Az 1848–1849-es szabadságharc katonái és legendái – A IX. HadTörténész Sörest

Március 15-éhez közeledve minden évben természetes módon kiemelt figyelmet kap – legalább pár nap erejéig – az 1848–1849-es szabadságharc és az azt követő időszak története. Ezekben a napokban számos, a forradalom és szabadságharccal, valamint az 1848 tavaszi történésekkel kapcsolatos programot valósítanak meg, a korszak hagyományőrzői szorgos méhekként járják az országot előadásokat és rendhagyó történelemórákat tartva, illetve a korszakos történészek is számos helyen megfordulva tartanak tudományos ismeretterjesztő előadásokat, hogy szélesebb közönségeknek tárják fel a szabadságharc eseményeit. E kiemelt fontosságú nemzeti ünnep közeledése számunkra egyet jelentett: újra HadTörténész Sörest!

A 2022. március 11-én immár kilencedik alkalommal megrendezett, három előadásból álló HadTörténész Sörest a szokott helyen, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében zajlott. A program első felvonásában Czaga Viktória helytörténész, Budapest Főváros Levéltárának nyugalmazott főlevéltárosa, a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör elnöke Hol vannak a katonák… hol van a sok sírkereszt? című előadását hallgathatták meg a résztvevők. A több szempontból is érdekfeszítő előadás során megismerkedtünk azokkal a budapesti temetőkkel, melyekben ’48-as honvédeket temettek el. A temetők kezelésén keresztül megtudhattuk, hogy közvetlenül a szabadságharc után milyen emlékezetkultúra alakult ki az elesett ‘48-as katonáinkat illetően. Örvendes volt a témaválasztás, hiszen ilyen témáról egy háború kapcsán ritkábban esik szó.

A második előadásban Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese ’48 legendáival, pontosabban azok hamis történetiségével ismertette meg a hallgatóságot. Hermann kiváló, az alkalomhoz illő stílust választott, így nem szűkölködtünk a humorban, de a mély gondolatokból és pontos tudományos megközelítésből sem szenvedtünk hiányt. Előadásában terítékre került többek között Petőfi Sándor és az el (nem) szavalt Nemzeti dal, az 1849. április 14-i Függetlenségi nyilatkozat és az intervenció kérdése, valamint a Petőfi körül terjengő egyik legnagyobb mítosz, az orosz hadifogság anekdotája is.

Ress Zoltán, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvgyűjteményének főelőadója nemcsak a konferanszié feladatát látta el, hanem „Az 1848/49-iki rokkant honvédek hálás elismeréséül a nemzet egyesei”, avagy a ’48-as Honvédmenház története címmel a 150 évvel ezelőtt alapított intézmény történetébe és mindennapjaiba is betekintést nyújtott. A korszak hadirokkant-kérdése nemzetközi szakirodalmakban is ritkán taglalt terület. A soroksári úti Honvédmenház alapkövét 1871. október 1-én tették le. A Sörest harmadik előadásában megismerkedhettünk az intézmény alapításának körülményeivel, felvételi rendszerével és fenntartásával, illetve lakóinak szigorú, katonás regulán nyugvó mindennapjaival.

Az előadó felhívta a figyelmet a 2022-ben megrendezésre kerülő Honvédmenház-emlékévre, amelynek fővédnöke Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A programsorozat keretein belül – a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezésére – a tavalyi év során felújították Lebó Istvánnak, a Honvédmenház utolsó ‘48-as lakójának a sírját a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, idén pedig a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére Cserey Ignác honvéd ezredes egri sírját renoválják, aki a menház egykori parancsnoka volt.

Ress elmondta, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény összefogásával ebben a témában egy hiánypótló kiállítással is készülnek a Honvédmenház megnyitásának 150. évfordulójára. Szintén az emlékévhez kapcsolódóan elhangzott, hogy a Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség a Soroksári út 114. szám alatt, a Honvédmenház egykori helyén obeliszket szeretne állítani az intézmény emlékére. A tervek szerint az emlékév hivatalos honlapján hamarosan elérhetővé válik az intézmény lakóiról készült adatbázis, amely több, mint 1100 honvéd adatait fogja tartalmazni.

A IX. Hadtörténész Sörest az eddigi alkalmakhoz híven jó hangulatban, családias közegben, érdekes, valamint egyben szakmai előadások, és persze finom sörök társaságában zajlott. Az est zárásaként többen ott maradtak néhány szót váltani az előadókkal, illetve közösen vártuk meg a Söresteken megszokott totó eredményét, melynek végén a nyertesek különböző könyvekkel és emléktárgyakkal lettek gazdagabbak. A hallgatóság nevében szólva: mindannyian várjuk a következő Sörestet, hogy a történelem iránti szeretetünket újfent egy jó társaságban élhessük meg.

Bodai Barna

Ezt olvastad?

Mi lett veletek honvédek? – Az 1848/49-es honvédek sorsa a megtorlás és a dualizmus alatt

A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének középpontjában az 1848/49-es honvédek sorsa és utóélete állt, a forradalom és szabadságharc leverését

X