A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet kettős könyvbemutatója

2024. február 27-én a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatták be a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet Magyarország történeti atlasza 1526–1711 és A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 című köteteit.

A rendezvényen az érdeklődőket Szőts Zoltán Oszkár moderátor, az Újkor.hu főszerkesztője köszöntötte, majd bemutatta a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit: Molnár Antal igazgatót; továbbá a Magyarország történeti atlasza 1526–1711 című kötet főszerkesztőjét, Oborni Teréz tudományos főmunkatársat, a kötet szerkesztőjét Pálffy Géza tudományos tanácsadót és a kötetben a térképeket készítő Nagy Béla térképészt, valamint A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 című kötet főszerkesztőjét, Weisz Boglárka tudományos főmunkatársat és szerkesztőjét, Pálosfalvi Tamás tudományos főmunkatársat.

A beszélgetés során szó volt a szakkönyvkiadás intézményi hátteréről, a bemutatott kötetek historiográfiai és munkacsoporti előzményeiről, továbbá arról is, melyek voltak a legnagyobb nehézségek, amiket le kellett küzdeni a munka során, mik a legfontosabb eredmények, miben jelentenek újdonságot ezek a kötetek a korábbi hasonló típusú kiadványokhoz képest, illetve mikorra várható a folytatás.

Az összefoglaló művek kiadásáról

A kettős könyvbemutatón Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója először a szakkönyvkiadás jelenlegi helyzetéről és az összefoglaló művek kiadásának fontosságáról beszélt. Mint elmondta, már az 1970–1980-as években is számos terv született a történettudomány szakmai keretein is túlmutató, ismeretterjesztő munkák elkészítésére, illetve kiadására, de ezeknek csak egy része valósult meg. Pedig nemcsak az oktatásban forgatják haszonnal az ilyen jellegű műveket, hanem a magyar történelem iránt érdeklődő, szélesebb nagyközönség részéről is jelentős igény mutatkozik irántuk, főleg napjainkban, amikor a hatalmas mennyiségű információáradat közepette nagy szükség van a hitelesség pecsétjével ellátott, nagyobb korszakokat is bemutató művekre.

Hangsúlyozta, hogy egy olyan tudományos intézményben, mint a HUN-REN Történettudományi Intézet, ahol a pályázatokon alkalmazott munkatársakkal együtt több mint száz kutató dolgozik, kivételes lehetőség adódik az együttműködésre, közös gondolkodásra, ezért alapvető felelősségvállalás az ilyen művek elkészítése és kiadása. Az intézetben a kronologikusan vagy tematikusan szerveződő osztályok lehetőséget biztosítanak a feladatok megfelelő felosztására. Ezért a kutatók képesek összefoglaló munkákat létrehozni mindenki számára, akit a magyar történelem érdekel. Hozzátette, hogy még Európában is egyre ritkább, hogy ezek a vállalkozások megvalósuljanak, hiszen egyrészt a történészek nagyon sok irányba elkötelezettek, a történettudományban egyre erősebb a nemzetköziesedés, a globalizálódó történetírásban pedig az ilyen jellegű a munkákat nem ismerik el eléggé. Ugyanakkor az összefoglaló művek elkészítése jelenti az igazi intézeti munkát, amikor ismét érezhető, hogy az intézeti közösség egy nagyobb cél érdekében együtt dolgozik. A szintézisek egyúttal a korszak historiográfiájának lenyomatai is, hiszen pontosan mutatják, egy-egy korszak kutatásában hol állt a történeti kutatás a kötetek megjelenésének idején.

Molnár Antal beszélt arról is, hogy a történelmi atlasz létrejöttében óriási szerepe volt annak, hogy az intézetben bő két évtizede dolgozik Nagy Béla kartográfus, aki számos térképet készített a különböző kutatói igények alapján folyamatosan, így gyűlhetett össze egy nagyobb térképanyag egy-egy korszakra vonatkozóan. Kiemelte továbbá, hogy a másik legfontosabb tényező, ami lehetővé teszi a kiváló minőségű kötetek kiadását, az a kitűnően működő kiadványcsoport, illetve a Tudományos információs osztály Kovács Éva vezetésével. Az intézményes kiadói háttér – amelynek a felépítése Fodor Pál múlhatatlan érdeme, és amelyből mostanra a legjelentősebb magyar történettudományi, illetve bölcsészettudományi kiadó vált – biztosítja a lehető leggördülékenyebb és legeredményesebb munkát.

