A Dunába lőtt apáca – Salkaházi Sára

Szabadelvű, önálló, modern nő volt, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. Salkaházi Sára megtapasztalta a kisebbségi lét megbélyegzettségét, mellőzöttségét és kitaszítottságát, s hamar megmutatkozott, hogy érzékeny a szegények, a szükséget szenvedők sorsa iránt. A 20. század tragikus eseményei közepette megmaradt elkötelezett embernek, aki tudatosan vállalta sorsát: életét adta az üldözöttekért.

A szöveg eredetileg a következő kötetben jelent meg: Czókos Gergely – Kiss Réka – Máthé Áron – Szalai Zoltán (szerk.): Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból. Budapest, MCC Alapítvány – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2020. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága engedélyével közöltük újra.

A képek eredetileg a Szociális Testvérek Társasága Salkaházi Sáráról készített tematikus honlapján jelentek meg. A Szociális Testvérek Társasága engedélyével közöltük őket újra.

Köszönjük az együttműködést!

Schalkház Sarolta Klotild néven, 1899. május 11-én született Kassán. A Schalkház (eredetileg: Schalkhaus) család osztrák eredetű volt, Sára nagyapja a 19. század negyvenes éveiben érkezett a városba. Fogadót nyitott, amelynek egyik különtermében rendszeresen lehetőséget teremtett, hogy a vendégek hangversenyeket, színielőadásokat tekintsenek meg. Ebben a pezsgő társadalmi és kulturális közegben nevelkedett testvéreivel együtt Schalkház Sára. Tanítóképzőt végzett, rövid ideig tanított, de a Monarchia összeomlása után kénytelen volt megválni hivatásától, mert nem volt hajlandó felesküdni az új csehszlovák államra.

Munkája mellett különböző lapokban publikált, novellákat írt, 1926-ban Fekete furulya címmel önálló kötete is megjelent. Miközben a modern nő életmódját követte, kiemelt figyelmet szentelt a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetésére irányuló törekvéseknek. Az 1920-as évek elején könyvkötőként dolgozott, ekkor ismerte meg a kétkezi munkások világát. A szociális kérdés nem hagyta nyugodni, ezért 1926-tól az Országos Keresztény Szocialista Párt kassai irodájának munkatársa lett, a párt lapját, a Népet szerkesztette.

A szegények és a munkások segítését továbbra is fő feladatának érezte, ezért folyamatosan kereste a módját, hogyan tudna tenni valamit. Így jutott el egy szociális és népgondozó tanfolyamra, amelyet a néhány évvel korábban alakult Szociális Testvérek Társaságának tagjai tartottak. A tanfolyam fordulópontot jelentett az életében:

„Csak nézed az előtted beszélő testvért, mintha egyedül neked beszélne… és egyszerre megnyugszol, mint aki megtalálta, amit keres.”

A tanfolyam után fél évvel felvételét kérte a szociális testvérek közé.

Megkezdődött egy hosszú évtized, amelynek két sarokpontja az első fogadalom (1930), valamint az örökfogadalom (1940) volt. Sára testvér lelki útját mindennél jobban kifejezi, hogy a társaságba való belépésekor feltett kérdésre: „Miért jöttem?”, örökfogadalma letételekor – Izajás próféta nyomán – így válaszolt: „Itt vagyok! Engem küldj!”

Ez az időszak hatalmas munkával és lelki formálódással telt: Kassán, majd Komáromban szervezte a karitász munkáját, személyesen látogatta és segítette a nélkülöző családokat, gróf Esterházy Lujzával – Esterházy János nővérével – együtt a felvidéki magyar nők helyzetének javítása érdekében megalapították a Katolikus Nőszövetséget.

