10 film, amivel a nőnapot ünnepelhetjük

Március 8. környékén hirtelen nagyobb érdeklődés övezi a nőtörténetet. Ha anno az iskolák szervezésében lehetett közös filmnézéssel megemlékezni az 1848–1849-es vagy az 1956-os forradalomról, akkor miért ne lehetne ezt tenni nőnapon is. 10 nőtörténettel kapcsolatos filmalkotást ajánlunk most, amelyekről született már ajánló cikk vagy kritika rovatunkban.

Az észak királynője

Az észak királynője című filmet 2021-ben mutatták be. Központi karaktere I. Margit dán királynő, a kalmari unió létrehozója és védelmezője áll, akinek uralmát 1402-ben megrengette egy trónkövetelő (ál-Olaf) felbukkanása. Gyönki Viktória írt róla cikket rovatunkban.

Tomürisz, a sztyeppe királynője

2019. december 30-án mutatta be az M5 csatorna a Tomürisz – A sztyeppe királynőjec. kazak történelmi kalandfilmet. A 2019-ben készült nagyszabású, látványos és fordulatos, ugyanakkor heroizáló és néhol giccses alkotás az ókorba kalauzolja a nézőt és egy – a hazai közönség számára jóformán ismeretlen – rideg, könyörtelen, ugyanakkor nagyon érdekes és a magyarság őstörténetéhez hasonló világot tár elénk. Udvarvölgyi Zsolt András írásával a film történetének bemutatásával kívánt kedvet csinálni a megtekintéshez.

Nagy Katalin

Bárdonicsek Dominika mutatta be az 2019-ben megjelent a Nagy Katalin című angol dráma minisorozatot, amit Philip Martin rendezett. A sorozat Katalin uralkodásának arra az időszakára koncentrál, amikor Grigorij Patyomkin jelen van a cárnő életében. Katalin cárnőt A királynő, a Red filmekből is ismert Helen Mirren, Grigorij Patyomkint pedig Az elnök végveszélyben, Majmok bolygója filmekben szereplő Jason Clarke alakítja.

Self made

2020. március 20-án debütált a Netflix Self Made című saját gyártású négy részes minisorozata, amely célul tűzte ki, hogy bemutassa azt az utat, miként vált Sarah Breedlove afro-amerikai mosónőből Madam C. J. Walker gyártulajdonos, filantróp, aktivista, akit a Guinness Rekordok Könyve is jegyez, mint az első amerikai önerőből milliomosnő. A film alapjául A’ Leila Bundles 2002-es On Her Own Ground: The Life and Times of Madam C. J. Walker című könyve szolgált.

A császárné

A Netflix 2022-es Erzsébet császárnéról szóló sorozata sok meglepetést rejtett. Az alkotók láthatóan a két korábbi, a platformot máig uraló kosztümös sikersorozatából (A korona, Bridgerton), valamint a régebbi, az uralkodópár kapcsolatát bemutató adaptációkból egyaránt merítenek ötleteket, az eredmény ennek ellenére inkább egy érdekes kísérlet Erzsébet alakjának újraértelmezésére, miközben megjelenése óta a legnézettebb német gyártású tartalommá vált. Vér Eszter Virág, a Monarchikum kutatócsoport tagja írásában az sorozat első három epizódjára vonatkozó észrevételeit foglalta össze.

Szöszi

2022 szeptemberben debütált a Netflixen az Andrew Dominik rendezésében készült életrajzi dráma, a Szöszi (Blonde). A Marilyn Monroe (Ana de Armas) életéről szóló műalkotás megosztotta a közönséget, azonban leginkább negatív hangvételű kritikák és kommentárok születtek. Ennek az oka az volt, hogy mindenki egy szokványos életrajzi filmet várt, amelyen keresztül jobban megismerheti az ’50-es évek díváját. Ehelyett Tímár Csenge szerint a nézőközönség egy erőltetett művészfilmet kapott, amely minden tekintetben ugyanúgy kihasználja Marilyn Monroe-t, mint ahogy azt Hollywood is tette.

