Bemutatkoznak az Akadémiai Könyvtár repozitóriumai

Rovatunk legutóbbi cikkében három folyóirat legújabb számait szemléztük, és megvizsgáltuk hol, s hogyan érhetőek el azok online. Ehhez kapcsolódik mai cikkünk, mely kinyitja a digitális könyvtárak egyik kincsestárát. Idegenvezetőnk Holl András, a MTA Könyvtár és Információs Központjának informatikai főigazgató-helyettese lesz.

Az elmúlt évek-évtizedek digitalizálási törekvéseinek eredményeképpen számos forrás – teljes szövegével hozzáférhető cikk, könyvfejezet, könyv, disszertáció, és sorolhatnánk tovább – áll az érdeklődő hazai olvasók rendelkezésére az interneten. Vannak előfizetést igénylők, mint az Arcanum Digitális Tudománytár, és ingyenesek, mint a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Archívum és a Hungaricana. Számos hazai egyetem, intézmény működtet repozitóriumot, mint a Szegedi Egyetem Contentája vagy a Debreceni Egyetemen  a DEA. Ezeknek a digitális gyűjteményeknek a sorába illeszkedik az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriuma, a REAL. A gyűjtemények anyagai között esetenként átfedés van, ugyanakkor mindegyikben találhatunk unikális anyagokat.

A repozitóriumok digitális könyvtárak, amely (jellemzően) szabad hozzáférésű tartalmakat kínálnak. Gyakran lehetséges a szerzői feltöltés, de minden esetben könyvtárosi ellenőrzésen mennek keresztül a  dokumentumok. A repozitóriumok ismérve továbbá, hogy nemcsak az olvasók

számára nyitottak, de speciális módon támogatják a tételek leíró adatainak aggregálását közös keresőoldalak számára. A REAL egy több gyűjteménnyel rendelkező repozitórium, melynek tematikus gyűjteményei külön URL-ek alatt jelennek meg, és különbözőképpen viselkednek.

A REAL alapgyűjtemény az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) által támogatott kutatók tudományos publikációit gyűjti, minden hazai kutató regisztrálhat, és tölthet fel anyagokat. A REAL-D az MTA doktori és kandidátusi disszertációit gyűjti, a REAL-PhD pedig azon hazai, általában kisebb egyetemek  doktori iskoláiban fokozatot szerzők dolgozatait tárolja, amelyek maguk nem üzemeltetnek repozitóriumot.

A REAL-EOD többségében régi, digitalizált könyvek gyűjteménye, a REAL-J pedig folyóiratokat tartalmaz: a modernek jobbára tudományosak, a régiek között akad mindenféle. A REAL-MS-ben a Könyvtár Kézirattárának és Keleti Gyűjteményének kéziratos anyagai találhatóak. Ezekbe a gyűjteményekbe nem tudnak külső felhasználók regisztrálni – aki anyagot szeretne elhelyezni, annak a Könyvtár munkatársaival kell felvennie a kapcsolatot.   Az olvasás általában nem regisztrációhoz kötött: a dokumentumok jelentős része szabadon olvasható (bár vannak olyanok, amelyek csak egy előre meghatározott idő után válnak majd letölthetővé). Nehezen áttekinthető a kívülálló számára az anyagok letölthető jellege – ezek a kiadók jogaitól és érdekeitől is függenek. A régi anyagok szabadon olvashatóak – az elmúlt húsz év kiadványai esetében az olvasó nem mindig jár szerencsével. A gyűjteményekben külön-külön lehet keresni, akár a leíró adatokban, akár a teljes szövegben. Van közös kereső is: ám ebben már nem csak a REAL gyűjtemények, hanem a hazai intézményi repozitóriumok jelentős részének anyagai is szerepelnek. Sajnos, a közös kereső csak a közlemények leíró adataiban teszi lehetővé a keresést, a teljes szövegben nem. A REAL-J a régi, szkennelt folyóiratokat kötetenként, nagy PDF állományokban tárolja. A letöltés lassú lehet, a kezelés kényelmetlen, de az anyag rendelkezésre áll! (Nagy állományokkal gyakorta találkozhat az olvasó a REAL-EOD-ban, vagy a többi REAL gyűjteményben is.)

