Nagy Imre
Nagy kommunistahatározó – Kik voltak a magyar kommunisták?
Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, a tudományos osztály vezetője a népi kollégiumi mozgalomról, a népiekről, illetve a Kádár-korszak úgynevezett agrárlobbijának fontos élvonalbeli politikusáról, Fehér Lajosról írt monográfiái
Nem tipikus kérdések és válaszok Budapestről
Sertésfőváros? Hol állt a Manci és a Böske híd? Milyen a fővárosi alvilág? Hol laktak a „panelprolik”? A Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok című sorozatának legújabb darabja (Kérdések és válaszok
Szembesülni történelmeinkkel – M. Kiss Sándor életműkötetéről
Az idén 80 éves, Széchenyi-díjas történész, M. Kiss Sándor életművének esszenciáját veheti kezébe az érdeklődő olvasó a Szembesülés című kötettel. A nagy ívű munka válogatott tanulmányokat szerepeltet, megjelenésük szerint 1974-től
„Tudtuk ez az igazság valóság lesz egyszer…” – Avagy az ÁVH és a cionista mozgalmak
1953. július 13-án kezdték meg a Rákosi-korszak utolsó pereinek egyikét, melynek történetét Novák Attila: Ideológia és önazonosság – Az 1953-as budapesti cionista per című könyve ismerteti először. A szerző szakterülete
Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848-2020
Számos publikáció látott már napvilágot, melyek hazánk nemzetközi helyzetét a diplomáciai iratok tükrében mutatta be. A Címlapon Magyarország című munka új perspektívából, a különféle nyugati sajtótermékek szemüvegén keresztül tárja fel Magyarország
Kaposvártól a Kozma utcai börtön udvaráig – Nagy Imre politikai pályája
Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, 1958. június 16.) a 20. századi magyar történelem megkerülhetetlen szereplői közé tartozik. A kommunista mozgalomban, a hatalomátvételben, illetve a Rákosi-korszakban, de az
A demokrácia nehezített gyalogútja – A szabadság keskeny ösvénye: Bibó István közösségi moralizmusa
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének és a University of Jyväskylä Department of History and Ethnology közös kiadásában, a Speculum Historiae Debreceniense sorozat darabjaként, ebben az évben – a finn, majd
„Politikai rabokkal így kell bánni…” – A recski kényszermunkatábor
1950. július 19-én kezdte meg hivatalosan működését a recski kényszermunkatábor. Építését még az első internáltak kezdték meg, amikor a Mosonyi utcai Toloncházból 35 főt szállítottak át a Recsk mellett kijelölt
Szubjektív jegyzetek az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéhez
Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékezünk Magyarországon. Mikor kezdődött valójában 1956 története, hogyan zajlott le, és miként végződött? Milyen források alapján kutathatjuk, és milyen következtetéseket vonhatunk le
Áldozatok és tettesek – barangolás a NEB tudásbázisában
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága világhálós webfelületén némiképp rejtve bukkanhatunk a Tudástár menüpontra, melynek nem teljességre törekvő bemutatását kívánom cikkemben bemutatni. A mindenki számára szabadon hozzáférhető adatok és dokumentumok a kutatók,