Magyarország történeti atlasza 1526–1711

Oborni Teréz, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Kora újkori osztály vezetője elmondta, hogy a kötet tervezésekor a szerkesztőkkel, Pálffy Gézával és Varga Szabolccsal számításba vették a jelenleg zajló kutatásokat, a Nagy Béla által a kora újkor évszázadairól készített térképeket, illetve a hiányokat, és ezek alapján állították össze azt a tematikát, amely a tartalomjegyzékben is látható. Mint elmondta, az utóbbi években számos alkalommal tanított történeti földrajzot különböző egyetemeken, köztük Pécsett és az ELTÉ-n is. Ezek a tapasztalatok is hozzásegítették ahhoz, hogy a munka során kiemelt figyelmet fordíthassanak arra, hogy középiskolai és egyetemi diákok számára is hasznos legyen az atlasz. A folyamatos közös munka másfél évében több mint harminc szerző dolgozott azon, hogy megszülessenek azok a szövegek és szócikkek, amelyek a térképeken látható adatokat magyarázzák a legújabb tudományos eredmények felhasználásával. Oborni Teréz köszönetet mondott valamennyi munkatársnak, akik az összesen száznyolcvanegy térképet tartalmazó köteten dolgozott, és kiemelte, hogy mindannyian területük kiváló szakértői. 

A munka során a legnagyobb nehézséget szerinte a méret jelentette. Tisztázni kellett, mekkora legyen az atlasz mint könyv, hogy még használható legyen, de minden adat jól látható legyen benne. Az is sok fejtörést okozott, hogy mekkorák legyenek a térképek, és hogy a különböző terjedelmű beérkezett szövegek hogyan illeszkedjenek hozzájuk. Mint leszögezte, igyekeztek egy könnyen áttekinthető és minden érdeklődőnek jól használható kiadványt összeállítani.

Nagy Béla térképész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa felidézte, hogy 1995-ben végzett az egyetemen térképészként, és utána kezdett el az intézetben dolgozni. Ekkor még hagyományos módszerrel, kézzel készültek a térképek, de a számítógépek megjelenése óta ez a szakma is rengeteget változott. Kiemelte, hogy a térképek elkészítéséhez alapos történeti földrajzi ismeretek szükségesek, és az intézeti munka során folyamatosan együtt dolgozott a kollégákkal ezek elsajátításáért. Az évtizedek alatt a szakfolyóiratok és szakmunkák számára elkészített több ezer térképmelléklet folyamatosan gyűlt. Mint azt Nagy Béla hangsúlyozta, az atlaszok kiadásával végre egységes formában válhatnak közkinccsé az elkészült történeti térképek.

Pálffy Géza, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője hozzászólásában elsősorban arra kereste a választ, miben jelent újdonságot az új atlasz a korábbi hasonló típusú kiadványokhoz képest. Véleményét öt pontban összegezte. Egyrészt az új történeti atlasz a korábbi hasonló kiadványoknál sokkal alaposabb és részletesebb, ráadásul az elmúlt évtizedek legfrissebb kutatásai alapján készült, így új szemléletben szól akár a katolikus megújulásról, akár Bocskai István mozgalmáról, akár az Erdélyi Fejedelemségről, akár a törökellenes határvédelmi rendszerről. Másrészt a korábbi vállalkozásoknál sokkal interdiszciplinárisabb, jóval nagyobb szerepet kap benne a művelődés- és egyháztörténet, illetve a sokrétű közigazgatás-történet, emellett meghatározó a horvát–szlavón területek térképeinek képviselete, valamint rendkívül gazdagon jelennek meg az oszmanisztikai és a hódoltságra vonatkozó új egyháztörténeti kutatások eredményei.

Harmadrészt a kötet gyönyörű kivitelben készült, minden térkép színes, a tördelés kiváló, az elmúlt harminc évben ugyanis a térképrajzolás és a könyvkiadás technikája is hatalmasat fejlődött. Korunk egyre vizuálisabb világában így e kézikönyv különleges értékkel bír, hiszen a diákokat olykor már tanulmányok olvasására is nehéz rávenni – e kötetben viszont a térképek az elsődlegesek, a szövegek „csak” ezek speciális, alapos, de könnyed magyarázatai. Negyedrészt az új atlasz határozottan bizonyítja, hogy a három részre szakadt Magyarország 16–17. századi története sikeresen elbeszélhető térképeken, sőt, akár szemléletesebben is bemutatható így. Végül Pálffy Géza kiemelte az új történeti atlasz unikális voltát: Közép-Európában nincs hasonló vállalkozás két évszázad vonatkozásában ilyen részletes tematikával, ilyen gazdag tartalmi és formai kivitelben. Ráadásul mivel a címbeli Magyarország alatt természetesen a történeti magyar állam értendő, e munka fontos kézikönyv lehet számos szlovák, román, horvát, szerb, osztrák és más, például török kolléga számára. Így az atlasz az elmúlt évtizedek virágzó kora újkoros magyar történetírásának kiváló térképes tükörképe, amely sokrétű csapatmunkában született sokak szívügyét valóra váltva.

