késő középkor
A Mekcsei család szerencséjének megalapozója ─ Mekcsei György
A forrásokban az 1470-es években feltűnő Mekcsei György királyi titkár és tanácsos különleges alakja a Jagelló-udvarnak, mintegy negyven esztendőn keresztül nyomon követhető működése során ugyanis egy alig ismert baranyai családból
A csehek szerepe a mohácsi csatában
A mohácsi csata egyik kevésbé kutatott, azonban annál jelentősebb része a csehek szerepe az ütközet során. A cseh korona országai, valamint a Magyar Királyság a közös uralkodó révén egyfajta unióként
Padovai–magyar kapcsolatok a 14. században. Nagy Lajos és szövetségese, Francesco da Carrara (1. rész)
A Velencétől mintegy 40 km-re fekvő Padova 1222-ben alapított egyetemének az Árpád-kortól kezdve voltak magyar hallgatói. Míg a 13. századból összesen tizenhat diákról tudunk, aki a Magyar Királyság területéről érkezett
A mohácsi síkon fekvő Földvár település
A mohácsi csata helyszínének azonosításában döntő jelentősége van egy Földvár nevű falunak. Mintegy száz éve keresik a kutatók ezt a települést. Az elmúlt hónapokban az írott források, a térség gazdasági
A jövő középkorászai – Beszámoló a Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájáról
Az idei Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját 2021. június 24–25-én rendezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja; a Középkori magyar történelem, a Történelem segédtudományai,
A Magyar Királyság külpolitikája (1445–1448)
Az 1389-es rigómezei szerb vereséget követően állandósultak a török portyák a magyar délvidéki határszakaszon – egy évvel később már magyar területekre léptek az oszmán harcosok. Ezután az oszmán előrenyomulás döntő
Az első Jagelló a magyar trónon – I. Ulászló uralkodása
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt. A
„A bolygó dán” – Oluf Hansen Bang, Bakóc Tamás jegyzője
Csaknem száz évvel ezelőtt, 1926-ban örvendetes hírről számolt be Áldásy Antal a Turul folyóirat hasábjain: Bevilaqua Béla, az Országos Hadimúzeum őre jóvoltából hozzájutott egy II. Lajos király által kiadott címereslevélhez.
Mátyás király halálhírének története Itáliában
Azt hiszem, mind egyet értünk azzal a közhelyességig ismételt állítással, hogy az információ hatalom, és ez természetesen a reneszánszkorban sem volt másképp, Hunyadi Mátyás halála pedig olyan esemény volt –
Egy grófi családi székhely leírása a késő középkorból
Mindig öröm kézbe venni egy késő középkori magyar történelemmel foglalkozó kiadványt, különösen annak, aki ezzel a korszakkal foglalkozik. Feltár-e új összefüggéseket? Megismerhetünk-e eddig homályba burkolózó történeti személyeket? Közread-e feltáratlan forrásokat?