Eredményes újjáépítés vagy elhamarkodott modernizációs kísérlet? (Magyar História 5.)

A Kossuth Kiadó hétkötetes sorozatban foglalja össze a magyar történelmet a honfoglalástól 2004-ig, az EU-csatlakozásig. A Magyar História című sorozat ötödik kötete a nagy török háborút (a Szent Liga háborúját) lezáró karlócai békétől a magyar jakobinus mozgalom felszámolásáig tekinti át az eseményeket. A kötet szerzője Barta János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a 18. századi magyar történelem elismert szakértője, akit számos könyv és szaktanulmány szerzőjeként „ifj.” előnévvel ismer a történelmet kedvelő olvasóközönség. Barta professzor a tudományos szakkönyvek és tanulmányok mellett több tudományos ismeretterjesztő kötetet is írt, melyeket a történelem iránt érdeklődők és diákok generációi forgathattak haszonnal. Jelen kötet is – ahogyan az egész sorozat – hasonló szerepet fog betölteni, és feltehetően máris népszerű az érettségire és egyetemi felvételire készülők körében.

A puhafedelű kötet könnyen kezelhető, inkább füzetszerű, nagyalakú és jól áttekinthető, de változatos megjelenésű oldalakkal; szerkesztette Medgyesy Zsófia, aki az első oldalon az olvasókat megszólító, beköszöntő és összefoglaló szövegét is jegyzi. A kötet számos színes ábrát, köztük több térképet tartalmaz, arányosan és jól illeszkedve a szöveghez. A képeket Török Ágnes válogatta, az ábrákat Eperjessy László, a térképeket pedig Nagy Béla készítette. Több ábra az egész oldalt vagy annak nagy részét kitölti.

A borítókép, Eduard Schaller 1830-ban készült akvarellje az „Életünket és vérünket” legendás jelenetét ábrázolja. Bár kevésbé drámai, de tartalmában gazdagabb Franz Messmer és Jacob Kohl 1768-ban készült festménye, mely a bécsi Magyar Nagykövetség egyik termét díszíti; ezt is érdemes lett volna legalább a megfelelő szövegrész mellett közölni.

A szöveget jól szerkesztett táblázatokba foglalt adatok, családfák és szervezeti diagramok egészítik ki. A kronológiai tájékozódást pedig több oldal szélén megjelenő idővonal segíti, melyen az európai történelem főbb eseményei is megjelennek, ezzel kitágítva és nemzetközi kontextusba helyezve a magyar történelmet.

Barta professzor három nagy részre bontva mutatja be a magyar 18. század eseményeit. Az „Örökség vagy új szerzemény” (7–45. oldal) a karlócai békét (1699) követő Habsburg berendezkedést, a Rákóczi-szabadságharcot és III. Károly (VI. Károly császár) uralkodását mutatja be. Az „Eredményes újjáépítés” (47–100. oldal) Mária Terézia uralkodásának 1765-ig tartó, kompromisszumokon alapuló időszakát, míg az „Elhamarkodott modernizációs kísérlet” (101–143. oldal) az 1765 és 1795 közötti korszak történetét tárgyalja. A hagyományos történelem, a hadi és politikai események mellett a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a művelődés évtizedeket vagy akár a század egészét átfogó folyamatai és változásai is megfelelő teret és súlyt kapnak. A jó tagolás, a találóan megfogalmazott alcímek mellett oldalanként egy-két tipográfiailag szembetűnően kiemelt mondatrész segíti a tájékozódást és a leglényegesebb információk azonosítását.

A kötet, illetve a könyvsorozat újítása, hogy szakított a magyar 18. század történetét 1711 és 1790 közé szorító hagyományos kronológiai keretekkel, és immár valóban közel száz év történetét mutatja be.

A gazdag illusztráció, az ismeretszerzést segítő szerkesztés és mindenekelőtt a magyar történettudomány frissebb eredményeit is figyelembe vevő, kiegyensúlyozott tárgyalás teszik különösen értékessé a kötetet diákok és történelem iránt érdeklődők számára.

Szántay Antal

Ezt olvastad?

Az uralkodói reprezentáció utolsó felvonása: a Habsburg-dinasztia funerális ceremóniája

A közismert maxima szerint semmi sem állandó, csupán a változás maga – kivéve az emberi élet végessége. A halál olyan

X