magyar-török kapcsolatok
Az európai Oszmán hódítás nyomában – interjú Ágoston Gáborral
Az amerikai Georgetown Egyetem professzoraként dolgozó Ágoston Gábor rendszeresen publikál angol, magyar és török nyelven. Tizedik, ezúttal magyarnyelvű könyve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Az Oszmán hódítás és
Nándorfehérvár, 1456. július 22. – Hunyadi János legnagyobb hadi sikere
Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után II. Mehmed szultán elérkezettnek látta az időt, hogy elfoglalja Magyarország kulcsát, amelyet az oszmán csapatok már többször megkíséreltek bevenni. A Nándorfehérvár elleni előkészületek már 1455 decemberében
Jókai Mór cigánybárója rajzfilmen – Szaffi
Szaffi, a cigánylány (valójában előkelő születésű oszmán hölgy) történetét szinte mindenki ismeri Magyarországon. A 18. század elején dúló török háború (1716–1718) idején, 1716-ban Savoyai Jenő herceg, császári tábornok megostromolja az
Feltörik Magyarország déli kapuját – Nándorfehérvár eleste
Augusztus 29-e a történészhallgatók egyik legkönnyebben megjegyezhető dátuma, hiszen a középkor és a kora újkor fordulójának több jeles eseménye is ezen a napon történt. Buda 1541-es elestéről számos, az 1526-os
Eredményes újjáépítés vagy elhamarkodott modernizációs kísérlet? (Magyar História 5.)
A Kossuth Kiadó hétkötetes sorozatban foglalja össze a magyar történelmet a honfoglalástól 2004-ig, az EU-csatlakozásig. A Magyar História című sorozat ötödik kötete a nagy török háborút (a Szent Liga háborúját)
A Magyar Királyság külpolitikája (1445–1448)
Az 1389-es rigómezei szerb vereséget követően állandósultak a török portyák a magyar délvidéki határszakaszon – egy évvel később már magyar területekre léptek az oszmán harcosok. Ezután az oszmán előrenyomulás döntő
Nándorfehérvárról eltűnik a török félhold – Belgrád 1717-es ostroma
Nándorfehérvár (Belgrád) rövid története Nándorfehérvár először a XI. század közepén került a Magyar Királyság fennhatósága alá az akkori Bizánci Birodalomtól. A Duna és a Száva összefolyásánál épült város Magyarország és
Szulejmán szultán turbéki sírkomplexumának rekonstrukciója
A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, valamint Szigetvár Város Önkormányzata között Hóvári János, akkori ankarai nagykövet közvetítésének köszönhetően született megállapodás 2013-ban arról, hogy a hódoltság korabeli Magyarország egyedülálló létesítménye, Szulejmán
Helytállás, vitézség, hősiesség – Szulejmán szultán zarándokvárosának kutatása 2012–2019
A Szulejmán szultán zarándokvárosának helymeghatározására és feltárására alakult kutatócsoport 2019. december 4-én rendezte meg zárókonferenciáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (BTK). A rendezvényen geográfusok, oszmanisták, történészek és régészek mutatták be a szigetvár-turbéki
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 7. rész: A hét kapitány
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit