Az Újkor.hu legolvasottabb cikkei 2014-ben – összesített lista

Az utóbbi napokban rovatonként összesítettük idei legolvasottabb cikkeinket. Összesítettük a hat rovatot, zárásként közöljük a végeredményt. A top 15 az alábbiakban olvasható.

15. Maya Kalmykova: „A háború, amely véget vetett a békének”: Beszámoló a moszkvai első világháborús kiállításról

A moszkvai Multimédia Művészeti Múzeum nagyszabású első világháborús centenáriumi kiállítása széleskörű nemzetközi együttműködés és összefogás eredményeként valósult meg, amelyben tevékeny szerepet játszott számos európai ország múzeuma, alapítványa és magángyűjtője is. A tárlat elnevezését aThe War That Ended Peace: The Road to 1914 („A háború, amely végett vetett a békének: Út 1914-hez”) könyv címéből kölcsönözte, ennek szerzője, Margaret Mac Millan, oxfordi történész és neves professzorasszony az 1916 és 1922 között a brit miniszterelnöki posztot betöltő David Lloyd George dédunokája is volt egyben. Winston Churchill gondolatai kiváló keretet adnak és összefogják a moszkvai installációt, amely így nemcsak sikeresen lép túl a puszta történelmi tények vázolásán és megjelenítésén, de üzenetet közvetít a jelennek is. Churchill alábbi mondatai pedig nemcsak tökéletesen illeszkednek egy kiváló kiállításhoz, de sajnos napjainkban is aktuálisak, érvényesek:

„Az emberiség soha korábban nem került hasonló helyzetbe. A megfelelő erkölcs és bölcs vezetők hiányában az emberek kezébe első alkalommal kerültek olyan fegyverek, amelyekkel gond nélkül elpusztítható az emberiség. Ez lett hát a korábbi nemzedékek dicső tetteinek végeredménye. Az emberek jobban tennék, ha megállnának egy pillanatra elgondolkodni mindezen és az ebből fakadó új felelősségen.”

14. Seres Dániel: Brad Pitt Trójája ókorász szemmel

Az elmúlt bő tíz évben számos film és sorozat idézte föl az ókor világát a filmvásznon olykor több, másszor kevesebb sikerrel és történelmi hitelességgel – csak az ismertebb alkotásokat említve: Oliver Stone Nagy Sándor, a hódító című filmje (2004), Zack Snyder 300-a (2006), Noam Murro folytatása, 300: A birodalom hajnala (2014) és két sorozat a HBO műhelyéből, Róma (2005–2007) és Spartacus (2010–2013). E palettát színesíti Wolfgang Petersen Homérosz Iliászát megidéző, monumentális filmeposza, a Trója.

13. Rajkó Kinga: Megnyitott a Lajta Monitor Múzeumhajó

Augusztus 15-én adták át a Lajta Monitor Múzeumhajót a Parlament előtt számára kialakított kikötőben. A hajó felbecsülhetetlen értéket képvisel, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen fennmaradt, úszóképes hadihajója. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke vágta át a megnyitást jelképező, nemzeti színű szalagot. A kiállított monitort november végéig látogathatta a közönség.

12. Szeghő Patrik: A csatarekonstrukciótól a csataanimációig. Interjú Baltavári Tamással, a Történelmi Animációs Egyesület elnökével

Hároméves fennállása óta a Történelmi Animációs Egyesület több kiváló csataanimációval hívta fel magára a figyelmet. Elsősorban a középkor jelentősebb magyar hadi eseményeit feldolgozó animációik nemcsak szemléletesek és aprólékosan kidolgozottak, de átgondolt, érthetően megfogalmazott narrációjukkal a szélesebb rétegek számára élvezhetővé és áttekintetővé teszik a magyar hadtörténet egy-egy kiemelkedő szegmensét, amellyel az iskolapadokban ülve korábban mindenki biztosan találkozott. A magyar vonatkozásban egyedülállónak számító kezdeményezésről Baltavári Tamás történésszel, az egyesület elnökével beszélgettünk.

11. Teleki András: Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországa

A centenárium évében szokatlan perspektívából, a főváros szemszögéből akarta láttatni az első világégés éveit a Budapest Főváros Levéltára épületében szeptember 17-én megrendezett konferencia, amely a világháborús Budapesten zajló események és folyamatok megvilágítására törekedett.

10. Szőts Zoltán Oszkár: „…ha ezt nem értjük meg, kihalunk, mint a dinoszauruszok”

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont kerekasztal-beszélgetést rendezett Bölcsész Tudástár – az MTA BTK Adatbankja címmel, melyen az intézet online adatbázisait mutatták be a sajtónak.

9. Bödők Gergely: A napfény íze című film történészszemmel

Az 1999-ben bemutatott Napfény íze a múlt század utolsó évtizedének egyik legkiemelkedőbb filmes produktuma volt. Ellentétben az elmúlt évtizedek amerikai, angol, francia, vagy akár német filmtermésével, a magyar történelem különböző aspektusainak filmes adaptációi, különösen pedig a hosszú történelmi periódusokat felölelő zsánerfilmek nincsenek a filmkészítők érdeklődésének középpontjában. Érdemes megvizsgálnunk a filmet történészszemmel.

