A huszadik MAMUTT

A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) minden évben többnapos szakmai konferenciát, továbbképzést szervez az ország valamelyik jeles múzeumában. Idén a házigazda intézmény a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum volt, ahol 2019. szeptember 4–6. között gyűltek össze a történész-muzeológusok. Az immár huszadik országos történész muzeológus konferenciára, szakmai továbbképzésre az ország minden tájáról érkeztek a szakemberek. A tanácskozás az első világháborúról, annak következményeiről, és Magyarország román, szerb, francia, cseh megszállásáról folyt. A tábor alkalmat adott a szakmai kapcsolatok ápolására, új ismeretek átadására, a történettudomány és a muzeológia aktuális kérdéseinek megvitatására, emellett érdekes tájházak, helyi gyűjtemények, múzeumok megtekintésére nyílt lehetőség.

A rendezvény kezdetén a résztvevőket Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója köszöntötte, majd jelképesen átadta a múzeumot a jelenlévő tudósoknak. Beszédet mondott Horváth László, a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnöke, valamint Kiss Tibor, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere. A nyitó előadást Zombori István történész, a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott múzeumigazgatója tartotta a francia megszálló csapatok szegedi tevékenységéről az 1918 decembere és 1920 márciusa közötti időszakot véve górcső alá.

Perczel Olivér a budapesti Clio Intézet munkatársa a békés megyei román megszállásról értekezett. Szakál Veronika, a Munkácsy Mihály Múzeum történész-muzeológusa egy köröstarcsai napló tükrében vizsgálta mikrotörténeti szempontból a román csapatok tevékenységét. Tóth István a Móra Ferenc Múzeum, osztályvezető muzeológusa Az alföldi szlovákok Impériuma 1918-1920 címmel tartott előadást. Forró Katalin a Tragor Ignác Múzeum igazgatója számos érdekes forráson keresztül mutatta be Vác román megszállását. Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum tárigazgató-helyettese az amerikai Harry Hill Bandholtz tábornokkal kapcsolatos tévhiteket ismertette, és vetette össze a valóságban történt eseményekkel. Balahó Zoltán, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa a csehszlovák-magyar határ kialakulásánál történt határmódosításokat elemezte esettanulmányán keresztül. Előadásának fő kérdésfelvetése volt, hogy rendeztek-e népszavazást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Susán? Müller Péter helytörténész a cseh csapatok Léváról történő kiűzéséről beszélt, s az ún. Pálmay-csoport tevékenységét mutatta be. Pásztor Andrea történész-muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa egy pécsi hadapródiskola növendékének visszaemlékezéséről értekezett, mely a szerb megszállás éveiben íródott. Tóth Máté, a Hansági Múzeum történésze az 1921-es év nyugat-magyarországi plakátháborújának történetébe vezette be a közönséget.

A nap végén átadásra került a Magyar Múzeumi Történész Társulat elismerése, az évenként átadott Wellmann Imre-díj, amelyet minden évben egy olyan személynek ítélnek oda, aki a történeti muzeológia terén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az idei évben a díjat dr. Varga Éva, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum főmuzeológusa vehette át.

A második napon szakmai kirándulás keretében a résztvevők megtekinthették Békés megye számos érdekes gyűjteményét: Mezőberényben az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteményét; Gyomaendrődön az Endrődi Tájházat és Helytörténeti Gyűjteményt; a Gyomai Kner Nyomda történetét bemutató kiállítást és a Vidovszky Béla Városi Képtárat; Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeumot és a Szárazmalmot; végül a Történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékhelyet.

A harmadik napon került sor a Békéscsabai séták elnevezésű program részre, melynek keretében a történész-muzeológusok megtekinthették az Evangélikus nagytemplomot, a Páduai Szent Antal-székesegyházat, illetve a Munkácsy Mihály Múzeum kiállításait. A háromnapos program alkalmas volt arra, hogy közel hetven szakembert összehozzon. Lehetőség nyílt a történész-muzeológusoknak a kutatási eredményeik bemutatására, személyes találkozások révén a múzeumok közti kapcsolatok építésére és ápolására, újabb gyűjtemények megismerésére, valamint a szakmai tapasztalatok eszmecseréjére.

Balogh Ádám

Ezt olvastad?

„A régi történészek szövegeivel való munka számomra ugródeszka volt az alföldi problematika kutatásához” – interjú Miroslav Kmeť szlovák történésszel

A magyarság és a szlovákság régóta együtt él. Közismert tény, hogy Szlovákiában jelentős magyar kisebbség él, de ne feledkezzünk meg

X