Szapolyai János
„Halassza el a csatát!” – Mohács özvegye megért(et)i a közös múltat
„Alig múlt húszéves II. Lajos, amikor meghalt Mohácsnál. Felesége, a királyné, egyetlen szerelmét gyászolta haláláig. Mária nem tudhatta, és egész életében azt kutatta, hol nyugszik a négyszer eltemetett király teste,
A mohácsi vereség: minden bajunk forrása?
2022. március 29-én rendezték meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tas vezér utcai épületében A magyar történelem vitás kérdései című beszélgetéssorozat soron következő alkalmát, Minden bajunk forrása? A mohácsi vereség
Három király szolgálatában: Brodarics Mátyás élete
Brodarics István ismert alakja a 16. századi magyar történelemnek, azonban családjáról, valamint Borbála és Mátyás nevű testvérei életéről csak keveset lehet tudni. Mátyásról az Istvánnal foglalkozó szakmunkákban elszórt számos adat
Országépítés oszmán szorításban. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1541–1564.
János király halálával a trónharcok ideje véget ért, elvileg Ferdinánd maradt a Magyar Királyság törvényes uralkodója. Ez azonban közel sem jelentette a helyzet egyszerűsödését. Az ország egyesítése a korábbi megállapodások
Egymásra utalva. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1521–1541
I. Ferdinánd a többi Habsburg uralkodónkhoz hasonlóan ellentmondásos megítéléssel bír a közvélekedésben. A függetlenségi szemléletű történetírás javarészt a nemzeti királyság kerékkötőjének, a törökkel szemben tehetetlen és császári bátyjának alárendelt bábnak
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 2. rész
A forráselemzés, a források értelmezése, feldolgozása a történelemtanítás kulcseleme. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési fogalmazványt alakítsunk át a közoktatásban is használható
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési
Viták a történelemtudományban: Mohács – új eredmények, régi felvetések a félévezredes útkeresésben
2019. szeptember 5-én a pécsi Civil Közösségek Házának Nagytermében körülbelül száz ember foglalt helyet, duruzsolva, helyezkedve, kissé talán feszengve is. Velük (velünk) szemben négy szakember, akiket a Magyar Történelmi Társulat (MTT)
A levéltári kutatásról kötetlenül
2018. november 6-án Szeged különleges rendezvénynek adott otthont. A Belvedere Meridionale szervezésével kötetlen kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen a résztvevők, Papp Sándor, Vajda Tamás és Oláh András Pál osztották meg levéltári
Konfliktusok minden mennyiségben
November 22-én rendezték meg az I. Tóth Zoltán Kör immár hagyományosnak számító Paletta címet viselő konferenciáját az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában, amely során a nagyszámú közönség tizenkét