára. Kerepeszki Róbert szerint ezen az változtathat, ha nem a hagyományos segédtudományi vagy történetfilozófiai megközelítésből, hanem sokkal inkább módszertani és gyakorlati szempontból közelítünk a témához, a történettudomány „működésének” megértését igyekszünk segíteni.

Kerepeszki Róbert kiemelte, hogy a történettudomány nem teljes mértékben egzakt tudomány, ugyanakkor az általános- és középiskolás diákok számára leginkább tények és tényszerűen kezelt ok-okozati összefüggéseken keresztül oktatják a történelmet. Emiatt azonban nagyon nehéz átállítani a friss egyetemisták felfogását arra, hogy a történelem narratívák sokasága, és sokkal inkább filozofikus megközelítést igényel. Szintén kulcsfontosságú, hogy a diákok megértsék a narratívák fontosságát és meg tudják különböztetni a tényanyagot a narratívától.

<a href="https://ujkor.hu/content/lenduletet-vesz-a-trianon-kutatas-interju-ablonczy-balazzsal">Ablonczy Balázs</a> és a szerkesztők, Kerepeszki Róbert és <a href="https://ujkor.hu/content/az-angol-orosz-kapcsolatok-es-keleti-kerdes-interju-schrek-katalinnal">Schrek Katalin</a> a Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe című projekt és a kötet fővárosi bemutatóján (Forrás: DE BTK TI)
Ablonczy Balázs és a szerkesztők, Kerepeszki Róbert és Schrek Katalin a Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe című projekt és a kötet fővárosi bemutatóján (Forrás: DE BTK TI)

Kerepeszki Róbert azt is hangsúlyozta, hogy a könyvhöz komoly támogatást kaptak a Kronosz Kiadótól abban, hogy az elkészült mű ne csak valóban használható, de kinézetében modern kézikönyv is legyen. Szintén támogatta a kiadó a könyvhöz készült e-learning anyagot, aminek célja, hogy segítse az ismeretek elsajátítását és mélyebb megértését. Ennek az anyagnak az elkészítése az első perctől a projekt része volt azért, hogy a COVID-19 járvány digitális oktatási tapasztalatainak pozitív hozadékai beépüljenek az oktatásba, illetve azért is, hogy egy modern, a mai diákok szokásaihoz, igényeihez illeszkedő oktatási módszer egészítse ki a könyvet.

Lengyel Ádám

A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Lázár Balázs munkásságának egy fontos darabját tarthatja kézben a olvasó. A most megjelent kötet a magyar hadtörténet egy nemzetközileg is
Támogasson minket