Főszerepben az 1945 és 1970 közötti brit–magyar diplomácia

Hogyan fonódik össze a propaganda, a kultúra és a diplomácia két olyan ország kapcsolatában, amelyek a vasfüggöny különböző oldalaira kerültek 1945-ben? M. Madarász Anita új, Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyve éppen ezt a kérdést járja körül. A kötetet a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatták be 2023. szeptember 29-én a Millenárison, ahol Andreides Gábor beszélgetett M. Madarász Anitával.

Andreides Gábor és M. Madarász Anita a Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyv bemutatóján. A szerző fotója
Andreides Gábor és M. Madarász Anita a Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyv bemutatóján. A szerző fotója

A kötet nemcsak a két ország kapcsolatának történetéről, hanem a brit történelemről is szól. Nagy-Britanniának azzal kellett szembenéznie 1945-ben, hogy a háborút ugyan megnyerte, de világbeli vezetőszerepét elvesztette, s gyarmati nagyhatalmi státusza immár a múlté. Regionális hatalomként kellett beilleszkednie a világpolitikába, s fel kellett ismernie, hogy érdemben nem tud beleszólni abba, hogy mi történik a vasfüggönyön túl. Nagy-Britannia másodrendű hatalmi státusza a szuezi válság idején vált teljesen egyértelművé.

M. Madarász Anita a Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970 című könyv bemutatóján. A szerző fotója

M. Madarász Anita a diplomáciát a tánchoz hasonlította, hiszen az előre megtett lépéseket hátrafelé tett lépések követik, és sokszor a haladási irányt sem lehet egyértelműen meghatározni. A kultúra, pontosabban a kulturális diplomácia volt az az eszköz, ami hidat tudott képezni két ellentétes beállítottságú és berendezkedésű állam között még a kétpólusú világban is. Kulturális, egyúttal propagandacélokat szolgáló intézmények segítségével térképezték fel egymás országait, és kísérelték meg befolyásolni a másik fél közvéleményét. A kulturális kapcsolatok nemcsak abból állnak, hogy a felek könyvbemutatókat, koncerteket szerveznek, színdarabokat vagy filmeket mutatnak be, netán kiállításokat szerveznek a másik országban, hanem mindezt a nemzetközi helyzet változásaira rezonálva teszik. Ilyen formában ez a terület különösen érzékeny, és fontos, stratégiai szerepet kap a propagandatevékenységben, amely megkerülhetetlenné teszi a diplomáciai kapcsolatok utólagos történészi értékelése során.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján ide kattintva.

A könyv megjelenési adatai: M. Madarász Anita: Kulturális csatatér. Brit–magyar diplomácia, 1945–1970. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2023.

Ezt olvastad?

Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját,
Támogasson minket