Ferenc József
Sisi a Móra Ferenc Múzeumban
2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében nyílt meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum pandémia utáni első időszakos kiállítása Sisi – Királyné feketén-fehéren címmel. A tárlat fő célja, hogy
A három császár szövetségének 1881-es megújítása
A három császári sas, az osztrák, a német és az orosz együttműködése az 1878. évi berlini rendezés következtében mélypontra került. Az osztrák-magyar és az orosz érdekek egymásnak feszülése szétrobbantotta Bismarck
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Háborús emlékek – húsz év múltán
Aki valamennyire ismeri a Nagy Háború hazai vonatkozásait, az biztosan hallotta vagy olvasta már Arz Artúr vezérezredes nevét. A Kossuth Kiadó gondozásában nemrég látott napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó vezérkari
Augustustól Vietnámig – A nemzetközi kapcsolatok története
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete 2020-ban új kötettel jelentkezett Nemzetközi kapcsolatok története címmel, amelynek kiadását a Debreceni Egyetem BTK Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája
Időzített bomba vagy félreértett nagyhatalom? A Német Császárság születése
Militarizmus és negyven év béke. Az arisztokrácia vezető ereje és egy modern társadalom. Középkori templomok és pöfögő gyárkémények. Múltba révedés és tudományos-technikai forradalom. Általában e kettősségekkel jellemzik a Német Császárságot,
Játékosítás a történelemoktatásban? Igény elvi szinten volna rá…
Paksa Rudolf történésszel, szakkönyv- és tankönyvíróval, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettem egy új magyar történelmi társasjáték, a Rebellió kapcsán, mely egy izgalmas ötleten alapul: mi történne, ha belehelyezkedhetnénk az 1848-49-es
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte
„Drága Rudolf!” – A trónörökös is csak ember (szeretett volna lenni)
Rudolf, Ferenc József császár és Erzsébet királyné egyetlen fia csak egy hétköznapi hős lett volna szíve szerint. Lett helyette egy politikához jól értő, éppen ezért attól távol tartott trónörökös; egy
„A koronázás napja még nincsen elhatározva…” Erzsébet és a magyarok 1. rész (1867. január–május)
Erzsébet magyarországi kultuszában is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az 1867-es esztendőnek és az uralkodóné „magyar ügy” érdekében teljesített szerepvállalásainak. Ezt a kiegyenlítődés sikeres létrejöttének egyik fontos, katalizáló elemeként jelenítettek meg, és