ókori görögök
Történetírók a történelemben – Romsics Ignác Hérodotosztól Harariig c. könyvéről
Romsics Ignác Hérodotosztól Harariig, A nyugati történeti gondolkodás korszakai, irányzatai és klasszikusai című, 2024-ben a Helikon Kiadó gondozásában megjelent nagyívű monográfiája a szerző szerint legfontosabbnak és legmeghatározóbbnak gondolt történetírók életét
KAOS – Átértelmezett mitológia
Úgy hiszem, nemcsak az ókortörténészek és a klasszika-filológusok, hanem a Percy Jackson regényeken és filmeken vagy az Assassin’s Creed Odyssey-án nevelkedett fiatalabb generáció lelkét is megmelengette az a váratlan pillanat,
Delphoi: Hallucinált jóslatok vagy a hírszerzés centruma?
A jóslásnak mindig is különleges szerepe volt az ókori görög társadalomban, illetve azon kívül is. Több elképzelés született arról, hogy a jóshelyek minek köszönhették népszerűségüket. Nem volt ez másképp a
Földrengések a Római Birodalomban
„Földrengés pusztította el Kelet fővárosát, Antiochiát és a vele szomszédos Seleukeiát, valamint a kilikiaiak híres városát, Anazarbost. Ki tudná összeszámlálni, hányan pusztultak el ezekben a városokban? Hozzátehetjük még Ibórt és
A Kígyó-sziget, Akhilleusz legendás nyughelye
Az elmúlt hónapokban az orosz–ukrán háborús konfliktussal kapcsolatban több alkalommal is megjelent a hírekben a fekete-tengeri Kígyó-sziget. Kevésbé ismert, hogy ez a terület mennyire szorosan kötődik a görög mitológiához, azon
Orpheusz szerint az Alvilág
Az alvilágról sokféleképpen gondolkodtak a görögök. A legtöbben borzalmas, sötét helynek tartották, amelytől jobb volna megszabadulni. Mások viszont úgy vélték, hogy a halál után igenis van boldog túlvilági lét, ehhez
A Krím és a Római Birodalom
Bizonyára sokan ismerik a latin szállóigét: Veni, vidi vici – azaz: Jöttem, láttam, győztem. Azt is alkalmasint sokan tudják, hogy ez mondás Iulius Caesartól ered. Talán kevesebben vannak tisztában azzal,
Thermopülai-Szalamisz „2500” – 3. rész: Az athéni flottaépítéstől a spártaiak thermopülai helytállásáig
2500 évvel ezelőtt, Kr. e. 480-ban Xerxész perzsa nagykirály hatalmas sereggel vonult a görög poliszok ellenállásának megtörésére és a görög világ bekebelezésére. A cikksorozatban ennek a történelmi sorsfordulónak az előzményeit,
A vízözön-mítosz megjelenése a különböző ókori kultúrákban
A vízözön az egyetemes emberiség eredettörténetének része. Számtalan – egymástól időben és térben – eltérő kultúra mondáiban, hagyományaiban megjelenik, egyfajta isteni bosszúként, illetve az újrakezdés lehetőségeként. Ebben az írásban annak
Thermopülai-Szalamisz „2500” – 2. rész: a marathóni csata
2500 évvel ezelőtt, Kr. e. 480-ban Xerxész perzsa nagykirály hatalmas sereggel vonult a görög poliszok ellenállásának megtörésére és a görög világ bekebelezésére. A cikksorozatban ennek a történelmi sorsfordulónak az előzményeit,