A hatalom, a tekintély és a kormányzat értelmezései a középkortól az újkorig

Negotiating Authority – Models of Governance in Medieval and Early Modern Times címmel izgalmas konferencia zajlott 2022. április 7. és 8. között a hatalom, a tekintély és a kormányzat középkori és kora újkori értelmezéseiről a pécsi Klimo Könyvtárban. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke és a tanszéken működő DeLegatOnline kutatócsoport, a Zágrábi Egyetem Horvát Tudományok Kara, valamint az ottani Történeti Tanszéken működő „Enterprising Humility: Cultural Imprints of Religious Communities in Croatia and Europe” kutatócsoport, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság Egyháztörténeti Munkabizottsága, illetve a pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya együttműködésében megrendezett konferencia előadói a középkori és kora újkori hatalomgyakorlás számos aspektusát vizsgálták a két nap során.

Negotiating Authority
Szentviktori Hugó (Hugo de Sancto Victore): Didascalion. Forrás: Wikimedia Commons

A konferenciát Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesének köszöntő szavai nyitották meg, aki kiemelte a szervezők együttműködését, a Pécsett folyó kutatások jelentőségét, méltatta az esemény szervezőit, valamint felhívta a figyelmet a fontos kutatási témákat és kérdéseket bemutató előadásokra. A szót ezt követően Kiss Gergely és Marko Jerković, a konferencia főszervezői vették át, akik röviden ismertették, hogy a konferencia milyen témaköröket érint és mely kérdésekre adhatnak választ az elhangzó előadások. Mint kifejtették:

„A tekintély megteremtése időtlen fogalom, cselekvés volt és marad, amely az emberi társadalmakat alakítja. Különböző kutatási területek sokféle értelmezési szempontokból, számos kérdést felvetve próbálták és próbálják megérteni, hogy az emberi társadalmak miért vetik alá magukat a tekintélynek, és hogyan szolgálják az intézmények a tekintély legitimálását.”

Az első szekció elnöki tisztét is betöltő Kiss Gergely elsőként Marko Marinát, a Zágrábi Egyetem munkatársát kérte fel, aki a Clash of Authorities: St. Pachomius and episcopal structures in the 4th century Egypt című előadásában thébai Szent Pakhomiosz egyiptomi remete példáján keresztül illusztrálta a keresztény szerzetesség új formái előtt álló kihívásokat. Az előadás mind általános szempontok szerint, mind pedig az Egyiptomot jellemző vallási pluralizmus (vö. zsidó, manicheista, gnosztikus, pogány) keretein belül vizsgálta e kihívásokat. Marina felhívta a figyelmet a Szent Pakhomiosz kopt, illetve később keletkezett életrajzaiban megjelenő különbségekre, az előbbiben domináns szerepet játszó, és tekintélyt biztosító pakhomioszi „tisztánlátás” jelentőségére. Az előadó véleménye szerint Pakhomiosz mozgalma éppen emiatt, és nem csupán a korszakra jellemző eretnek tanok miatt került óhatatlanul konfliktusba a püspöki tekintéllyel. Ezért fordulhatott elő, hogy Pakhomiosz 346-ban a latopolisi zsinaton kénytelen volt megvédeni tanait.

Marko Marina. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Marko Jerković, a Zágrábi Egyetem oktatója a Quedlinburgi Jordán Ágoston-rendi remete tollából származó Liber Vitasfratrum szövegén keresztül mutatta be a szerzetességre jellemző, tekintéllyel és fegyelemmel kapcsolatos sarkalatos problémákat. A szerzetességben egyszerre jelen levő vertikális – az isteni hatalom iránti engedelmességet kifejező – és a közösségben rejlő fegyelmező, horizontális tekintély mentén kereste a választ arra a kérdésre, hogy milyen legitimációs koncepció kiépítésére törekedett a rendtörténetíró.