A REAL különböző gyűjteményeiben összesen majd 95 ezer tétel van e sorok írásakor. Ebből a REAL-J-ben 460 periodika több, mint tízezer kötete igen jelentős részt képvisel. Minden hazai kiadású tudományos folyóiratot gyűjtünk, szívesen fogadunk. Az elmúlt négy évben nagy mennyiségű folyóiratot. könyvet digitalizáltunk – várjuk újabb kiadók, szerkesztőségek jelentkezését, amennyiben nyilvánosságra hozható anyaguk van, és talán még a digitalizáláshoz felhasználható példányokat is tudnak biztosítani.

Ízelítőül ajánlunk néhány dokumentumot a REAL gyűjteményeiből a történelem iránt érdeklődő olvasóknak.

A kiegyezéstől a fordulat évéig jelentek meg az Akadémia „Értekezések a Történeti Tudományok Köréből” füzetei. Hunfalvy, Fraknói, Pulszky, Ipolyi írásait olvashatjuk itt, sok más szerző munkái mellett.

A dualizmus korában szerveződött megyei vagy regionális történelmi társulatok (a megnevezésben gyakorta szerepel a régészeti érdeklődési kör is, alkalmanként pedig a művelődéstörténet és az etnográfia) évkönyvei közül tucatnyinál több sorozat található meg a REAL-J-ben. Némelyik társulat tiszavirág-életű volt, csupán egy-két kötet található könyvtárunkban,  de például a Bács-Bodrog Megyei Történelmi Társulat évkönyveinek sorozatának kötetei  1885-től 1917-ig a REAL-J-ben találhatóak.

Több különböző sorozatban tette közzé az Akadémia tagjainak székfoglalóit, és az elhunyt tagokra emlékező beszédeket. Kosáry Domokos székfoglalója az európai kis államok fejlődési típusaival foglalkozott.

1859-ben indult az Archaeologiai Közlemények. Az első kötetben olvashatjuk Ipolyi Arnold „Magyar műemlékek” című értekezését.

Lapozzuk fel az Archaeologiai Értesítő 1940-es kötetét! Patay Pál, Banner János, László Gyula és Oroszlán Zoltán neve tűnik a szemünkbe a tartalomjegyzékben.

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei 1980-as kötetének 217. oldalán olvashatjuk Szabó Árpád tudománytörténeti témájú székfoglaló előadását. A szerző klasszika-filogógia katedráját 1956 után kénytelen volt elhagyni, és az MTA Matematikai Kutatóintézetében talált menedékre, ahol az ókori matematika, és természettudományok történetével foglalkozott.

Nem csupán régi közleményeket találhatunk a repozitóriumban (bár a “régi” a bölcsészek számára korántsem pejoratív jelentésű). Megtaláljuk itt a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének időszaki kiadványát, a Történelmi Tanulmányok néhány friss kötetét, vagy a Történelmi Szemle és a Világtörténelem évfolyamait.

A legizgalmasabb kötetet ízelítőnk végére hagytuk. Az internet használóit  hangzatos címekkel csábító listák közül többekbe is bekerült az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának egy kisméretű könyve: a Rohonci kódex.

Fenti kötet több érdekes válogatásba bekerült: a Listverse.com top 10 bizarr könyve, a BigThink.com top 5 legfurcsább könyve, és az Oulbooks.com 13 legmisztikusabb könyve közé is belefért.

A repozitóriumi gyűjtemények többségében tematikus böngészési lehetőséget is talál az olvasó. Jó szórakozást!

 

Ezt olvastad?

Összevont számmal, jórészt az elbeszélt történelem témaköreit vizsgáló dolgozatokkal jelent meg az Emlékpont tudományos folyóirata, az Emlékeztető. Az ötödik évfolyamánál