Románia
Politikai rendszerek változása – változó identitáspolitikák Kelet-Közép-Európában
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2023. március 8-án a CEEPUS-program keretében előadást tartott Lönhárt Tamás, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem docense, számos jelenkortörténeti szakkönyv, tanulmány és tudományos cikk szerzője, illetve
Erdély, Bánság, Partium és a Máramaros vidék csatlakozása Nagy-Romániához: Gyulafehérvár, 1918. december 1.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül – ellentétben az 1918-ban megszülető Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal – Nagy-Románia megszületésének egyik sajátossága, hogy a Román Királyság már az első világháború kitörése előtt
A székelyföldi „kis Kossuth” – Berzenczey László élete
Berzenczey László az erdélyi 1848-as forradalom és szabadságharc egyik legelfeledettebb és legellentmondásosabb alakja az utókor szemében. Kossuth szimpatizáns volt, valamint az erdélyi liberális ellenzék nemzeti radikális vonalához tartozott. Nevével jórészt
A Miorița Pásztorától az Acélkoronás Sasig. A román nemzetfejlődés sajátos útja
Szűcs Jenő szerint a modern európai nemzetállam fő specifikuma, hogy az újkori polgári átalakulás hatására és igényeinek megfelelően a nemzetiség kérdése a társadalmi és a politikai szféra alapvető strukturális elemévé
Az „alanyi történész” – interjú Borsi-Kálmán Bélával
Borsi-Kálmán Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára partiumi magyarként többnemzetiségű közegből származik. Történészi pályája mellett volt diplomata, műfordító és ifjúsági NB I-es labdarúgó is. Sokoldalú történész,
Betekintés a Kádár-rendszer „zsidópolitikájába”
Kovács András szociológus kiemelten foglalkozik az antiszemitizmussal, az előítéletesség szociológiájával, valamint a zsidóság helyzetével a második világháborút követő Magyarországon. A következőkben A Kádár-rendszer és a zsidók című kötetének ismertetőjét olvashatjuk,
Kisfiúk a nagy viharban – Irredenta összeesküvés, nemzetépítés, társadalomtörténet, és ami azon túl található…
Borsi-Kálmán Béla, a magyar–román–francia kapcsolatok talán legjelentékenyebb magyar kutatójának 2006-ban akadémiai doktori értekezésként megvédett, a Bánság, és szűkebb értelemben Temesvár mintegy háromszázéves történelmét feldolgozó monográfiája a közelmúltban immár harmadik, jelentősen
„…elhagytam a magyar területet…” – A rendszer árulói? Disszidálások a külszolgálatból 1945 után
A lassan másfél éve tartó pandémiás helyzetben mindennapunk részévé vált, hogy számtalan tevékenységet a számítógép előtt végzünk, így már egyáltalán nem újkeletű, hogy egy konferencia szervezői az online térbe kényszerülnek.
A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei)
A román történelem iránt érdeklődő olvasóközönség számára magyar történészek által írott történettudományi munkák száma nem tekinthető kifejezetten korlátozottnak. Az elmúlt évtizedekben – a Kádár-korszak konszolidáltabb periódusában (kb. az 1970-es évek
Bukarest elfoglalása a magyar sajtó tükrében
Románia 1916. augusztus 27-én az 1883-as hármas szövetség többszöri megújításának ellenére az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A román haderő az Osztrák-Magyar Monarchia felkészületlensége miatt gyorsan betört Erdélybe,