Egyetemjárók – Hálózatok – Adatbázisok: Beszámoló a Héloise-workshopról

Unikális műhelybeszélgetés valósult meg a Pécsi Tudományegyetem Centenáriumi Programirányító Bizottsága, a PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága II. Szakbizottság Egyháztörténeti Munkabizottsága és a Héloise (European Network on Digital Academic History) szervezésében. Az eseménynek az MTA PAB székházának Tigyi Lajos terme adott otthont 2023. augusztus 31-én.

A workshop résztvevőit Font Márta, a PTE BTK professor emeritusa üdvözölte, aki megnyitó gondolatai között kiemelte az aktuális szakmai egyeztető fórum és a műfaj általános fontosságát. A professzor asszony szerint a Kiss Gergely Bálint (PTE BTK Középkori és Koraújkori Tanszék, egyetemi tanár) ötletéből kibontakozó esemény remek alkalmat kínál arra, hogy a hasonló kutatási projektekben szerepet vállaló kutatók közös platformon egyeztessék a módszertani és szaktudományos felfedezéseiket.  

Az esemény első eladását Jean-Philippe Genet (Laboratoire de Médievistique Occidentale de Paris /LAMOP/ – Université Paris 1 Sorbonne-Panthéon) tartotta meg. A professzor francia nyelvű előadásában a párizsi iskolák alapítását és működésük kezdeteit mutatta be. A számos érdekfeszítő megállapítás közül is kiemelkedik, hogy az 1160–1300 között azonosított mintegy 2500 diák kevesebb mint fele esetében bizonyítható, hogy párizsiak voltak. A diákok körülbelül harmadának további azonosítása pedig a forrásadottságok következtében nem lehetséges.

A második előadás tartó Thierry Kouamé (Centre Lucien Febvre – Université de Franche-Comté, Besançon) a Studium Parisiense adatbázist ismertető előadásában rámutatott, a párizsi iskolák és az egyetem növendékeit magába foglaló adattárában több, mint 23.000 személy adatai kaptak helyet. Jelen előadásában, a korabeli terminológiával élve, a mesterek és tanítványok között kimutatható kapcsolatok természetét ismertette, jól szemléltetve a forrásbázis minősége által megszabott határokat.

Az első blokk záróelőadásában Kaspar Gubler (Universität Bern – Repertorium Academicum /REPAC/) a Német-Római Birodalom területén alapított egyetemeken tanuló diákok prozopográfiai adattárát elkészítő kutatási projektet mutatta be. Az előadás keretei között a Repertorium Academicum Germanicumban helyet kapó magyarországi diákok kerültek fókuszba. Az adatbázisban szereplő mintegy 62.000 személyre vonatkozó körülbelül 400.000 életrajzi adat szerepel, ennek köszönhetően közel 24.000 helynév vagy intézménynév különíthető el. Az előadó ismertette a „Nodegoat” rendszerre épülő adatbázist, felmutatva a digitális adatbázisban rejlő előremutató kutatási lehetőségeket.

Bandi Bálint képei

A második szekció nyitóelőadását megtartó Kiss Gergely Bálint és Báling Péter (PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék) a DeLegatOnline projekt vezetője és kutatója olyan pápai legátusok összegyűjtését tűzte ki célul, akik a 11–14. század között a Magyar Királyságra vonatkozó megbízást kaptak. A kutatók minden, a legátusokkal kapcsolatos információt hasznosítanak. Ennek köszönhetően olyan „személyi adatlap” létrehozására nyílik alkalom, amely a lehető legteljesebben rekonstruálja nem csupán az egyes pápai megbízottak személyét, hanem azok familiáris vagy rokoni kapcsolatait is. Az interaktív felület – regisztrációt követően – szabadon kereshető, és hasznos információkkal járul hozzá a középkori magyar történelemben szerepet játszó pápai követek kutatásához.

Szögi László (HUN-REN–ELTE, Egyetemtörténeti Kutatócsoport, projektvezető) ismertette a magyar peregrinusok összegyűjtését célzó projektet, valamint bemutatta az eddig elért meghatározó kutatási eredményeket. Az Árpád-kortól datálható középkori peregrinusok száma az idő előrehaladtával jelentékeny növekedésnek indult, amely tendencia a középkori magyar királyság Mohácsnál elszenvedett katasztrofális vereségével sem tört meg. Az 1850-ig terjedő vizsgálati időintervallumban mintegy 50.000 személyre vonatkozó körülbelül 273.000 adatot gyűjtöttek össze. A projekt következő szakaszában az 1850–1918 közötti peregrinusok adattárát állítják össze. A kutatás volumenét jól mutatja, hogy a korábbi időszakkal szemben mintegy 20 ország felsőoktatási intézményeit szükséges átfésülni. Ennek megfelelően a vizsgálat keretében összeálló adattár volumene várhatóan szintén a korábbiak többszörösének felel majd meg.

