A jelenkori Franciaország – Könyvbemutató a Történettudományi Intézetben

2022. január 11-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében mutatták be A jelenkori Franciaország című, Türke András István által szerkesztett kötetet. A jelenkori Franciaország elmúlt több mint hatvan évét bemutató nagyszabású, kétkötetes munka a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központja és a svájci Europa Varietas Institute közös kiadásában jelent meg 2021-ben. A kötet a szakterület 20 kiváló magyar kutatójának munkáit tartalmazza, amely a Franciaország iránt érdeklődő nagyközönség, valamint a felsőoktatási hallgatóság számára is közérthető és érdekes, mindazonáltal alapos tudományos igényességgel megírt mű.

(Forrás: BTK TTI)

Az online is közvetített program bevezetéseként Fejérdy András, a BTK TTI igazgatóhelyettese és tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újkori Történeti Tanszékének docense köszöntötte a könyv megjelenését. Felidézte Batsányi János 1789-ben lejegyzett híres szavait: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” Ebből kiindulva hangsúlyozta, hogy Franciaország mindazonáltal nem csupán a forradalom idején, hanem az elmúlt évszázadokban is folyamatosan fontos referenciapont volt az európai kultúra és politika számára. Szerinte ma sincsen ez másként, sőt különösen aktuális Franciaországra figyelni a napokban megkezdett francia EU soros elnökség idején, amikor a Merkel-időszak lezárultával Emmanuel Macron ráadásul növelni kívánja Franciaország befolyását az Európai Unióban. Úgy vélte, A jelenkori Franciaország című kötet bemutatója ilyen helyzetben különösen is aktuális.

Fejérdy András

Jóllehet a kötet első része történeti megközelítésű, összességében mégis markánsan a jelen folyamatokra reflektáló profilú. Joggal merül fel így a kérdés, miért a Történettudományi Intézet vállalta a kötetbemutató házigazdájának szerepét. Ennek oka, hogy a jelen folyamatok csak a történeti összefüggések figyelembevételével értelmezhetők helyesen. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban és annak háttérintézményeiben, illetve a nemzetközi kapcsolatokat oktató felsőoktatási helyszíneken kétségkívül komoly ismeretek halmozódtak fel, amelyek lehetővé teszik a jelen folyamatok értő elemzését. Ugyanakkor Fejérdy András nyomatékosította, hogy a történészek nem jelenre fókuszáló megközelítésének külön értéke van, amely új szempontokkal gazdagíthatja mindezeket az ismereteket. A TTI és munkatársai elkötelezettek a különböző szakterületek gyümölcsöző együttműködése iránt. Ennek az elkötelezettségnek jele és konkrét kifejeződése, hogy az ilyen diszciplínákon átívelő kötet bemutatásának házigazdai szerepét örömmel vállalja az Intézet.

Ezt követően Türke András István, a kötet szerkesztője, aki a svájci Europa Varietas Institute igazgatója és az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájában működő Afrika Kutatóintézet vezető kutatója, svájci otthonából online bejelentkezve először felidézte a jelenkori Franciaországról eddig megjelent fontosabb munkákat. Megállapította, hogy magyar szerzőtől Magyarországon írt, a jelenkori Franciaországról szóló kötet legutóbb 1996-ban jelent meg (Gazdag Ferenc: Franciaország története 1945‒1995; a vonatkozó korszak, az V. Köztársaság: 83–277. oldal), Franciaország teljes történetét feldolgozó monográfia pedig 2002-ben látott napvilágot (Hahner Péter: Franciaország története; 258‒283. oldal). Francia szerzők által írt és magyarra fordított Franciaország-történet Georges Duby szerkesztésében 2007-ben jelent meg az Osiris Kiadónál (Franciaország története II., a fordítás az 1999-es francia kiadás alapján történt; 449‒637. oldal). Utóbbi könyv is igen magas színvonalú, de leginkább a külpolitikai, diplomáciai része az, amely jóval kevésbé részletes, mint a Türke András István által szerkesztett könyvé.

Elmondható tehát, hogy nagyobb, az V. Köztársaságot átfogóan, összegzően bemutató ismeretanyag az elmúlt nagyjából 20 évben – többek között – az elmúlt 20 év Franciaországáról a most megjelent könyvig nem volt elérhető.

Türke András István

A kötet szerkesztője megosztotta hallgatóságával, hogy 2018 márciusában született meg az ötlet, hogy készíteni kellene egy könyvet a jelenkori Franciaországról részben a saját írásaira hagyatkozva, de azokat jelentősen átdolgozva, felfrissítve. Meg kívánta ugyanakkor keresni a magyarországi franciás szerzőket, az egyes résztémák legjobb magyar szakértőit, hogy velük együtt közösen letegyenek az asztalra egy egyrészt az V. Köztársaság Franciaországát bemutató, másrészt a magyar franciás szerzők jelentős részének kutatásait, eredményeit mintegy összefogó, összegző könyvet. A szerzőgárda összeállításakor arra törekedett, hogy lehetőleg minden szóba jöhető magyarországi műhelyt és szaktekintélyt felkeressen, akiknek kutatási területei, publikációi valamennyire lefedik vagy érintkeznek a francia V. Köztársaság periódusával. Türke András István ugyanakkor nem titkolta, hogy a kötet megszületését végig komoly nehézségek kísérték: nehéz volt a nyomdaköltség előteremtése, a szerzők honoráriumára beígért összeget pedig végül nem kapta meg.

