orvostörténet
Száz éves a szakorvosi címek használata hazánkban
Száz éve annak, hogy Magyarországon a betegségek kezeléséhez kvalifikált szakorvosok segítségét kérhetjük. A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 1924. december 1-jén kelt 149.000. számú körrendelete 16 szakterületen tette lehetővé a szakorvosi
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
„Jó anyámtól tudom, hogy mi asszonyok azért vagyunk, hogy szolgálatára legyünk a férfinak, aki dolgozik helyettünk” – hangzott el 1908-ban, a Vígszínházban, az előzőleg novellaformában megjelent, színpadra állított, Bródy Sándor
Dögvészkalauz – A feketehimlőtől a koronavírusig
A Kronosz Kiadó gondozásában 2021 augusztusában napvilágot látott Dögvészkalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig című kötet nemcsak áttekintést nyújt, hanem új adalékokkal is szolgál az emberiség történetében jelentős
Történelmet (át)író betegségek – Mi lett volna, ha…?
Manapság mintha divatja lenne a kontrafaktuális történetírásnak, bár a szakma jelentős része némi joggal berzenkedik ellene. Vagyis feltesszük az a kérdést, hogy mi lett volna ha…? és átgondoljuk, hogy ha
Kórházvonattal a keleti fronton – Reményi József naplója és fényképei
Az utóbbi másfél évtizedben a második világháborús ego-dokumentumok kiadása és feldolgozása (elég utalnunk itt Kunt Gergely és Pihurik Judit munkásságára) kapcsán is a naplók és visszaemlékezések kutatásának egyfajta reneszánszáról beszélünk.
Régi idők státuszszimbóluma, a cukor
Bár a cukor napjainkban alapvető élelmiszernek számít, s évszázadok óta jelen van Európában, a mindennapi életben betöltött szerepe az idők során nagymértékben változott. Ebben legfőképpen elterjedése és egyre nagyobb mennyiségben
A spanyolnátha Budapesten
Kosztolányi Dezső jó egy évtizeddel később, 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a spanyolnátha idejére, amikor az emberek nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngésztek a lapokban, hanem a
A 20. század legnagyobb tömeggyilkosa: a spanyolnátha
A H1N1-vírus okozta 1918-as fertőzéshullám, közismert nevén spanyolnátha a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Ennek különlegességét az adta, hogy lefolyása rendkívül gyors volt, a legnagyobb pusztítást a fiatal felnőtt lakosság
A nagy londoni pestisjárvány (1665–1666)
Anglián az évszázadok során a fekete halál többször is végigsöpört, 1348–1349-ben különösen nagy pusztítást eredményezve. A koraújkorban, I. Erzsébet uralkodásától (1558–1603) kezdve összesen 16 hullámban dúlta fel a kór a
Florence Nightingale és a modern nővéri hivatás kezdetei
Nem igazán számolom már a karanténban töltött napokat és heteket, viszont az utóbbi időben Florence Nightingale digitalizált leveleit böngészve, valamint a tiszteletére berendezett londoni múzeum online előadásait, könyvbemutatóit hallgatva több