„70 éveseké a világ…” – A 2021. évi Modernkori Magyarország Doktorandusz Konferencia

Az előző, 2020/2021-es tanévhez hasonlóan a tavaszi szemeszter helyett idén is az őszi félévben rendezte meg éves doktorandusz konferenciáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programja. Az idei tanévben a szervezők – a korábbi évekhez hasonlóan – egy kétnapos rendezvénysorozatra invitálták az érdeklődőket, amelyre az ELTE BTK Központi Olvasótermének Folyóiratolvasó termében került sor 2021. szeptember 16-án és 17-én. Az idei doktorandusz konferencia Erdődy Gábor, Fehér György és Pajkossy Gábor tanár urak előtt is tisztelgett, akik idén töltötték be 70. életévüket. A konferencián a jelenlegi doktorandusz hallgatók mellett a tanár urak korábban végzett hallgatóinak is lehetőségük nyílt előadás tartására.

A kétnapos időtartamnak köszönhetően szép számban jelentkeztek a hallgatók a konferenciára, amelyen négy szekcióra bontva összesen 15 előadást hallhattak a résztvevők. Az első napon 20. századi témákkal foglalkozó hallgatók szólaltak fel, a második napon pedig az ünnepi szekciók közül az elsőben teljes egészében 19. százados előadásokat hallhattak a jelenlévők, a második szekcióban pedig két 19. és két 20. századi referátum hangzott el.

A konferencia programfüzetének borítója (forrás: Facebook)

A rendezvényt Varga Zsuzsanna (tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK TI Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék), a Modernkori Magyarország Doktori Program vezetője nyitotta meg. Ezt követően Pritz Pál (egyetemi magántanár, ELTE BTK) elnökletével kezdődött meg az első, a 20. század történetével foglalkozó szekció. Elsőként Nagy Adrienn (negyedéves PhD-hallgató) Csempészet a korabeli média tükrében című előadása hangzott el, amelyben néhány médiaforráson keresztül bemutatásra kerültek a helyi csempészakciók több szereplőt foglalkoztató, kölcsönös bizalomra épülő haszonszerző vállalkozásai. Második előadóként Ivánfi Miklós (másodéves PhD-hallgató) osztotta meg kutatási eredményeit Rónai András és a második világháború alatti titkos béke-előkészítés címmel. Az előadó Rónai két világháború közötti tevékenységét mutatta be, amikor a földrajztudós és geológus az Államtudományi Intézetet is vezette.

A Modernkori Magyarország konferencia első szekciójának előadói és Pritz Pál szekcióelnök
A Modernkori Magyarország konferencia első szekciójának előadói és Pritz Pál szekcióelnök

Ezt követően Taschek Zoltán (harmadéves PhD-hallgató) Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter szociálpolitikai gondolkodása európai perspektívában című előadásában egy olyan történelmi személy munkásságával és életével kapcsolatos kutatását mutatta be, akivel a történészek mindezidáig még nem foglalkoztak. A jelenlegi előadásban Vass szociálpolitikai gondolatai kerültek előtérbe. Az első szekció negyedik, egyben utolsó előadója Tarnai Eszter (másodéves PhD-hallgató) volt, aki Közélelmezéssel kapcsolatos karikatúrák a Ludas Matyi 1945-ös évfolyamában címmel tartott előadásában a karikatúrákon keresztül mutatta be a második világháború utáni időszak nehézségeit és politikai küzdelmeit.

Az ebédszünetet követően a második, szintén 20. századi témákkal foglalkozó szekciót Marchut Réka (egyetemi adjunktus, ELTE BTK TI Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék – tudományos munkatárs, TK Kisebbségkutató Intézet) nyitotta meg, amelyben három doktorandusz adott elő, mindegyikük 1945 utáni időszakot érintő kutatások bemutatásával. Elsőként Tóth Nikolett (harmadéves PhD-hallgató) tartott előadást „… ezt a mai napot soha el nem feledjük és mindig emlékezni fogunk rá.” A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének I. Országos Találkozója címmel. Előadásában a címben szereplő találkozón keresztül mutatta be, hogy a szövetségben dolgozó női kádereknek mik voltak a kezdeti célkitűzéseik, elképzeléseik – vagyis milyen témakörökben szólaltak fel – a társadalom helyzetéről és jövőjéről, valamint annak további fejlesztéséről. Ezt követően Svégel Fanni (másodéves PhD-hallgató) adott elő Mégis kinek a szabadsága? Az 1973-as abortuszpetíció társadalmi-politikai vonatkozásai címmel, rámutatva az abortuszpetíció sikerének kulcsára, valamint annak társadalmi-politikai gyökereire. A szekció utolsó előadója, Nagy Attila (másodéves PhD-hallgató) a Kádár-korszak zenei életét mutatta be Szóljon a Jazz! című előadásában, amely a magyar jazzklubhálózat működésébe avatta be a jelenlevőket.

A Modernkori Magyarország konferencia második szekciójának elnöke, Marchut Réka a szekció előadóival
A Modernkori Magyarország konferencia második szekciójának elnöke, Marchut Réka a szekció előadóival

Az előadásokat és egy rövid kávészünetet követően a résztvevők ünnepélyes keretek között felavatták a tanszék egykori professzorának, Pölöskei Ferencnek (1930–2016) a portréját. Erdődy professzor úr megemlékezésében felidézte a Pölöskei tanszékvezetői és dékáni hivatali idején eltöltött éveket.

