Csehszlovákia
Mikor a válságnak is előzményválságai vannak… – A szuezi válság előzménytrilógiája
Múlt év februárjában volt szerencsém részt venni Krajcsír Lukács: Válságból válságba. A Szuezhez vezető út című könyvének szegedi bemutatóján, ahol a szerző egy kérdésre válaszolva elmondta: művét a kultikus Star
Államellenes összeesküvés és cionizmus – A prágai Slánský-per
Hetven évvel ezelőtt, 1952. november 20-án vette kezdetét a Magyarországon leginkább „csehszlovák Rajk-perként” elhíresült prágai koncepciós per az egykori pártfőtitkár, Rudolf Slánský és tizenhárom társa ellen. A nemzetközi közvélemény figyelme
Jelentés a férjemről – Egy pártfőtitkár feleségének emlékei – Josefa Slánská memoárja
Az 1920-as évek Kelet-Közép-Európájában egy fiatal, tizenhat éves lány és egy huszonnyolc éves férfi megismerkedik egymással egy demonstráción, ahol azonnal egymásba szeretnek. Szerelmük ereje pedig oly elsöprő, hogy minden gátat
Képtelen évek képesítve – Hétköznapi szocializmus mint jelenkortörténet
A rendszerváltást követő évtizedek talán legsűrűbb tematikai egységében maga a folyamat és előzményei kaptak hangsúlyt. Hol monografikus bőséggel, hol forrásközlési gazdagsággal, nemegyszer szimplifiált történetmesélési törekvéssel szembesült, aki historikus érdeklődését a
Bulissa Károly – Az irredenta kalandor
A politikai, társadalmi, vagy gazdasági szempontból zaklatott időszakok kiváló terepet kínálnak a politikai kalandorok számára, akik tehetségükkel és meggyőző személyiségükkel igyekeznek hasznot húzni a kialakult helyzetekből. Sok esetben ezek az
Kényszerpályán – Történettudományi konferencia az Országházban a trianoni békediktátum ratifikálásának körülményeiről
A Sorsfordító évek konferenciasorozat harmadik tudományos ülését 2022. június 2-án rendezték meg 1920 – Kényszerpályán. A trianoni békediktátum ratifikálása címmel. A tudományos konferencia az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága,
Jaross Andor és a zsidókérdés a visszacsatolást követően
Jaross Andor neve főként a magyarországi zsidóság haláltáborokba hurcolásának egyik elsődleges felelőseként vonult be a magyar történelembe. A felvidéki származású politikust ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a
Az 1968-as intervenció hatása a magyar labdarúgásra
Amikor elkezdtem az alábbi téma után kutatni, még csak a kíváncsiság vezérelt, mert a sportalmanachokban mindössze 1-2 mondat szerepelt arról, hogy a magyar és a Csehszlovákia elleni 1968-as intervencióban résztvevő
Kárpátalja a hatalmi harcok középpontjában (1938–1939)
Ha Kárpátaljáról van szó, sok minden juthat az ember eszébe. Hovatartozásunkból adódóan a többség elsősorban az ott élő magyar kisebbségre asszociálhat, vagy jelen helyzetben akár a 2022. február 24-én kirobbanó
BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?
“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos