Románia
Személyes feljegyzések az impériumváltás árnyékában – Osváth Jenő „vadásznaplója”
Az első világháborús összeomlás, majd a trianoni országhatárok megszilárdulása sorsfordító pontjai a magyar történelemnek. Politikai és gazdasági következményeit mára részletesen ismerjük, azonban az már kevésbé föltárt, hogy a kényszerhelyzetbe került,
Mária királyné – avagy a modern román (uralkodó)nő modellje
A 20. századi román történelem megkerülhetetlen alakja, a Nagy-Románia létrejöttét megvalósító I. Ferdinánd (1914–1927) román király felesége, Mária királyné (1914–1938). Nagy-Románia (egyik) alapítója. A történészeket is megosztó alakját, életét az
Magyarország román megszállása – előadás a Matthias Corvinus Collegiumban
2025. május 19-én a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Társadalom-és Történelemtudományi iskolájának szervezésében egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, melynek középpontjában Magyarország 1918–1920 közötti román megszállásának története állt. A beszélgetés résztvevői:
Román világ Magyarországon, avagy egy megszállás anatómiája
Perczel Olivér, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa, az Erőszakkutató Intézet tudományos munkatársa számos szaktanulmányt követően egy nagyszabású adattár-monográfiát is megjelentetett Magyarország első világháború utáni román megszállásáról. Munkája (Perczel Olivér: A román-magyar
„Partnerek vagyunk a történeti kutatásokban” – az elBeszélő vendége Jérémy Floutier
A kiélezett magyar–román kapcsolatok megértése az oktatás történetén keresztül nagyon is lehetséges, szögezi le munkásságával Jérémy Floutier történész, Franciaország tiszteletbeli konzulja. Azt is vallja, hogy a különböző és nagyon eltérő
Politikai rendszerek változása – változó identitáspolitikák Kelet-Közép-Európában
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2023. március 8-án a CEEPUS-program keretében előadást tartott Lönhárt Tamás, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense, számos jelenkortörténeti szakkönyv, tanulmány és tudományos cikk szerzője, illetve
Erdély, Bánság, Partium és a Máramaros vidék csatlakozása Nagy-Romániához: Gyulafehérvár, 1918. december 1.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül – ellentétben az 1918-ban megszülető Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal – Nagy-Románia megszületésének egyik sajátossága, hogy a Román Királyság már az első világháború kitörése előtt
A székelyföldi „kis Kossuth” – Berzenczey László élete
Berzenczey László az erdélyi 1848-as forradalom és szabadságharc egyik legelfeledettebb és legellentmondásosabb alakja az utókor szemében. Kossuth szimpatizáns volt, valamint az erdélyi liberális ellenzék nemzeti radikális vonalához tartozott. Nevével jórészt
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé
Az „alanyi történész” – interjú Borsi-Kálmán Bélával
Borsi-Kálmán Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára partiumi magyarként többnemzetiségű közegből származik. Történészi pályája mellett volt diplomata, műfordító és ifjúsági NB I-es labdarúgó is. Sokoldalú történész,