A harmincas évek végétől egyre erősödő német nyomás ellen nemcsak Sára testvér, hanem az egész társaság is több szinten felvette a harcot. Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója és elöljárója élesen elhatárolódott a náci fajelmélettől, a Lélek Szava című lapban rendszeresen felemelte szavát a zsidók megkülönböztetése ellen. 1939-ben az embermentésben jelentős szerepet vállaló Magyar Szent Kereszt Egyesület társelnöke lett. Ebben a munkában odaadó társra talált a szerzetesben, aki szimbolikusan is kifejezte szembenállását a náci Németországgal: családnevét 1942-ben magyarosította Salkaházira. Sára testvér emellett 1941 elejétől a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetsége országos vezetőjeként is tevékenykedett. A szövetség három év alatt öt új szegényotthont nyitott, amelyekben összesen háromszáz személynek biztosítottak férőhelyet.

Ahogy a deportálások megkezdődtek, egyre sürgetőbbé vált az üldözöttek konkrét intézkedésekkel történő segítése. Slachta Margit még XII. Piusz pápát is felkereste, hogy megakadályozza a szlovákiai zsidóság deportálását. A testvérek otthonaikban, valamint a kezelésük alatt álló intézményekben folyamatosan menedéket nyújtottak a hozzájuk fordulóknak.

Salkaházi és társai számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tevékenységükkel az életüket teszik kockára. Hitük, elkötelezettségük erőt adott nekik, Sára testvér pedig 1943 szeptemberében, mintegy áldozatként, felajánlotta magát:

„Ma a Társaság és a Testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam mint a Társaság áldozatát azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be.”

Az embermentés Magyarország német megszállása, valamint az 1944. októberi nyilaspuccs után nagyságrendekkel veszélyesebb lett. 1944 telére a társaság pesti házai megteltek a befogadott üldözöttekkel. A testvérek közül csak az ellátás szervezői maradtak korábbi helyükön, a többiek egy zugligeti villában vészelték át az ostromot.

Sára testvér vitte a híreket a társaság otthonai között, s eközben igyekezett tartani a lelket az ott bujkálókban. Egy ilyen útjáról tért vissza 1944. december 27-én, s már az utcán látta, hogy nyilas igazoltatás zajlik az általa vezetett Bokréta utcai Katolikus Nővédő Otthonban. Ennek ellenére gondolkodás nélkül jelentkezett mint az intézet vezetője, ezért négy gyanúsnak talált emberrel és Bernovits Vilma hitoktatóval együtt elhurcolták. Sorsa ezzel beteljesedett.

A testvérek sokáig nem tudtak semmit Sára sorsáról. Az 1967-es zuglói nyilasper egyik vádlottjának vallomása szerint 1944. december 27-én egy nő, kivégzése előtt, a Duna-parton, hóhérai szemébe nézve keresztet vetett magára. Minden valószínűség szerint ő volt az. 1969-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésében részesítette, 2006-ban a katolikus egyház boldoggá avatta.

Wirthné Diera Bernadett

Irodalom

Ács Dániel: Letérdelt, és belenézett kivégzői szemébe. 444.hu, 2014. december 30., 2018. augusztus 29.

Boldog Salkaházi Sára-honlap. 2018. augusztus 29.

Boldog Salkaházi Sára szűz és vértanú, szociális testvér. Mindszenty Alapítvány honlapja, 2018. augusztus 29.

Boldog Salkaházi Sára testvér. Szociális Testvérek Társasága honlapja, 2018. augusztus 29.

Lovas Anna: Egy boldog élete és munkássága: Salkaházi Sára. Történelemtanítás, 2018. augusztus 29.

Mona Ilona–Szeghalmi Elemér: Salkaházi Sára élete és munkássága. Budapest, Ecclesia, 1989.

Salkaházi Sára élete és halála. Szombat, 2006/11. 24–25. 2018. augusztus 29.

Sára testvér felajánló imádsága. Vigilia, 2006/10. 735., 2020. július 20.

Ezt olvastad?

A második Szidra-öböl feletti incidens

1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart,

X