Ferenc József
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Háborús emlékek – húsz év múltán
Aki valamennyire ismeri a Nagy Háború hazai vonatkozásait, az biztosan hallotta vagy olvasta már Arz Artúr vezérezredes nevét. A Kossuth Kiadó gondozásában nemrég látott napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó vezérkari
Augustustól Vietnámig – A nemzetközi kapcsolatok története
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete 2020-ban új kötettel jelentkezett Nemzetközi kapcsolatok története címmel, amelynek kiadását a Debreceni Egyetem BTK Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája
Időzített bomba vagy félreértett nagyhatalom? A Német Császárság születése
Militarizmus és negyven év béke. Az arisztokrácia vezető ereje és egy modern társadalom. Középkori templomok és pöfögő gyárkémények. Múltba révedés és tudományos-technikai forradalom. Általában e kettősségekkel jellemzik Otto von Bismarck
Játékosítás a történelemoktatásban? Igény elvi szinten volna rá…
Paksa Rudolf történésszel, szakkönyv- és tankönyvíróval, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettem egy új magyar történelmi társasjáték, a Rebellió kapcsán, mely egy izgalmas ötleten alapul: mi történne, ha belehelyezkedhetnénk az 1848-49-es
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
„Drága Rudolf!” – A trónörökös is csak ember (szeretett volna lenni)
Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy politikához jól értő, éppen ezért attól távol tartott trónörökös; egy
„A koronázás napja még nincsen elhatározva…” Erzsébet és a magyarok 1. rész (1867. január–május)
Erzsébet magyarországi kultuszában is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az 1867-es esztendőnek és az uralkodóné „magyar ügy” érdekében teljesített szerepvállalásainak. Ezt a kiegyenlítődés sikeres létrejöttének egyik fontos, katalizáló elemeként jelenítettek meg, és
Az Országház és Ferenc József – egy szabálytalan kapcsolat másik oldala
Az Országház a magyar törvényhozás otthona és egyúttal millenniumi nemzeti emlékmű is volt. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? Egy nemrég e rovatban közzétett írás megpróbált a kérdésre válaszolni. És hogyan
Ferenc József és az Országház – egy szabálytalan kapcsolat
Az Országház nemcsak a magyar törvényhozás otthona volt, hanem millenniumi nemzeti emlékmű is. Hogyan viszonyult hozzá Ferenc József? És hogyan viszonyultak Ferenc Józsefhez az Országház alkotói? A mostani írás az