Német kémek Csehszlovákia szolgálatában

Hitler hatalomra jutását követően Németország egyre hangsúlyosabban került a csehszlovák hírszerzés és kémelhárítás figyelmének középpontjába. Csehszlovákia számára létfontosságúvá vált megfelelő ügynökhálózat működtetése német területen. Ennek a hálózatnak voltak részei olyan németek, akiket vagy beszerveztek, vagy felajánlották szolgálataikat a csehszlovákoknak. Cikkünkben a két világháború közötti időszakból négy olyan személyt mutatunk be, akik kémkedésükkel nagy szolgálatot tettek Csehszlovákiának.

Csehszlovák viszonylatban is az első világháború végén, 1918 őszén indultak meg azok a folyamatok, amelyek aztán egy, a hírszerzést és kémelhárítást összefogó szervezetté formálódtak. Egyik legismertebb alakja František Moravec volt, aki 1928-tól volt tagja a csehszlovák hírszerzésnek és annak vezetőjévé vált a második világháború alatt. A csehszlovák szerveknek együttműködésük volt többek között francia, szovjet és brit kollégáikkal is. Az 1920-as években Magyarország mellett Ausztria volt kiemelt célpontja a csehszlovák hírszerzésnek, majd ez a súlypont fokozatosan, de 1933-tól hatványozott mértékben Németországra tevődött át, s a kémelhárítás magyar viszonylatban ekkor is igen aktív volt. A németekkel szembeni hírszerzéshez szükség volt jól kiépített ügynökhálózatra, amelyet azonban nem csak csehszlovákok, hanem németek is alkottak. Az egyik ilyen személy az 1899-es születésű Willy Lange volt, akit D-14-es ügynökként tartottak számon. Szociáldemokrata politikusként működött, és Lipcsében egy időben az alpolgármesteri pozíciót is betöltötte. Németországban a korábbi szociáldemokrata és kommunista vasutasokból épített ki ügynökhálózatot, majd 1933 elején kezdett el dolgozni a csehszlovákoknak. Neve az 1938. májusi eseményeknél került elő, amikor beszámolt a Wehrmacht egységeinek mozgásáról. Baloldali ideológiai beállítottsága és politikai karrierje miatt azonban a Gestapo látókörébe került, ezért a müncheni egyezmény aláírását követően feleségével el kellett hagynia az országot. Lange és felesége Prágába, majd Londonba költöztek, ugyanis a csehszlovákok közbenjárására Lange brit útlevelet kapott. Új személyazonossága révén, Harry Johnston néven bristoli üzletember lett. A háború alatt Svájcból folytatta a csehszlovák kémtevékenységét.

František Moravec, a csehszlovák hírszerzés tisztje, majd vezetője. (Forrás: vhu.cz)

Csehszlovákia igen hatékony ügynökének bizonyult a korszakban Franz Josef Dobianer is. Az ő hírszerzési tevékenysége egy kitalált bank vezetésén alapult. Az ötlet 1931-ben František Fárek hírszerző tiszt javaslatára valósult meg, ehhez találták a legalkalmasabbnak a 45 éves Dobianert. Munkájához új személyazonosságot kapott Josef Müller néven. A bankot Deutsche Kreditverwertung néven hozták létre, központja pedig a cseh Ústí nad Labem városban volt. A pénzintézet tevékenysége hivatalosan a németekre összpontosult, valójában azonban ügynökök kiválasztására és toborzására szolgált a csehszlovák hírszerző szolgálat számára. A bank a csehszlovák lottó álcája alatt működött, és Németországban megjelent magazinokban és folyóiratokban elhelyezett hirdetések révén kölcsönöket és sorsjegyeket kínált. A hiteleket igénylők közül kezdték el kiválogatni azokat, akiket érdemesnek tartottak beszervezésre.  Dobianernek több mint száz ügynököt sikerült toboroznia a bankon keresztül, de 1939-ben a Gestapo őrizetbe vette őt. Az intenzív kihallgatások és kínzások ellenére sem tudtak belőle információkat kicsikarni, nem vallotta be a kémkedését. Ezt követően 1943-ban másodszor is letartóztatták, ezúttal viszont már egy berlini börtönbe vitték, ahonnan élve nem szabadult többé.

A harmadik személy Hugo Zappe, rychnovi származású szudétanémet férfi volt. Az 1920-as években gyakran váltott munkahelyet, mert többször rajtakapták csaláson.  Németországba települt, ahol pénzt sikkasztott, ezért csaknem másfél évet töltött börtönben. Szabadulása után visszatért Csehszlovákiába, majd 1931-ben önként kezdte el az együttműködést Németország ellen. Megkapta a Z-1943 kódnevet, és 1934 februárjában Drezdában kezdett el dolgozni. Németországban a Gestapo alapította Sudetendeutsche Kontrollstelle egyik legfontosabb tisztviselőjévé vált. Ez a szervezet azért működött, hogy megakadályozza többek között a csehszlovák ügynökök állandó tartózkodását Németországban, viszont éppen az a Zappe vezette 1934 májusától a szervezetet, aki maga is csehszlovák ügynök volt. Tevékenysége során több mint negyven német ügynökről szolgáltatott információkat, olyanokról, akik Csehszlovákiában különböző rejtett módokon dolgoztak a Gestaponak és az Abwehrnek. Zappe rendszeresen küldött jelentéseket a Gestapo drezdai találkozóiról, ezeknek köszönhetően pedig több mint harminc német ügynököt vettek őrizetbe a csehszlovák hatóságok. A Gestapo 1936 januárjában letartóztatta Zappet, majd 1938 augusztusában halálra ítélték. Prága arra törekedett, hogy szabadon engedjék az ügynököt, ehhez fel is ajánlottak egy kémcserét Németország és Csehszlovákia között, azonban a németek ezt nem fogadták el és kivégezték Zappet.