A szerkesztő célja egy széles spektrumú megközelítés alkalmazása lett, amely egyben kissé francia krónika, illetve enciklopédia is, amennyiben ezt a szigorúan megszabott keretek engedik. Teljességre természetesen nem, de jelentős részletgazdagságra, érdekességek felvillantására igenis törekedett – az olvasó feladata megítélni, mekkora sikerrel, tette hozzá. Örömmel venné, ha születnének hasonló művek Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország vagy akár Svájc kapcsán is. Az utóbbi vállalkozásban szerzőként is részt venne. Végül hangsúlyozta, hogy „a kötet erényeiért mindenesetre a szerzőket dicsérjék, a hiányosságaiért viszont a szerkesztőn verjék el a port!”

Bene Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének vezetője, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese a kötet bemutatása kapcsán kifejtette, hogy a kiadvány hiánypótló munka, amely régóta váratott magára a magyar tudományos életben és a felsőoktatásban egyaránt. Annak ellenére, hogy hazánkban viszonylag kevés szerző foglalkozik Franciaország múltjával és jelenével, összesen 20 elismert kutatót sikerült megnyerni a kiadvány szerzőinek sorába. Az első kötet szerkezete az 1958-ban létrejövő V. Köztársaság működésének logikáját követve a köztársasági elnökök mandátumához igazodva 14 fejezetben tárgyalja ezeknek az időszakoknak a kül- és belpolitikáját. A kronologikus és tematikus fejezeteket 12 esetben egy-egy fontos eseményt bemutató rövidebb, közbeékelt alfejezet egészíti ki, amelyeket a kötet szerkesztője, Türke András István jegyez (egy alkalommal társszerzővel). Az első kötet elkészítésében a 20 fős szerzőgárda hat tagja vett részt. A tudományos igényű jegyzetapparátussal rendelkező fejezetek végén részletes irodalomjegyzék található, amely lehetővé teszi az érdeklődők számára az adott témakörökben való elmélyülést.

A kiadvány Bene Krisztián szerint nagyszabású, alapos és igényes mű, amelynek segítségével közel teljes képet lehet kapni Franciaország elmúlt több mint 60 évének történetéről, vagyis a múltról és a jelenről is. Ebből kifolyólag nyomatékosította, hogy a kötet nagyon hasznos olvasmányként szolgálhat a tudományos igényű érdeklődők és a nagyközönség számára egyaránt.

Bene Krisztián

A könyv másik ismertetője Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusa volt. Elöljáróban megerősítette az előtte szólók dicsérő szavait.

Aláhúzta, hogy a kötet különösen is jó időzítéssel jelent meg az Európai Unió Tanácsa francia elnökségének kezdetén, illetve a francia elnökválasztások előtti időszakban, amikor fokozott figyelem összpontosul Franciaországra.

Fejérdy Gergely – aki a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese is – megjegyezte, hogy az V. Köztársaság, amely a kötet fő témája, egyfajta ideálja volt az egykori trónörökösnek, aki 1990-ben az új magyar Országgyűlés megnyitásakor példaként is állította azt hazánk elé a Magyar Nemzetben megjelent cikkében.

Fejérdy Gergely

Fejérdy Gergely a második kötet bemutatásakor aláhúzta, hogy az írások között több olyan tanulmány is van, amely nem szokványos módon, hanem szociológiai és kulturális, illetve oktatási szemszögből világítja meg Franciaország jelenét. Összességében egy rendkívül hasznos kézikönyvként jellemezte a kötetet, amely az oktatásban éppen olyan hasznos, mint a külügyi, diplomáciai munkában. Véleménye szerint jó lenne online formában is megjelentetni a munkát, mert a mai fiatalság így könnyebben férne hozzá. Bene Krisztiánnak a névmutató hiányára utaló kritikai észrevételeit osztotta, illetve megjegyezte, hogy egyes fejezetcímek túl tágak, esetenként akár félrevezetők is lehetnek az olvasó számára. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a könyv értékéből a kisebb hiányosságok semmit sem vonnak le, és messzemenőkig ajánlott olvasmány mindenkinek, akit érdekel Franciaország jelene és közelmúltja.

Az összefoglalót készítette – Fejérdy András, Türke András István, Bene Krisztián és Fejérdy Gergely írásainak felhasználásával – Kecskés D. Gusztáv

A fényképeket készítette: Kolontári Attila

A bemutatott kötet adatai:

Türke András István (szerk.): A jelenkori Franciaország I–II. Budapest, L’Harmattan, 2021. (A kétkötetes munka a szegedi Frankofón Egyetemi Központ és a svájci Europa Varietas Institute közös kiadásában jelent meg.)

Ezt olvastad?

VIII. Henrik testvérének, Máriának a legidősebb unokájának, Lady Jane Greynek születési időpontjáról megoszlanak a történészek véleményei: a hagyományos álláspont, hogy