Pölöskei Ferenc portréjának felavatása

A csütörtöki nap zárásaként Grósz András történész-levéltáros, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék volt doktorandusza mutatta be a doktori program online megjelenő, Modern Magyarország című folyóiratának 2019/2020-as számát. Ahogyan Grósz kiemelte, a folyóiratban „fifti-fifti módon” helyett kapott mind a 19. századi, mind pedig a 20. századi történelem. A bemutató során elhangzott, hogy a folyóirat azzal a céllal indult 2011-ben, hogy egy színvonalas periodikát hozzanak létre, amelyben a doktoranduszoknak és a tehetséges mesterszakos hallgatóknak biztosítanak publikálási lehetőséget. Grósz azt is kifejtette, hogy a folyóirat az elmúlt tíz évben ugyanazt a tematikát követi, tehát több tanulmány mellett különféle interjúk és recenziók is helyet kapnak.

A doktorandusz konferencia második napján, szeptember 17-én ismét két szekcióra bontva hallhattak előadásokat az érdeklődők. Az első szekcióban Dobszay Tamás (habilitált egyetemi docens, ELTE BTK TI Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék) elnöklete alatta négy doktorandusz osztotta meg kutatási eredményeit. Elsőként Horváth Balázs (negyedéves PhD-hallgató) Nemzetközi hatások Keleti Károly közgazdasági és statisztikai munkásságára címmel tartott előadásában Keleti – a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül felállított statisztikai szakosztály első vezetője – munkásságának érdemeit emelte ki. Ezt követően előre felvett videó segítségével Szerencsés Anna (negyedéves PhD-hallgató) adott elő, aki Kossuth Lajos Palmerston-képe a krími háború idején publikált sajtómegjelenései tükrében című előadásában Kossuth Palmerstonról alkotott képét mutatta be – elsődlegesen a krími háború kapcsán megjelent sajtómegnyilvánulásai tükrében –, ezáltal hozzájárulva Kossuth angliai hírlapírói tevékenységének feltárásához.

A harmadik szekció tagjai és a szekcióelnök, Dobszay Tamás

A szekció harmadik felszólalója, Király Evelin (harmadéves PhD-hallgató) A munkácsi-szentmiklósi uradalom és a Schönborn család címmel tartotta meg idei előadását, amelyben a domínium és a család közötti – hol lazábbnak, hol szorosabbnak nevezhető – viszonyra mutatott rá. Ezt követően Szabó Zsanett (abszolvált PhD-hallgató) előadásában áttekintést nyújtott az egyesülési jog és az egyesületek alapvető szabályairól és jellemzőiről, részletezve a 19. századi tanítóegyletek létrejöttének jogszabályi alapjait, valamint ezen testületek magyar oktatáspolitikában betöltött szerepét. A szekció utolsó felszólalója, Ladányi Gábor (abszolvált PhD-hallgató) előadásának középpontjában az 1848-as bécsi ellenzéki sajtó és annak gyakori magyarbarát megnyilvánulásai álltak.

A 19. és 20. századi témákkal egyaránt foglalkozó második szekció elnöke Fónagy Zoltán (habilitált egyetemi docens, ELTE BTK TI Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék – tudományos főmunkatárs, BTK TTI) volt, amelynek első előadója, Hiába Krisztina (harmadéves PhD-hallgató) Bereg vámegye görögkatolikus vallási dominanciájú beregi főesperességének vallási megoszlását vizsgálta az egyházi sematizmusok alapján. Molnár Ferenc (fokozatot szerzett volt PhD-hallgató) ezt követően az északkelet-magyarországi ruszin nemzetiségi mozgalom 1861. évi jellegzetességeit mutatta be előadásában.

A negyedik szekció tagjai és elnöke, Fónagy Zoltán

Harmadik előadóként Paládi Renáta (harmadéves PhD-hallgató) adott elő Magyar–ukrán kapcsolatépítés Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter 1990 augusztusában végbement magyarországi látogatása tükrében címmel, magyar és ukrán levéltári források segítségével bemutatva az 1990-es évek magyar–ukrán kapcsolatépítését. A konferencia utolsó előadásában Zsidi Bernát (másodéves PhD-hallgató) a Magyar Tudományos Akadémia és a rendszerváltás kapcsolatát vizsgálta. A szekciók zárásaként mindkét nap vitákra került sor, amelyeken a jelenlévők feltehették kérdéseiket és észrevételeikkel segíthették a doktoranduszok későbbi kutatásait.

Az ünnepeltek: balról jobbra Fehér György, Erdődy Gábor és Pajkossy Gábor

A konferencia végén Varga Zsuzsanna tanszékvezető professzorasszony mondott köszönetet és invitálta a jelenlévőket a 70. életévüket betöltött Erdődy Gábor, Fehér György és Pajkossy Gábor tanár urak ünnepi köszöntésére. A kétnapos konferencia a köszöntések és köszönőbeszédek elhangzása után az ünnepeltek és a jelenlévők kötetlen beszélgetésével zárult.

Bauman Fruzsina Katalin
(PhD-hallgató, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Program)

Ezt olvastad?

Az Országgyűlési Múzeum 2021. október 6-án, immáron hatodik alkalommal rendezte meg Az 1848–1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciasorozatát, amelyen ezúttal