nemzetközi kapcsolatok
A történelem, a saját korunk és a jövő – interjú Kecskés D. Gusztávval
Kecskés D. Gusztáv 20. századi történelemmel foglalkozik, ezen belül Franciaország és Kelet-Közép-Európa, Magyarország és az ENSZ, a NATO és a szovjet blokk kapcsolatát vizsgálja, illetve sokat foglalkozik az 1956-os magyar
Az angol–orosz kapcsolatok és a keleti kérdés – interjú Schrek Katalinnal
Schrek Katalin történész 19. századi egyetemes történelemmel, diplomáciatörténettel foglalkozik. Doktori értekezése 2020 őszén jelent meg könyv formájában A keleti kérdés válságainak kezelése az angol–orosz kapcsolatok viszonyrendszerében: koncepciók, mechanizmusok és azok
Immanuel Wallerstein és a világrendszer-elmélet
2019. augusztus 31-én, alig egy hónappal nyolcvankilencedik születésnapja előtt hunyt el Immanuel Wallerstein, a kortárs társadalomtudomány kiemelkedő alakja, aki leginkább a világrendszer-elmélet egyik kidolgozójaként és világhírű teoretikusaként vált ismertté. Immanuel
Titkok, legendák, valóság? – Diplomácia a kommunista diktatúra idején
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának külügyi munkacsoportja immár harmadik alkalommal szervezett konferenciát az 1945-öt követő évtizedek diplomáciája, illetve hírszerzése témakörében 2019. szeptember 25‒26-án. A Titkok − Legendák − Valóság? Diplomácia
„A történelem a politikával foglalkozók legjobb tanítómestere” – interjú Joó Andrással
Joó András a 20. századi diplomáciatörténet és nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársaként a Horthy-kori Kutatócsoport tagjaként tevékenykedik. A történésszel – részben a
V. Károly, I. Ferdinánd és Magyarország – interjú Korpás Zoltánnal
Korpás Zoltán különleges kategóriát képvisel a történészszakmában, mivel – mondhatni – kettős életet él. HR-es cégvezető, de tudományos pályáját sem adta fel. Folyamatosan kutatja V. Károly birodalmának és Magyarországnak a
Egy argentin lánytól az új Habsburg-történeti modellig – interjú Monostori Tiborral
Monostori Tibor társadalomtudósnak tartja magát. Történettudományból doktori címet szerzett, de közgazdasági és hispanisztikai diplomával is rendelkezik. Kutatásaiban, a BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagjaként a kora újkori Magyar Királyság
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
A szocializmus bukása és a rendszerváltás nemzetközi szempontból
Harminc év telt el azóta, hogy a Szovjetunió egykori érdekszférájába tartozó kelet-közép-európai államokban sorra összedőlt a kommunista berendezkedés. Milyen hasonlóságok és milyen különbségek jellemezték a különböző országokban zajló folyamatokat? Milyen
A német egység szerepe a „magyar kérdés” megítélésében 1848 tavaszán
1848 tavaszának forradalmai után az alkotmányos átalakulás megvalósítása mellett egyre inkább a német egység kérdése foglalkoztatta az osztrák közvéleményt. A német egység létrejötte nagy reményekkel kecsegtette a magyarokat is, valamint