ÁVH
Ávósok az üvegpalotában – Adalékok Magyarország és az ENSZ kapcsolatának kezdeteihez
Magyarország az „Egyesült Nemzetekkel” – ahogy a második világháborúban a szövetséges országokat nevezték – ellentétes oldalon állt 1945-ig, így sokáig nem volt esélye az ekkor létrehozott világszervezethez való csatlakozásra, amit
Hogyan lehetett belekerülni a Rajk-perbe?
Jelen cikk az ÁVO, illetve az ÁVH világába, az 1950-es évek kirakatpereinek működési elvébe próbál betekintést adni az olvasónak két visszaemlékezés segítségével. Kiss József emlékirata egy „kis-ávós” élményein keresztül mutatja
A kádári megtorlás perei
Az 1956-os forradalom leverése után lefolytatott koncepciós perek elsődleges célja a hatalom megszilárdítása volt. Az 1956. november 4-i szovjet inváziót követően Kádár János, a magyar, illetve a szovjet vezetés együtt
Szerelem és ÁVH – Franciska vasárnapjai
Olykor a filmek rossz időben készülnek el – túl korán, vagy túl későn. Simó Sándor 1996-ben készült Franciska vasárnapjai című filmje az első kategóriába tartozik. Egy romantikusan szerelmes ávósról filmet
Filmen a kommunista terrorszervezet
„Milyen minta alapján jött létre a kommunista terror szolgálatába állított államvédelmi szervezet? Mik voltak a módszerei? Hogyan nevezték az egyes korszakokban? Vajon meddig folytatta tevékenységét?” E kérdéseket feltéve készült az
A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben
2022. november 18-án rendezték meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem közös, A kádári megtorlás rendszerének jellemzői interdiszciplináris megközelítésben című konferenciáját, amely egyben egy hosszabb távú
„A nép teljes jogú részese lesz az igazságszolgáltatásnak” – A NEB és a Magyar Börtönügyi Társaság konferenciája
A Covid19 óta teljesen megszokottá vált, hogy könyvbemutatókat, konferenciákat az online térben rendeznek meg. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a Magyar Börtönügyi Társasággal karöltve online, a Teams felületén tartotta meg
„Tudtuk ez az igazság valóság lesz egyszer…” – Avagy az ÁVH és a cionista mozgalmak
1953. július 13-án kezdték meg a Rákosi-korszak utolsó pereinek egyikét, melynek történetét Novák Attila: Ideológia és önazonosság – Az 1953-as budapesti cionista per című könyve ismerteti először. A szerző szakterülete
„Mi, a rendszer ellenségei” – internálás, kényszermunka és kitelepítés a Rákosi-korszakban
Idén hetven éve nyitották meg a recski kényszermunkatábort. Ez a szomorú évforduló adta az ötletet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) számára, hogy rendezvénysorozatot indítson Magyar gulág címmel, amelyen a magyarországi
„Politikai rabokkal így kell bánni…” – A recski kényszermunkatábor
1950. július 19-én kezdte meg hivatalosan működését a recski kényszermunkatábor. Építését még az első internáltak kezdték meg, amikor a Mosonyi utcai Toloncházból 35 főt szállítottak át a Recsk mellett kijelölt