Marko Jerković. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Harmadikként Barabás Gábor, a PTE egyetemi adjunktusa kapott szót, aki az Ipsius ducis et prefati regis: the Hungarian Royal Family and the Papal Delegated Jurisdiction from the Mongol Invasion to the late 13th Century című előadásában a Római Kúria és a magyar királyi udvar közötti kapcsolatok egy sajátos területére fókuszált. Barabás kiemelte, hogy a 13. század második feléből az egyik legérdekesebb forrás a pápai delegált bíráskodáshoz való viszonyulással kapcsolatban egy IV. Béla király által kiadott kérvény. IV. Ince pápa ugyanis – bizonyos kivételektől eltekintve – megtiltotta a király alattvalóinak birodalmon kívülre történő idézését. A magyar uralkodó kezdeményezése egyértelműen bizonyítja, hogy tudatában volt a delegált joghatósági rendszer kiterjesztésének és jelentőségének a királyságában.

Barabás Gábor. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Az első szekció záróelőadását Font Márta, a PTE professor emeritája tartotta On the way to a new structure: Poland, Lithuania and Western Part of Eastern Slavic Area in the 13th−15th Centuries címmel. Prezentációjában a mongol hódítás során megsemmisített Kijevi Rusz egykori területén (Galícia, Volhínia [Lodoméria], Szmolenszk, Polock) szerveződő lengyel és litván uralkodói befolyást ismertette, különösen II. Ulászló (Władysław II Jagiełło) lengyel király (1387–1434) és Witold litván nagyherceg (1392–1430) tevékenységén keresztül, kiemelve az „új” uralkodók hatalmának köszönhető világi és egyházi igazgatás terén bekövetkező változásokat.

Font Márta. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

A második szekció elnöki tisztségét betöltő Marko Jerković elsőként Ivan Armandát, a Miroslav Krleža Lexikográfiai Intézet kutatóját kérte fel előadásának megtartására. Armanda előadásában a konfliktusok kereszttüzébe keveredett Göncöl spalatói érsek (1220–1242) karrierjét ismertette. Az előadó szerint a spalatói papsággal történő összetűzéseket nem feltétlenül az érsek személyével kapcsolatban felmerült nehézségek – ti. csak közvetlenül felszentelése előtt szentelték pappá, illetve híján volt a megfelelő képzettségnek –, hanem az érseki hatalmának megszilárdítására tett kísérletei váltották ki.

Negotiating Authority
Ivan Armanda. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Kiss Gergely, a PTE oktató-kutatója és az esemény egyik ötletgazdája izgalmas témaválasztásával keltette fel a közönség figyelmét. A VII. Gergely pápa korától teljes hatalommal felruházott pápai küldötteket (legati a latere) – akik mint a római főpap alter egoi tevékenykedtek felhatalmazási területükön – mindenhol örömmel kellett volna fogadni. Az előadó azonban három olyan esetet mutatott be (Pecorari Jakab, Fülöp fermói püspök, Niccolò Boccasini), amelyek során a legátusra nem kívánatos jövevényként tekintettek. A konfliktus forrása az volt, hogy a pápai oldalkövetek jelenlétén keresztül helyben is kézzelfoghatóvá vált az univerzalisztikus pápai hatalom. A pápai oldalkövetek mindhárom esetben uralták a medium regni területét, amelynek a pápai főség és a királyi tekintély, vagy adott esetben egy városi közösségben felbukkanó, az auctoritast mereven elutasító eretnekmozgalom konfliktusában különleges jelentősége volt.

Negotiating Authority
Kiss Gergely. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

A szekció zárásaként Maléth Ágnes, a PTE tudományos munkatársa előadásában a 14. századi Magyar Királyság egyházi javadalmaival kapcsolatban a pápai befolyás érvényesülési lehetőségeit vizsgálta. Az előadó különös hangsúlyt fektetett a Kúria és a magyar Anjouk közötti rivalizálásra az egyházi javadalmak felett, bemutatva a konfliktusok lehetséges megoldási stratégiáit. Emellett rámutatott az avignoni pápák javadalmi politikájának sajátosságára, a pápai rezerváció fontosságára és annak legalább elvi szintű elismertetésére és a királyi hatalommal folytatott játszmák jelentőségére.

