diplomáciatörténet
A nemzetközi kapcsolatok titkainak nyomában
A nemzetközi történelem és a hidegháborús korszak szakértője, a kaliforniai UCLA-n oktató politológia professzor, Marc Trachtenberg szerint minden történész rendelkezik egyfajta koncepcióval vagy elméleti előképpel, mielőtt nekilát munkájának. A történész
A három császár szövetségének 1881-es megújítása
A három császári sas, az osztrák, a német és az orosz együttműködése az 1878. évi berlini rendezés következtében mélypontra került. Az osztrák-magyar és az orosz érdekek egymásnak feszülése szétrobbantotta Bismarck
A csehszlovák–szovjet kapcsolatok a rövid huszadik században
A lengyelekkel szemben a csehek a 20. század előtt soha nem ápoltak oroszellenességet, hiszen földrajzilag távol estek egymástól, területi vitáik és katonai konfliktusaik pedig nem voltak egymással. A csehek fő
A magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatépítés az 1991 májusában aláírt kétoldalú egyezmények tükrében
1991. május 31-én az ukrán vezetés háromnapos budapesti látogatásának keretében kilenc, a magyar–ukrán kapcsolatépítés szempontjából meghatározó jelentőségű dokumentumot írtak alá. Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (Ukrán SZSZK/USZSZK) parlamentjének
Tényleg minden lehet forrás? – A DOSZ TePO Módszerek és megközelítések című műhelykonferenciájáról
A kialakult járványhelyzet következtében továbbra is nagyon sok ember – legyen szó hallgatóról, oktatóról vagy akár kutatóról – kényszerül az online térbe. Az eltelt körülbelül másfél év alatt már kialakult
“Ekkora hadsereget a Szentszék nem küldött…” – Pápai csapatok Magyarországon
A történészi munka nemcsak az elméleti, történeti kérdésekre fókuszáló elemzőmunkák megalkotásából áll. A Leopold von Ranke nevével fémjelzett pozitivista korszak óta történettudomány szempontjából legalább annyira fontos a források szisztematikus feltárása,
Sonka, tojás, kalács… konferencia? – Beszámoló a SZETE harmadik konferenciájáról
A tavaly még ideiglenesnek tűnő online konferenciák a járványhelyzet elhúzódásával állandósultak a tudományos életben és lassan már megszokjuk, hogy a virtuális térben zajlanak. Nem volt ez másként a Szegedi Történészhallgatók
Anatolij Zlenko, a független Ukrajna első külügyminisztere
A szovjet rendszer és a bipoláris világrend felbomlása az 1990-es évek elején egy sor független állam megalakulását vonta maga után, ezek egyike volt Ukrajna. Magyarország legnagyobb keleti szomszédjának az immár
Tényleg bukásra volt ítélve? – A Habsburg Birodalom nagystratégiája
A Habsburg Birodalom tündöklése és bukása jelentős hazai és nemzetközi irodalommal büszkélkedhet és a dinasztia sikertörténete és bukdácsolása a történelem iránt érdeklődő szerzőket a mai napig foglalkoztatja. Nincs ez máshogy
A történelem, a saját korunk és a jövő – interjú Kecskés D. Gusztávval
Kecskés D. Gusztáv 20. századi történelemmel foglalkozik, ezen belül Franciaország és Kelet-Közép-Európa, Magyarország és az ENSZ, a NATO és a szovjet blokk kapcsolatát vizsgálja, illetve sokat foglalkozik az 1956-os magyar