agrártörténet
Interjú a diákévekről – Ünnepi beszélgetés a 18. század debreceni kutatótanárával, Barta Jánossal
Barta János, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa idén töltötte be 85. életévét. Születésnapja alkalmából egy interjúval köszöntjük, amit Forisek Péter és Köpösdi Judit, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének
Kína és a négy kártevő
Az 1950-es évek végén, a Nagy Ugrás keretében Kína hadat üzent a négy legfontosabbnak tartott kártevőnek, és megpróbálta kiirtani őket. A program azonban súlyos következményekkel járt: a verebek szinte teljes
Indiánok, bevándorlók és munkások. A 19. század végi farmerpopulizmus és a polgárjogi mozgalmak kapcsolata
Egy korábbi cikkben írtunk arról, hogyan szerveződött meg az ún. „zöld lázadás”, azaz az észak-amerikai farmermozgalmak ellenállása a 19. század végi Egyesült Államokban, és a mozgalom tagjai miként tekintettek az
Zöldek, feketék, feministák. Az amerikai populista mozgalom és a polgárjogi mozgalmak kapcsolata a 19. század végén
Napjainkban kevés kifejezés olyan népszerű és elkoptatott a politikatudományban és a publicisztikában, mint a populista. A populista manapság egyet jelent a „demagóggal”. Nem volt ez mindig így! A 19. század
„A Darányi-kutatást tehát a kísérletügy, a Károlyit pedig Darányi hozta az életembe” – interjú Fehér Györggyel
Fehér György közel negyedszázadon át – huszonegy esztendeig – töltötte be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatói posztját. Ő vezette át az intézményt a 20. századból a 21.-be, számos szempontból megújítva
„70 éveseké a világ…” – A 2021. évi Modernkori Magyarország Doktorandusz Konferencia
Az előző, 2020/2021-es tanévhez hasonlóan a tavaszi szemeszter helyett idén is az őszi félévben rendezte meg éves doktorandusz konferenciáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programja.
A legvidámabb barakk erőltetett mosolya – a vidéki Magyarország a hatvanas években
Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című kötetben vizsgált 1960-as évekre általában vibráló, izgalmas, paradigmaváltó jelentőségű évtizedként emlékeznek, hiszen ez az a politika- és eszmetörténeti szempontból egyaránt
A bőség kosarából egyaránt senkinek sem jut
A Kedves Olvasó remélhetőleg megbocsátja nekem a híres Petőfi Sándor költemény szállóigévé vált verssorának meglehetősen szabadosan értelmezett átiratát, de indokoltnak tartom a kommunista ideológia meghirdetett céljai és az ehhez képest megvalósult
Modernizáció vagy kényszerkollektivizálás? – A magyar vidék a hosszú ötvenes években
Csakugyan modernizációt jelentett a magyarországi kollektivizálás, vagy inkább a magyar vidék átgondolatlan, terrorisztikus átalakításáról kell beszélnünk? E kérdésben is tisztábban láthatunk az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Apáink földje – filmen a magyarországi kényszerkollektivizálás
A magyar paraszti társadalom felszámolása valójában már 1945-ben elkezdődött, ennek leglátványosabb fejezete a paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása. Ennek során a kommunista hatalom tömeges erőszakot alkalmazva termelőszövetkezetbe kényszerítette