Maléth Ágnes. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

A harmadik szekcióban Sashalmi Endre, a PTE professzora elnökölt. Ivana Jukić Vidas, a Zágrábi Egyetem munkatársa a szekciót megnyitó előadásában amellett érvelt, hogy a historiográfia azon tradicionális megközelítését, miszerint a nők politikai szerepvállalása, különösképpen a régens kormányzat – azaz a régensnők uralkodása – az ország vagy a dinasztia válságidőszakát fémjelezte, mindenképpen újragondolásra érdemes. Az előadó három régensnő – Ausztriai Johanna toszkánai nagyhercegné; Pfalz-Neuburgi Eleonóra német-római császárné, német, magyar és cseh királyné; valamint Turhan Hatidzse szultána – példáján keresztül mutatta be, hogy a régensnők politikai szerepvállalása nem feltétlenül jelentett válságidőszakot egy-egy birodalom életében. Sokkal inkább annak kifejeződéséről beszélhetünk, hogy az uralkodó dinasztia és annak hatalmi csoportja között immár tárgyalásos úton kialakított tekintély volt, ami elengedhetetlennek bizonyult a politikai egyensúly megteremtésében és fenntartásában.

Ivana Jukić Vidas. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Forgó András, a PTE habilitált egyetemi docense a királyi udvar és az országgyűlés közötti 18. századi politikai kommunikációt vette górcső alá. Előadásában arra kereste a választ, hogy egyrészt mi vezetett ahhoz, hogy a bécsi udvar sikerrel nyerte meg a legbefolyásosabb magyar arisztokratákat, másrészt pedig milyen reakciókat váltottak ki a nemesekből a kormányzat modernizálására, átalakítására irányuló törekvések. A Habsburgok ugyanis sikerrel találták meg azokat a személyeket, akiket meg tudtak nyerni a birodalom modernizálásához, a nőági örökösödés elfogadtatásához elengedhetetlen támogatókat, és akik e politika közvetítői lehettek.

Negotiating Authority
Forgó András. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Rudolf Barišić, a zágrábi Horvát Történeti Intézet tudományos munkatársa a szekció záróelőadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egymázmegyei struktúrával és világi egyházi hierarchiával sohasem rendelkező boszniai területeken kialakult ferences rendi katolikus egyházi igazgatásra mennyiben hatott az oszmán uralom. A Bosna-Argentina ferences rendtartománynak (provincia) ugyanis sikerült megtalálnia a helyét az oszmán társadalom közigazgatási keretein belül, amely a millet rendszerre épült. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy a megtűrt vallási közösségek mindegyike saját törvényei szerint kormányozza magát. Így válhatott a ferences szerzetesség egyfajta nemzettudat alapkövévé, és ez indokolja a későbbi, pápai tekintélyre épülő, az egyház „hivatalos” újjászervezésére irányuló pápai törekvések nehézségeit is.

Negotiating Authority
Rudolf Barisić. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Az Ivana Jukić Vidas által elnökölt negyedik szekcióban elsőként az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem két munkatársa, Lovaš Eldina és Denis Njari a szabad királyi városi rangra emelkedett Eszék egyik első komoly, belső viszályáról tudósított. A prezentáció egy házeladás kapcsán kialakult összetűzést járt körül, amely komoly éket vert a városvezetők és a város közössége közé. Az előadás kellő alapossággal mutatta be, hogy a városi magisztrátus milyen erőfeszítéseket tett a konfliktus elsimítása érdekében, amely abból fakadt, hogy Georgius Filkovich özvegye a fia, Johannes Malacs tudta nélkül és jóval a piaci ár alatt adta el néhai férje házát. Az ügy jelentősége abban állt, hogy a város polgárai kerültek szembe az özvegy pártján álló választott városi vezetéssel, azaz a városi hatalommal.

Negotiating Authority
Denis Njari és Eldina Lovaš. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Bandi Kristóf Bálint, a PTE doktorjelöltje egy örökzöld témával folytatta az előadások sorát. A prezentáció központjába az adó, mégpedig a 18. század első harmadának közép-erdélyi régiójában végzett adóösszeírások kerültek. Az adóbevételek minél hatékonyabb realizálására irányuló törekvés a hatalom beágyazottságáról, valamint a hatalom kiterjedéséről árulkodik. A 18. század első harmadában a közép-erdélyi régióban, a Kolozs és Torda megyében végzett összeírások (conscriptiones) elemzése lehetőséget adott a hatalomnak a háztartások gazdasági és társadalmi viszonyainak felmérésére.