Haraszti-Szabó Péter (HUN-REN–ELTE, Egyetemtörténeti Kutatócsoport, tudományos munkatárs) előadásában bemutatta a középkori magyar egyetemjárás kutatók számára rendelkezésre álló forrásadottságait, és betekintést nyújtott a téma historiográfiai jellegzetességeibe is. Az előadó kiemelte, jelenleg mintegy 13.000 személy ismert, akik az 1100 és 1526 közötti időszakban valamely korabeli egyetemre beiratkoztak. Jelenleg körülbelül ötödük esetén ismert az egyetem utáni pályafutás alakulása, ugyanakkor a szisztematikus kutatások előrehaladtával az arány minden bizonnyal javulni fog. A rendelkezésre álló mintegy 200.000 középkori okleveles forrás mellett, a kéziratok és a korabeli könyvek 90%-a elveszett vagy megsemmisült a török-korban. A kutatások előrehaladtával azt is vizsgálat alá vonja a kutatócsoport, hogy a középkori egyetemjárás mely középkori társadalmi csoportokat milyen arányban érintette, különös tekintettel a nemességre.

Az egyetemtörténeti vonatkozású előadások sorát folytatva, Font Márta az első magyar egyetem történetéről osztotta meg kutatási eredményeit. Ennek alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett I. (Nagy) Lajos (1342–1382) magyar király, valamint Koppenbachi Vilmos és Alsáni Bálint pécsi püspökök. Az előadó a pécsi studium generale létrehozását nem önálló eseményként, hanem a közép-európai egyetemalapítási hullám (Prága – 1348, Krakkó – 1364, Bécs – 1365, Pécs – 1367) fontos mozaikdarabjaként szemléltette. Az előadás második felében az óbudai egyetem kétszeri alapítása, valamint az 1472-ben alapított pozsonyi egyetem került a középpontba. Zárásként Font Márta mérlegre tette a magyar egyetemalapításokat, valamint bemutatta az alapítási kísérletek sikertelenségének okait.

A középkori és koraújkortörténeti szempontokat felvonultató előadások után a PTE Egyetemi Levéltárának igazgatója, Lengvári István és főlevéltárosa, Acél Róbert a PTE Egyetemi Levéltár alapításának folyamatáról, a már megjelent kötetetek tartalmáról és jelentőségéről beszélt, valamint a soron következő adattárak készítésének nehézségét ismertette. Lengvári István kiemelte, hogy a kutatási eredmények ugyan egyelőre magyar nyelven érhetők el, a jövőben cél az, hogy az adatokat angol nyelvű kiadványokban is publikálják. Acél Róbert pedig hangsúlyozta: az adatbázis létrehozásában jelentős szerep jutott az IT-részlegnek, amelynek köszönhetően az adatok immár online, áttekinthető és kereshető módon böngészhetők a szakemberek és a szélesebb érdeklődő közönség számára egyaránt.

A sort Stefania Zucchini (University of Perugia) előadása folytatta, melyben az olasz kutatónő ismertette az Onomasticon, Prosopografia dell’Università degli Studi di Perugia kutatási projekt eddig elért eredményeit és további terveit. Az adatbázis a Perugiai Egyetem alapításának 700. évfordulóján indult útnak, kezdetben maroknyi kutatóból álló munkacsoport keretein belül, 2011-től csatlakozott a Heloïsehoz, majd 2015-ben az adatbázis rendszert új alapokra helyezték. A legfontosabb változás abban érhető tetten, hogy míg 2008 és 2015 között kizárólag az egyetem professzorait gyűjtötték, addig az újraszervezés óta az adatgyűjtés keretei kiterjednek az egyetem középkori tanulóira is, valamint immár térképek és különféle grafikonok is szélesítik a palettát.  

A műhely zárásaként Geert Kessel és Pim van Bree a nyílt forráskódú “Nodegoat” szoftver működését szemléltette. A “Nodegoat” sikerességét jól jelzi, hogy már 160 intézmény mintegy 2500 munkatársa vette használatba a történeti vizsgálataihoz. A szoftver nagy előnye, hogy hierarchizált struktúrában szemlélteti a személyek és a hozzájuk kapcsolódó adatokat, ezáltal jól áttekinthetővé teszi az adatbázisban tárolt nagy mennyiségű adatot. Példaként említették az előadók, hogy a személyeket összegző adattárban látható, hova járt egy-egy személy és – ami igazán jelentős – kikkel járt egyidőben az adott intézménybe. Ezzel feltérképezhető, hogy egy-egy személy kikkel találkozott a tanulmányai során, kikkel építhetett ki kapcsolatot stb. Az előadók kifejtették, hogy a modern adatközpontú kutatási eredményekhez elengedhetetlen az átlátható, gördülékeny adatbázis kezelés, amely a történeti kutatásokhoz szükséges valamennyi segédeszközt (adattárak, kronológiai adatok, térképek stb.) egy kezelői felületen összpontosítanak.

Jean-Philippe Genet zárszavában méltatta a pécsi rendezvényt, s annak ötletgazdáját, amiért fórumot teremtett a Héloïse égisze alatt működő és az azzal párhuzamosan tevékenykedő kutatócsoportok által létrehozott adatbázisok módszertani és tartalmi egyeztetésére. A nemzetközi együttműködés vezetőjeként felhívta a figyelmet a digitalizáció és az adatbázisépítés fontosságára, amely nem csupán lehetőség, hanem kihívás is a történész szakma 21. századi kutatói számára. 

Kiss Gergely, Kovács István

Ezt olvastad?

Kerényi 50 emléknap – A Kerényi Károly Szakkollégium ünnepi rendezvénye

A Kerényi Károly Szakkollégium, a Pécsi Tudományegyetem legrégebb óta működő szakkollégiuma egész napos programsorozattal emlékezett meg névadója, Kerényi Károly halálának

X