Vera Drake

Mike Leigh, akinek filmjei gyakran szólnak az angol munkásosztályról, orvos édesapja és szülésznő édesanyja emlékének dedikálva, 2004-ben Vera Drake címmel adott közre egy alkotást, amellyel elnyerte a Velencei Filmfesztiválon az Arany Oroszlánt, három Oscar-díjra jelölték és három BAFTA-díjat is bezsebelhetett. A film egy 1950-ben Londonban élő család mindennapjaiba enged bepillantást, amelynek tagjai szerény körülményeikkel megbékélve, boldogságban élnek, amíg ki nem derül, hogy az édesanya megesett leányokon segít. Az alkotásról Árvai Tünde írt ajánlót.

Vita és Virginia

2018-ban a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon debütált Clanya Button rendezőnő Vita és Virginia – Szerelmünk története című filmje. A film alapjául Eileen Atkins drámája szolgált, amelyhez a forrásanyagot Vita Sackville-West és Virginia Woolf írónők egy évtizedes románca során keletkezett levelek adták. A szenvedélyes szerelem jótékony hatással volt az írónők irodalmi munkásságára, Atkins drámáját London után a Broadwayn is bemutatták. A film azontúl, hogy bemutatja miként kezdett viszonyt két férjes asszony az 1920-as években Londonjában, egyúttal Sackville-West Orlando című regényének keletkezéstörténete is egyben.

A szüfrazsett

„A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi.” – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek fokozatos átalakulásáról, illetve a közvélemény jelentős részének ezzel szemben megnyilvánuló ellenérzéseiről akár A szüfrazsett című film mondanivalójának rövid összegzése is lehetne. Czeferner Dóra szerint Magyarországon 2015 októberében bemutatott alkotást szokatlanul nagy várakozás előzte meg, mivel a premier előtt napvilágot látott előzetesek az Emmeline Pankhurstöt – az angol militáns (harcos) szüfrazsett mozgalom első világháború előtti vezetőjét – alakító Meryl Streep-et jelenítették meg a történet központi figurájaként. Kíváncsiságra adott okot a stáblista is: a rendező, Sarah Gavron mellett olyan nevek is feltűntek a film készítői között, mint pl. Abi Morgan forgatókönyvíróé, aki a sokak által vitatott – Margaret Thatcher brit miniszterelnök életét feldolgozó – Vaslady című drámában is Streeppel dolgozott. Mindemellett a szakma és a nagyközönség számára is figyelemreméltónak bizonyult, hogy a kilencfős producergárdában hat nő neve tűnt fel.

A számolás joga

Margot Lee Shetterly 2010-ben kezdett dolgozni azon a párhuzamos életrajzokra épülő köteten (Hidden figures), amely Theodore Melfi filmjének alapjául szolgált. Shetterly édesapja kutató mérnökként dolgozott a NASA-nál, tehát közvetlen kollégái voltak „az emberi számítógépek”, vagyis azok a rendkívüli matematikusi képességgel rendelkező afroamerikai hölgyek, akik jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az 1960-as évek elejére az Amerikai Egyesült Államok fölényt tudott szerezni az űrversenyben. A történetszövés középpontjában Katherine Johnson (Taraji P. Henson) áll, de megismerkedhetünk Mary Jackson (Janelle Monáe) és Dorothy Vaughan (Octavia Spencer) szakmai előmenetelének epizódjaival is. A film első jelenetei 1926-ban White Shulpur Springsben játszódnak. Kiderül, hogy a mindössze hatodik osztályos Katherine olyan briliáns elmének bizonyul tanárai szemében, hogy a hagyományos oktatás keretei nem megfelelőek számára. Ösztöndíj segítségével tud továbbtanulni. Később megtudjuk, hogy ő volt a Nyugat-Virginiai Egyetem első hallgatónője.

Ezt olvastad?

Középkori és kora újkori metamorfózisok – A Ceræ 2024. évi első virtuális konferenciája

Április utolsó hetében mind tematikai sokszínűségét, mind technikai megvalósítását tekintve rendkívül izgalmas virtuális konferenciát szervezett a Ceræ, a középkori és

X