Bandi Kristóf Bálint. Fotó: Kiss Gergely

Végh Ferenc, a PTE oktató-kutatója a szekció utolsó előadójaként az oszmánellenes védelmi rendszer néhány, kevéssé ismert aspektusát mutatta be. Az előadó Szlavónia és Petrinja példáján keresztül érzékeltette, hogy milyen szélsőséges különbözőségek alakulhattak ki az egyes tartományok kormányzásában. Előadásában Végh az említett eltérések szemléltetésével tárta fel a tizenötéves háború által kiváltott politikai, katonai, társadalmi és gazdasági változásokat.

Negotiating Authority
Végh Ferenc. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

A konferencia második napján zajló ötödik szekció elnöke, Rudolf Barišić elsőként Báling Pétert, a PTE tudományos munkatársát kérte fel előadása megtartására. Az előadó arra a kérdésre kereste a választ, hogy a középkori társadalom minden szintjét behálózó consilium intézményének hagyományosan kötelezettségalapú megközelítésén túl vajon a dinasztia tagjait, illetve a világi és egyházi elitet megillető jogként is értelmezhető-e a tanácsadás.

Báling Péter. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Schvéd Brigitta, a PTE doktorjelöltje Britannia giving the Balance of Power to Europe – The different ideas of European balance of power during the reign of Queen Anne (1702–1712) című előadásában bemutatta, hogy a hatalmi egyensúly fogalma miként vált a 18. század eleji angol politikai kommunikáció szerves részévé. Az előadó kiemelte, hogy a korszak felfogása szerint Anglia lett a „mérleg nyelve”, az európai politika egyik fő kormányzó ereje. A politikai kulcsfogalom beépülésének szemléltetése kapcsán elsőként egy Jonathan Swift-pamfletet, valamint három releváns parlamenti forrást szemléltetett, majd áttért a fogalom vizuális retorikájának elemzésére. Ehhez kapcsolódóan Sir James Thornhill angol festő egy falfreskóját és egy alig ismert rajzát mutatta be, amelyek egy ritkán vizsgált területen, a képi reprezentáción keresztül mutatták be a korszak jellegzetes politikai gondolkodását.

Negotiating Authority
Schvéd Brigitta. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

Sashalmi Endre, a PTE professzora II. Katalin cárnő udvarába kalauzolta a hallgatóságot. Előadásában kifejtette, hogy a 18. században oly fontossá váló trónra lépési manifesztum hogyan szolgálta Nagy Katalin uralkodói tekintélyének megalapozását, legitimációját. A cárnő esete ugyanis abban is különleges volt, hogy bár 1722-ben I. Péter megteremtette a jogot arra, hogy a cár jelölje ki utódját, Katalinnak azonban különleges eszközökkel kellett legitimálnia hatalmát, mivel ő nem volt a cári család vérrokona. Férje, III. Péter lemondatásával vette át a hatalmat, így esetében a trónra lépési manifesztum, illetve a koronázási emlékérem különös jelentőségre tett szert.

Negotiating Authority
Sashalmi Endre. Fotó: Kiss Gergely

Bagi Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora zárszavában kiemelte az esemény előadásainak magas színvonalát, valamint a szekciók végén kialakult hasznos, termékeny szakmai eszmecseréket. Emellett maga is megfogalmazott néhány releváns és továbbgondolásra érdemes szempontot a témában, felvillantva a historiográfiai hagyományok és az értelmezési lehetőségek széles tárházát.

Negotiating Authority
A konferenciát Bagi Dániel szavai zárták. Fotó: Bandi Kristóf Bálint

A Negotiating Authority – Models of Governance in Medieval and Early Modern Times című konferenciának helyet adó tér, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának épületében található, a Klimo Gyűjteménynek is helyet adó Egyetemtörténeti Kiállítás méltó keretet nyújtott az eseményhez. Az igen élénk, gondolatébresztő vitákkal és párbeszédekkel tarkított, termékeny tanácskozás előadásai a Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis XII. számában fognak megjelenni írásos formában.

Kiss GergelyKovács IstvánSchvéd Brigitta Bandi Kristóf Bálint

Ezt olvastad?

Félidejéhez érkezett a korábban a Magyar Tudományos Akadémia, jelenleg pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kereteiben működő, a Pécsi Tudományegyetemen
Támogasson minket!