Magyar Népköztársaság
Erdély, Bánság, Partium és a Máramaros vidék csatlakozása Nagy-Romániához: Gyulafehérvár, 1918. december 1.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül – ellentétben az 1918-ban megszülető Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal – Nagy-Románia megszületésének egyik sajátossága, hogy a Román Királyság már az első világháború kitörése előtt
„Adjátok meg a császárnak, ami a császáré…” A békepapi mozgalom létrejötte, szervezete és szerepe a Magyar Népköztársaság egyházpolitikájában (1950-1956)
A 20. századi kelet-európai egyháztörténet egyik legkényesebb fejezete a papi békemozgalom szerepe, a pártállam egyházpolitikai végrehajtói mechanizmusán belül elfoglalt szerepének feltárása, annak politikatörténeti, társadalomtörténeti és teológiai vonatkozásaival együtt. Ennek kutatását
Negyven évvel később is botrány akarunk
Takács Tibor Botrányt akarunk! – Rágalmak a CPg és a magyar punkmozgalom ellen című frissen megjelent könyve egy olyan jelenség, aminek nem lett volna szabad megszületnie – legalábbis olyanok szerint,
Az apparátus gépezete munka közben. Az Állami Egyházügyi Hivatal részvétele a kényszerkollektivizálásban
Cikksorozatunk előző részében megkíséreltük felvázolni egy első látásra bonyolultnak tűnő bürokratikus struktúra szervezeti kiépülését, a pártállami egyházpolitika végrehajtásáért felelős szakosztályok különböző feladatkörét, valamint a helyi szintű egyházügyi igazgatásnak az összes
A „befelé fordított civil hadsereg” – az Állami Egyházügyi Hivatal szakigazgatása az 1950-es években
Ha netalán a Terézváros legszebb környékén töltenénk a szabadidőnket és átsétálnánk a Lendvay utcán, az impozáns, szecessziós stílusban épült palotákat látva a helybéliek tudhatják, hogy valamikor itt volt a kormánypárt
A békásmegyer-pünkösdfürdői Boldog Özséb-templom – az 1945 után épült első jogelőd nélküli templom rövid története (1984–2020)
Az évszázadok során számos templom épült hazánkban, hirdetve Krisztus Igéjét. Ezek valamennyien rendelkeznek vallási, kulturális, művészettörténeti és történelmi jelentőséggel különböző mértékekben. Egyes templomok különleges okokból azonban kiemelkednek a többiek közül.
Étereken át – rádiófelderítés a Magyar Néphadsereg 1968-as csehszlovákiai intervenciója során
A rádiót nemcsak hallgatjuk, hanem mint technológia meghatározza mai életvitelünket. Csak gondoljunk bele, hogy internetünket wifin keresztül osztjuk meg, és mobiltelefonon kommunikálunk egymással. Emiatt – habár más formában, hiszen már
Nagy idők, kis emberek – A Kádár-korszak mindennapjai
A Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja által szervezett Viták a történettudományban című beszélgetéssorozat május 30-i második alkalmának központi témája a Kádár-rendszer, s különösen annak mindennapi kultúrája volt. Az est meghívott
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) – a magyar állambiztonság szemével
XXIII. János pápa már a 78. életévében járt, amikor 1959-ben bejelentette: egyetemes zsinatot kíván összehívni, hogy „friss levegő áradjon be az egyházba.” A pápa célja az volt, hogy az egyház
Ovidiustól a Kísérleti Kriminológiai Osztályig
Az Eötvös József Collegium Történész műhelye 2018. március 1–2. között immáron negyedik alkalommal rendezte meg hagyományosnak tekinthető éves műhelykonferenciáját, a Konferencia Clio műhelyében IV.-et. A tudományos ülésszak célja ezúttal is