nemzetiségek
Jókai Mór cigánybárója rajzfilmen – Szaffi
Szaffi, a cigánylány (valójában előkelő születésű oszmán hölgy) történetét szinte mindenki ismeri Magyarországon. A 18. század elején dúló török háború (1716–1718) idején, 1716-ban Savoyai Jenő herceg, császári tábornok megostromolja az
Kisfiúk a nagy viharban – Irredenta összeesküvés, nemzetépítés, társadalomtörténet, és ami azon túl található…
Borsi-Kálmán Béla, a magyar–román–francia kapcsolatok talán legjelentékenyebb magyar kutatójának 2006-ban akadémiai doktori értekezésként megvédett, a Bánság, és szűkebb értelemben Temesvár mintegy háromszázéves történelmét feldolgozó monográfiája a közelmúltban immár harmadik, jelentősen
„Gyanúsítást megértettem, bűnösnek nem érzem magam.” – Németek Magyarországon 1950–1970
A magyarországi német kisebbségek történetének kutatása az utóbbi években korántsem mondható mellőzött területnek a hazai historiográfiában. A téma rendszerváltás előtti elhanyagoltságát először az 1990-es évek kezdetének termékeny időszaka törte meg.
Múzeumi szörfözések – Kiállítások a világhálón
Az elmúlt bő három hónapban a koronavírus-járvány alapvetően határozta meg az emberek mindennapjait, és ahogy az élet sok más területére, a történettudományra is komoly hatással volt. A kutatók távmunkába kényszerültek,
Heti Ajánló 2020/4. | A magyar kultúra napjának programjaival
Heti tudományos ajánlónk középpontjában A magyar kultúra napjának programjai, köztük izgalmas bemutatókkal. A kínálatban ezen kívül kiállításmegnyitó és finisszázs, valamint egy-egy műhelybeszélgetés, kötetbemutató és előadás kapott helyet. Január 20., hétfő
Trianon 16–17. századi gyökerei – Pálffy Géza előadása a bécsi Collegium Hungaricumban
A Bécsi Magyar Történeti Intézet novemberben is színvonalas programokkal várta az érdeklődőket: német nyelvű könyvbemutatók keretében egyrészt megismerhették a legújabb kutatási eredményeket a német kisebbség történetét illetően
A Magyar Történelmi Társulat 2019. évi nyári konferenciája
2019. augusztus 14–16. között került sor a Magyar Történelmi Társulat nagy múltra visszatekintő, hagyományos nyári konferencia-táborára. Az idei téma címe a Hatalomváltás és társadalom a Kárpát-medence térségében. A szuverén hatalom változásainak
Öt év az első világháború alatti kelet-közép-európai nacionalizmusok nyomában
A 2014-ben indult Kelet-közép-európai nacionalizmusok az első világháború éveiben nevű, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő NKFIH–OTKA kutatócsoport az Osztrák–Magyar Monarchia – s azon belül főként a
“Hol vannak a katonák?” – Pihurik Judit könyvének ismertetője
Pihurik Judit történész a Szegedi Tudományegyetem oktatója és az MTA köztestületének tagja kiemelten foglalkozik a második világháború tematikájával, ezen belül a katonák történetével. Naplók és memoárok a Don-kanyarból 1942–1943 c.
Mit jelent Erdély? Vázlat az Erdélyi Fejedelemség kora újkori etnikai átalakulásához
Már bő három évtizede annak, hogy Ştefan Pascu mindmáig tudományos vitákat gerjesztő Mit jelent Erdély? Az erdélyi civilizáció a román civilizáció keretében című műve magyar nyelven is megjelent, amelyben a