A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526

Weisz Boglárka, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport és a Középkori osztály vezetője a rendezvényen elmondta, közel négy évtizede jelent meg Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig, amelynek első kötete foglalkozott a középkorral. Ezt a kiadványt válthatja fel a jelen duplakötet. Hozzátette, szakítottak a hagyományokkal, és egy jegyzetelt szöveget készítettek el, amely így több mint az eddigi kronológiák. Nehézségként említette, hogy a történészi munka során a kutatók nagy százalékban egyedül dolgoznak, itt pedig csapatként kellett együttműködni. Ez nem ment súrlódásmentesen, de a szakmai vitáknak köszönhetően alapos mű jött létre, mind az egyes adatok, mind a teljes kiadvány tekintetében. Nehézségként a tördelést emelte ki, mivel a lábjegyzetek nem az oldal alján találhatók, hanem az egyes dátumokhoz vannak rendelve. Ennek ellenére az intézet középkori osztálya és a kiadványcsoport alapos és eredményes munkát tudhat maga mögött ebben a tekintetben is. Weisz Boglárka hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyven év során jelentős forrásfeltárásra került sor, amit az utóbbi időben a megnövekedett pályázati lehetőségek, illetve az intézet nyújtotta támogatások is elősegítettek, ezzel párhuzamosan pedig a forráskritika tekintetében is jelentős előrelépések történtek. Voltak olyan források, amikről megállapítható lett, hogy valójában hamisak, illetve előfordult az is, hogy hamisnak hitt oklevelekről kiderült, hogy valójában más oklevél által bizonyítható, hogy hitelesek. Maga a középkorkutatás is jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. A megjelent kronológia egy aktuális kutatási állapotot tükröz, azt összegzi, hogy hol tartanak most a Történettudományi Intézet középkori osztályán dolgozók kutatásai az Árpád-kortól a Jagelló-korig, tehát lényegében historiográfiai pillanatfelvétel is. Aki elolvassa a kétkötetes művet, láthatja benne azt is, hogy melyek azok a kutatási irányok, amelyekre érdemes még több időt szentelni.  

Pálosfalvi Tamás, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa beszélt arról, hogy a kutatás során az adatokat visszavezették a szakirodalomban és a forrásokhoz, amely néha órákat, néha heteket vett igénybe. Kihívást jelentett, hogy milyen terjedelmi korlátai legyenek a jegyzeteknek, és mely dátumok szerepeljenek a kronológiában. Végül az egységesség ellenében az a szerkesztési elv érvényesült, hogy amely időszakokból több adat, forrás és szakirodalom áll rendelkezésre, azok nagyobb hangsúllyal szerepelnek a kötetben. Hozzászólásából az is kiderült, hogy több véleményütköztetés is lezajlott a munka megszületésének hónapjaiban. Ennek köszönhetően nagyon alapos kutatómunkára épülő kronológia és adatközlés született.

A folytatással kapcsolatban elhangzott, hogy készül a kronológia más korszakot tartalmazó következő kötete és a középkori, valamint 1711 és 1867 közötti korszak atlasza is. Ezek valószínűleg szerkezetükben és logikájukban eltérnek majd, mert egy ilyen munka esetén kiemelten fontos az adott korszak történelméhez igazodni, így a módszertani kérdéseket minden esetben tisztázni kell. A sorozatok készülőben lévő köteteinek megjelenése egy-két éven belül várható.

A kötetek megvásárlásával és megrendelésével kapcsolatos bővebb információ itt elérhető. 

Szőts-Rajkó Kinga

Ezt olvastad?

Középkori kronológia és történeti atlasz jelent meg a BTK kiadásában

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent A középkori Magyar Királyság történeti kronológiája, 997–1526 és a Magyarország történeti atlasza

X