Hugo Zappe (forrás: lidovky.cz)

A sorban a negyedik, azonban jelentőségében a legnagyobb hatású a széles körökben ismert kém, Paul Thümmel. Az ő tevékenységéről a legtöbbet az egyik legismertebb csehszlovák hírszerző, František Moravec visszaemlékezéseiből tudunk meg. Paul Thümmelt sokan csak a csehszlovák hírszerzés által elnevezett A-54-es ügynökként ismerik. 1926-ban lett az NSDAP tagja, majd katonatisztként tíz évvel később került a német hírszerzés, az Abwehr kötelékébe. 1937-ben levélben kereste meg František Moravecet és ajánlotta fel szolgálatait a csehszlovák hírszerzésnek, tekintélyes pénzösszegért cserébe. Elmondása szerint a házasságához volt szüksége pénzre, és már az első találkozón értékes német katonai iratokat adott át.  Moravecéknek Karl néven mutatkozott be, nevét nekik soha nem mondta meg, beosztását azonban kiderítették a csehszlovákok. Kémtevékenységét azután is folytatta, hogy 1939-ben a németek megszállták Csehszlovákiát. Pénzügyi motivációja ekkor megváltozott, és innentől kezdve a nácikkal szembeni ellenszenve vezette. Ezt Moravecék tudtára adta, amikor közölték vele, hogy 1939 márciusa után nem tudnak fizetni szolgálataiért. A csehszlovákokkal közös munkája során kiszolgáltatta Moravecéknek az ország elleni német haditerv minden részletét, közismertebb nevén a Fall Grünt. 1938-ban tudatta az esetleges német szabotázsakciók helyszíneit, a jelszavakat, ennek következtében többet sikerült közülük megakadályozni. A németek megbízták őt rádióadók telepítésével, amelyet azonban a csehszlovák hírszerzéssel közösen hajtott végre, ezáltal a csehszlovákok mindent tudtak a német kémekről, lehallgatták a kommunikációjukat. A későbbiekben a csehszlovák emigrációnak átadta a németek Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió megtámadására kidolgozott haditerveit, majd az angliai partraszállásuk terve is eljutott általa a csehszlovákokhoz Londonba. Az A-54-es ügynök először 1941-ben bukott le. Ekkor a Gestapo elfogta, azonban az Abwehr akkori vezetője, Wilhelm Canaris kimentette őt azzal, hogy valójában kettős ügynökként dolgozik. A Gestapo ezután megfigyelés alatt tartotta, azonban sikerült kijátszania a figyelmüket és továbbítani a jelentéseket a csehszlovák hírszerzésnek. Végül 1942 márciusában a Gestapo másodszor is letartóztatta. A csehországi Terezín erődjében lévő börtönbe vitték, ott álnéven tartották fogva. Az A-54es ügynök egészen 1945. április 20-ig raboskodott ott, amikor a Gestapo több fogollyal együtt kivégezte.

Paul Thümmel, az A-54-es ügynök. (Forrás: Wikipédia)

A csehszlovák hírszerzés hálózata igen kiterjedt volt az 1930-as években, nem csak Németországban, de Ausztriában is. Az itt felsorolt kémek jelentőségét az adja, hogy németként kémkedtek saját országuk ellen, és az ő tevékenységük sikeresnek volt mondható, amellyel nagyban segítették a csehszlovák hírszerzés munkáját a két világháború közötti időszakban, legyen szó információ átadásáról vagy beszervezésről.

Paul Thümmel Prágában, 1938-ban. (Forrás: armyweb.cz)

Keller-Deák Kristóf

Felhasznált irodalom:

Lukes, Igor: The Czechoslovak Partial Mobilization in May 1938: A Mystery (almost) Solved. In: Journal of Contemporary History. Vol. 31. No. 4. 699–720. oldal

Dworzecki, Jacek: Organization and Functioning of Intelligence Formations sincet he Creation of Czechoslovakia Until the End of World War II. In: Scientific Journal of Bielsko-Biała School of Finance and Law.  Vol. 23, 3. szám. 42–50. oldal

Moravec, Frantisek: Master of Spies. Washington, 1975.

https://www.idnes.cz/technet/vojenstvi/ceskoslovenska-rozvedka-vznikla-za-pochodu-zahynuly-pro-ni-desitky-lidi.A190208_140559_vojenstvi_mla (letöltve: 2021. 04. 21.)

https://www.lidovky.cz/relax/lide/dira-v-bezpecnostnim-situ-gestapa-hugo-zappe-ukazal-na-nacisticke-agenty-v-ceskoslovensku.A190401_154659_lide_mber (letöltve: 2021. 04. 20.)

Ezt olvastad?

A lengyelekkel szemben a csehek a 20. század előtt soha nem ápoltak oroszellenességet, hiszen földrajzilag távol estek egymástól, területi vitáik