Akadémiai állásfoglalás az állítólagos Petőfi-csontok ügyében
Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy mégis Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A csontokról azonban már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt az új DNS-vizsgálat sem cáfolja – olvashatjuk a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
A „Petőfi-ügy” 1989-ben kezdődött, amikor a Megamorv-Petőfi Bizottság (MPB) bejelentette, hogy Petőfi Sándor sírját találták meg a szibériai Burjátföldön, a Bajkál-tó közeli Barguzinban. A feltárt maradványokról igazságügyi orvosszakértők és régészek már 1990 tavaszán megállapították, hogy női csontvázról van szó, tehát nem lehetnek Petőfi Sándor maradványai. A történészi, hadtörténeti kutatások szerint a költő Erdélyben, a segesvári ütközetben esett el 1849. július 31-én, és feltehetően a csata áldozatainak tömegsírjában vagy esetleg egy, a környéken ásott magányos sírban nyugszik.
Forrás: www.mta.hu
A Petőfinek tulajdonított csontok története 2015. március 13-án vett újabb fordulatot. Ekkor jelentette be az MPB elnöke, Morvai Ferenc két kínai szakértővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a birtokában levő csontok genetikailag „99,2-99,9%-os hasonlóságot” mutatnak két ma élő, női ágon leszármazott Petőfi-rokonnal.
A mintákon úgynevezett mitokondriális DNS-vizsgálatot végeztek a kínai igazságügyi minisztérium Igazságügyi Orvostani Intézetében (Judicial Identification Center of the Institute of Forensic Science), Sanghajban. Az eredményről az MPB egy angol és egy magyar fordítású, valamint kínai nyelven készült jelentést juttatott el a Magyar Tudományos Akadémiához. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának munkatársai a magyar és angol nyelvű dokumentumot elemezték, és rámutattak a vizsgálatokból levont következtetések súlyos hiányosságaira.
Sipos Géza cikke teljes terjedelmében, hiperhivatkozásokkal és képanyaggal alaposan ellátva a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.
Ezt olvastad?
További cikkek
Alulnézetből – Bemutatják az 1979–1989-es afganisztáni háborúról szóló könyvet
Hiánypótló szakkönyvet mutat be a Zrínyi Kiadó és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2024. szeptember 25-én. Ion Valer Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István […]
Darryl Cooper „tévedései” a második világháborúról
A történelmi ismeretterjesztés a történettudományt művelők egyik, ha nem legfontosabb feladata, hiszen nem elég a kutatásokat elvégezni, eredményüket kommunikálni is kell az érdeklődők felé. Ez részint azért szükséges, hogy a […]
„Nem. Én vagyok, az apád!” – James Earl Jones emlékére
93 éves korában, 2024. szeptember 9-én elhunyt James Earl Jones amerikai színész. Hangja sokak számára ismerős lehet, hiszen olyan ikonikus karaktereknek kölcsönözte, mint Darth Vader vagy Mufasa – emellett a […]
Előző cikk
"Csak még egy kérdés..." hangzott Debrecenben a Szent Szövetség korszakáról
Európában 2015-ben a bécsi kongresszus 200. évfordulójának alkalmából számos kiállítást és konferenciát rendeznek, melyek magát az eseményt, illetve a Szent Szövetség korszakát választják témájuknak. 2015. április 1-jén a Debreceni Egyetem […]