8. Köpösdi Jutka – Forisek Péter: A Három testőr történészszemmel – interjú Bárány Attilával

Alexandre Dumas regénye és különböző filmadaptációi generációk fantáziáját foglalkoztatják mind a mai napig. Richelieu bíborosról, Buckingham hercegéről, Athosról, Porthosról, Aramisról vagy D’Artagnanról mindannyian hallottunk. Mai interjúnkban a regényről és legújabb filmadaptációjáról beszélgetünk Bárány Attilával.

7.  Novák Ádám:  „A Nagy Háború és emlékezete” – egy debreceni konferencia ajánlója

A I. Világháború  jubileumi évének programsorozatába Debrecen is bekapcsolódott szeptemberben, „A Nagy Háború és emlékezete” című konferenciával. A tudományos szervezőbizottság tagját, a DE BTK Történelmi Intézet Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjét, Dr. Barta Róbert habil. egyetemi docenst kérdeztük a szervezésről és a várható programról.

és

Császár Ildikó: „A Nagy Háború és emlékezete”: Tudományos konferencia a debreceni Déri Múzeumban

Szeptember 17-18-án Debrecenben, a Déri Múzeumban megrendezték „A Nagy Háború és emlékezete” című konferenciát. A kétnapos rendezvény egy nagy összefogásnak volt köszönhető, a szervezési munkálatokban részt vett Debrecen Megyei Jogú Város, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Déri Múzeum, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és nem utolsó sorban a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja is.

6. Szőts Zoltán Oszkár: „A régi iratok tükröt tarthatnak a mai viszonyok elé” – interjú ifj. Bertényi Ivánnal

Ifj. Bertényi Iván figyelme a rendszerváltás felpezsdülő szellemi élete hatására fordult a politikatörténet felé. Mára a századforduló elismert kutatójának számít. Az ELTE BTK egyetemi adjunktusával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról, a XX. század első két évtizedének politikai életéről, az első világháborúról és Tisza Istvánról beszélgetettünk.

5. Máté Zsolt: Konferencia a Lengyel-magyar kapcsolatokról 1914 és 2014 között

„Lengyel-magyar két jó barát…”, kezdődik a sok ideje hangoztatott mondás. Amennyiben megnézzük a két ország kapcsolatát, sokszor találkozunk együttműködésekkel és közös kapcsokkal. Ugyanannyira fontos helyen szerepel I. (Nagy) Lajos vagy Bem Apó mindkét ország történelemkönyveiben, mint a térség történetének azonosságait taglaló leckék. Azonban a két ország kapcsolata az elmúlt 100 évben és napjainkban is aktív.

4. Szeghő Patrik: Savoyai Jenő és a zentai csata: A török kor vége Magyarországon

Az Oszmán Birodalom másfél évszázados terve volt a keresztény Európa jelképes városának, Bécsnek az elfoglalása. A 17. század végén a Porta ismét kísérletet tett Bécs elfoglalására, de a város védelmére összeállt keresztény koalíció az ostrom visszaverését követően a római pápa diplomáciai erejét latba vetve az iszlám európai kiszorítását vállaló Szent Ligává avanzsált. A keresztény szövetségben egyesült hadak nemcsak Budát foglalták vissza, de 1690-re – ideiglenesen – egészen Szkopjéig sikerült a török vonalat visszaszorítani. A rég nem tapasztalt összefogásban és elhatározás nyomán megvalósult törökellenes háborúban tűnt fel először, majd emelkedett a kora újkor legkiválóbb hadvezérei közé Savoyai Jenő herceg, aki a keresztény hadak fővezéreként 1697. szeptember 11-én meghatározó vereséget mért a török erőkre Zentánál.

3. Szőts Zoltán Oszkár: Legendák és mindennapok – interjú Katona Csabával

Ugyan munkahelyi feladatai miatt kevesebb ideje marad kutatásra, mégis a rendszeresen publikáló történészek közé tartozik, a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet különösen közel áll hozzá. Katona Csabával, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referensével, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk történészi pályájáról, Balatonfüredről, Deák Ferencről, Slachta Etelkáról és jelenlegi kutatásairól.

2. Szőts Zoltán Oszkár: Középiskola és világháború – interjú Bihari Péterrel

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, a történettudomány doktora, számos tankönyv és több monográfia szerzője. Néhány héttel ezelőtt jelent meg 1914, a nagy háború száz éve – személyes történetek című kötete, amelyben az első világháborút mutatja be új megközelítésben. Bihari Péterrel erről a kötetről, pályájáról és terveiről beszélgetettünk.

1. Katona Csaba: „Egy történésznek nem lehetnek illúziói” – interjú Kövér Györggyel

Történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Gazdaságtörténeti Albizottságának elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének professzora, az MTA–ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport vezetője. Kövér Györggyel pályafutásáról, kutatásairól és terveiről Katona Csaba beszélgetett.

Ezt olvastad?

A Betekintő rovat tíz legolvasottabb cikke 2014-ben

Budapest nemcsak a legnagyobb város, hanem az ország kulturális központja is. Mint ilyen, számos történelemmel kapcsolatos konferenciának, beszélgetésnek, kiállításnak ad

X