Ferenc József
„A magyarok megtanultak lelkesedni a lehetetlenért” – Vita a kiegyezés hasznáról és káráról
Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom- és Történelemtudományi Iskolája által szervezett, a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára 2022. április
„Önt csak boldogtalanná tenném…” – észrevételek az új Sisi sorozatról I.
Nagy várakozás övezte az RTL Most+-on bemutatott (németül már könyv formában is elérhető) Ferenc József és Erzsébet kapcsolatát új nézőpontból ábrázoló, a mai igényekre komponált szériát. A forgatókönyvírók (Elena Hell
Sisi a Móra Ferenc Múzeumban
2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében nyílt meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum pandémia utáni első időszakos kiállítása Sisi – Királyné feketén-fehéren címmel. A tárlat fő célja, hogy
A három császár szövetségének 1881-es megújítása
A három császári sas, az osztrák, a német és az orosz együttműködése az 1878. évi berlini rendezés következtében mélypontra került. Az osztrák-magyar és az orosz érdekek egymásnak feszülése szétrobbantotta Bismarck
„A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
A millenniumi ünnepségek keretében, 1896. május 4-én adta át I. Ferenc József adta a városligeti Műcsarnok épületet, s nyitotta meg kapuit a Műcsarnok első kiállítása. Az alábbiakban röviden áttekintjük a
Háborús emlékek – húsz év múltán
Aki valamennyire ismeri a Nagy Háború hazai vonatkozásait, az biztosan hallotta vagy olvasta már Arz Artúr vezérezredes nevét. A Kossuth Kiadó gondozásában nemrég látott napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó vezérkari
Augustustól Vietnámig – A nemzetközi kapcsolatok története
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete 2020-ban új kötettel jelentkezett Nemzetközi kapcsolatok története címmel, amelynek kiadását a Debreceni Egyetem BTK Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája
Időzített bomba vagy félreértett nagyhatalom? A Német Császárság születése
Militarizmus és negyven év béke. Az arisztokrácia vezető ereje és egy modern társadalom. Középkori templomok és pöfögő gyárkémények. Múltba révedés és tudományos-technikai forradalom. Általában e kettősségekkel jellemzik a Német Császárságot,
Játékosítás a történelemoktatásban? Igény elvi szinten volna rá…
Paksa Rudolf történésszel, szakkönyv- és tankönyvíróval, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettem egy új magyar történelmi társasjáték, a Rebellió kapcsán, mely egy izgalmas ötleten alapul: mi történne, ha belehelyezkedhetnénk az 1848-49-es
Magyarok a horvát tengerparton – nyaralás és fürdőélet az Adrián a 19. században
„… midőn az ember a magyar kapunak nevezett óriás sziklatörésen keresztül robog s jobbra Recina irtózatosan szép völgyét, balra a Tersati várromos sziklahegyet, maga előtt a kedves Fiumét s előtte