késő középkor
A Magyar Királyság külpolitikája (1445–1448)
Az 1389-es rigómezei szerb vereséget követően állandósultak a török portyák a magyar délvidéki határszakaszon – egy évvel később már magyar területekre léptek az oszmán harcosok. Ezután az oszmán előrenyomulás döntő
Az első Jagelló a magyar trónon – I. Ulászló uralkodása
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt. A
„A bolygó dán” – Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás jegyzője
Csaknem száz évvel ezelőtt, 1926-ban örvendetes hírről számolt be Áldásy Antal a Turul folyóirat hasábjain: Bevilaqua Béla, az Országos Hadimúzeum őre jóvoltából hozzájutott egy II. Lajos király által kiadott címereslevélhez.
Mátyás király halálhírének története Itáliában
Azt hiszem, mind egyet értünk azzal a közhelyességig ismételt állítással, hogy az információ hatalom, és ez természetesen a reneszánszkorban sem volt másképp, Hunyadi Mátyás halála pedig olyan esemény volt –
Egy grófi családi székhely leírása a késő középkorból
Mindig öröm kézbe venni egy késő középkori magyar történelemmel foglalkozó kiadványt, különösen annak, aki ezzel a korszakkal foglalkozik. Feltár-e új összefüggéseket? Megismerhetünk-e eddig homályba burkolózó történeti személyeket? Közread-e feltáratlan forrásokat?
„Studia Mediaevalia” – Egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshop
2019. május 7-én Studia Mediaevalia címmel könyvbemutatóval egybekötött egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshopot rendeztek a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A könyvbemutatók mellett a szakmai rendezvény programjának tematikáját egy újonnan megalakult
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 6. rész: A király vikáriusai
Korábban ismertettük I. (Habsburg) Albert király halálát követő eseményeket. Bemutattuk, hogyan lett az országnak két törvényes uralkodója. Majd láthattuk I. (Jagelló) Ulászló támogatóinak névsorát az 1441-es dunántúli hadjáraton. Számba vettük,
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 4. rész: A törékeny béke
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 3. rész: A belháború első éve
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
A „hős asszony” – horogszegi Szilágyi Erzsébet élete
A 15. századi Magyar Királyság neves úrnője, akit Aelius Lampridius Cervinus horvát humanista költő 1490 tavaszán, a Hunyadi Mátyásról mondott emlékbeszédében „hős asszonynak” nevezett: ő volt horogszegi Szilágyi Erzsébet, akinek