Amit a Titanicról tudni kell: Beszámoló egy belfasti kiállításról
1909, Belfast: a világ legnagyobb kohóival az acélgyártásnak, a gyümölcsöző dohánykereskedelemnek, s nem utolsósorban a messze földön híres hajógyártásnak a központja. A Harland & Wolff cég, mely eme nyüzsgő város több mint 15 000 lakóját foglalkoztatja, a világ egyik legnagyobb üzemének számít a hajóiparban. Rendkívül gazdag s nagyravágyó tulajdonosa, Lord Prime nem tudott szabadulni évek óta kínzó vágyálmától, hogy megépíthesse a világ legnagyobb luxushajóját, mely át tudja szelni az Atlanti-Óceánt. A kiváló belfasti mesteremberek, kárpitosok, hegesztők ezrei éjt nappallá téve fáradoztak az álom megvalósításán: a zord időjárás ellen dacolva hittel és kemény munkával támogatták olykor-olykor bőkezű felettesük koncepcióját.
Az elégedettség és a büszkeség érzése nem maradhatott el: a világ legújabb csodájának elkeresztelt hajóóriás a maga 175 láb magasságával túlszárnyalta magának Nelson admirálisnak a szobrát, hossza pedig meghaladta az akkori világ legmagasabb épületének méretét. 46 328 tonnájával a Titanic lett a világ legnagyobb ember alkotta mozgó objektuma. 1911. május 31-én bocsátották vízre, majd első próbaútját 1912. április 2-án tette meg Belfasttól Southamptonig, ahol emberek százai jártak csodájára az uszodával, szaunával, liftekkel, bálteremmel és korabeli edzőtermekkel is felszerelt acélszörnyetegnek. Nem is csoda, hogy a legkiválóbb elsőosztályú jegyek ára a 870 fontot is elérte. Így büszkén, kivételezetten, és mindösszesen 20 mentőcsónakkal indult útjának New York felé 1912. április 10-én.
A Titanic tervezői és építői mindent elkövettek, hogy a Versailles-i kastély ihlette luxusjárművön minden lehetséges műszaki hibát elhárítsanak, azonban az egész világot megrázó tragédia ellen tehetetlenek voltak: április 14-én este 11 óra 40 perckor Új-Fundland déli része mellett haladva 20 csomós sebességgel a hajó váratlanul egy jéghegynek ütközött, mert súlyosan megrongálta a hajótestet. Három órával később azok a szerencsések, akiknek jutott hely a mentőcsónakokon, tehetetlenül nézték végig a hatalmas hajó süllyedését. Az RMS Carpathia segítségével megmenekülve jutottak el az eredeti úticélig, hátrahagyva 1 500 embertársukat, akiket a hullámok nyeltek el. A tragédia híre villámcsapásként érte az egész világot, s az emberek emlékezetében, az amerikai és európai kultúrában a mai napig élénken jelen van, köszönhetően többek között James Cameron nagysikerű hollywoodi produkciójának, a Titanic című filmnek. Cameron mélytengeri robotja segítségével azóta is folyamatosan kutatja a hajó roncsait.
A belfasti kiállítás sokban különbözik a világ egyéb tájain megtekinthető tárlatoktól, ugyanis a bölcsőtől a sírig, 9 galérián keresztül, a modern technika vívmányainak segítségével megfizethető áron mutatja be híres szülöttjének rövid, de hírhedt történetét. Megismerkedhetünk a 20. század elején hihetetlen fellendülést megélő Belfast titkaival, a hajó- és építőipar fővárosával, a hajógyár speciális effektekkel teli animációs másával a luxushajó belterébe is bepillantva. Láthatjuk 3D-ben, hogy mi is volt a különbség egy első osztályú és egy harmadosztályú kabin között, megcsodálhatjuk a hatalmas báltermet és a hajó munkaállomásait. Megismerkedhetünk a hajó utasaival, életükkel, vágyaikkal, belepillanthatunk a hétköznapjaikba, gondolataikba, s ezen keresztül felfedezhetjük, milyen is volt az élet a Titanic fedélzetén. Természetesen nem maradhat el a mindenki által jól ismert Celine Dion szám meghallgatása, valamint a mítoszok és legendák igazságtartalmának felkutatása és a tragédiát követő nyomozás részletes bemutatása sem.
A Titanic roncsait 1985 szeptemberében találta meg a Dr. Robert Ballard által vezetett kutatócsoport. A kiállításon betekintést nyerhetünk az általuk készített vízalatti felvételekbe és az interaktív érintőképernyős gépek segítségével részletesen megvizsgálhatjuk a hajóroncs maradványait.
Józan Veronika
Ezt olvastad?
További cikkek
Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról
2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyíltnap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket […]
„Vallás és háborúk” – Hagyományteremtő műhelykonferencia a Bálnában
2024. május 9-én első alkalommal zajlott le a HM Hadtörténeti Intézet, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskola és a PPKE “Felekezet és Identitás” kutatócsoportja által közösen szervezett “Ő tanította a […]
A célpont a mai napra: Szeged – Oláh András könyvének bemutatója
1944 nyarától a szövetséges légierő csapatainak bombázása Magyarországot is elérte. Többek között bombatámadás érte Budapest, Szolnok, Győr és Szeged városát is. Szeged második világháborús bombázásának 80. évfordulójára emlékezve jelent meg […]
Előző cikk
Akadémiai állásfoglalás az állítólagos Petőfi-csontok ügyében
Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy mégis Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A csontokról azonban már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt […]