Ez a múzeum kész csatatér!

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum időszaki kiállítása egy olyan korba repít vissza minket, amelynek sztárjátéka az ún. Schenk figura, a mozgatható emberke volt. Élet az okostelefonok és a 3D-s akciójátékok előtt. A tárlat már csak szeptember legelejéig látogatható – kiváló program lehet gyerekeknek és nosztalgikus szüleiknek.

A kiállítás tárlói házilag eszkábált és “hivatalos” tereptárgyakkal

Ha ma arra a kérdésre keresnénk a választ, hogy mivel játszik a legifjabb generáció, minden bizonnyal azonnal rávágnánk, hogy számítógépes játékokkal. S noha nem tévednénk nagyot, mégis el kell töprengenünk azon, hogy a nagy játékboltok (s a mögöttük álló játékipar) ma is létezik, sőt, mondhatni sokadik virágzását éri. A nagy bevásárlóközpontok játéküzletei tömve vannak plüss- és akciófigurákkal, társasjátékokkal, fantáziadús kártyajátékokkal s még ki tudja milyen, gyerekeknek szóló szórakoztató termékekkel.

A magyar gyártmányú figurák történelmünk egy-egy korszakát idézik

A játékoknak pedig egy idő után történetük van. Aminek pedig története van, arról előbb vagy utóbb kiállítás is születik – s mivel a játékok múltja az ókorig nyúlik vissza, a külföldi és a hazai múzeumok is nem egyszer próbálkoztak meg olyan tárlatok létrehozásával, melyek különféle népi jellegű vagy komoly gyűjteményi értékű tárgyakat vonultattak fel. A Hadtörténeti Múzeum 2017. szeptember 3-áig látogatható időszaki kiállításán ezzel szemben az 1970-es évektől kezdve jelentkező trafikjátékok kaptak helyet, melyek a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendtek – s nyugodtan mondhatjuk, talán még ma is. Könnyű előállíthatóságuk, hozzáférhetőségük, s nem utolsó sorban olcsóságuk tette őket igazán keresetté. Talán még olvasóink közül is sokan emlékeznek a „trafikvilágra”, amikor ezek a kis üzletek valódi virágkorukat élték, s a kirakataikban elhelyezett dömpingáruk csalogatták az óvodába vagy éppen iskolába igyekvő legkisebbeket. A szülők a városba utazva szinte törvényszerűen úgy tértek haza csemetéikhez, hogy a pályaudvaron még gyorsan beszereztek nekik egy kis „vásárfiát”.

Így játszottak ők – össznépi családi program mozgatható “mini emberkékkel”

A német Geobra cég Playmobilra keresztelt játékfigurái az 1970-es és 80-as években még jószerivel megfizethetetlenek voltak a Kárád-kori Magyarországon. Ahogy a nyugati filmeknek és zenéknek, úgy ezeknek a játékoknak is megjelentek a „nem hivatalos másolatai”, s ezek már valóban megfizethetők voltak, s a korszak gyermekeinek játékos polcán (különösen a fiúkén) minden bizonnyal több ilyen emberfigura is megtalálható volt – jelen cikk szerzője is fellelt néhány darabot jó mélyre elásva.

Indiános terepasztal Schenk-figurákkal

A Playmobil figurákat „utánzó” Schenk-játékok neve valószínűleg csak keveseknek csengene ismerősen első hallásra – ezeket a korszakban mindenki jobbára csak a hivatalos „mini emberkékként”, de inkább „öltöztetős” vagy „mozgatható katonaként” emlegették.

Ki Schenkkel száll fölébe…

De hogyan is indult be a magyarországi gyártás?

Amikor a Playmobil gyár 1974-ben piacra dobta a figurákat, egy csapásra óriási sikert arattak. Nem egy kelet-közép-európai ország kezdte el a „nem hivatalos másolatok” készítését. Csehszlovákiában az Igra cég gyártott a kor mindennapjaiból merítő játékokat Igracsek néven (a közelmúltban újra gyártják), s Romániában is készült hasonló kertész és szakács, illetve űrhajós kiegészítőkkel. A környező országokkal összhangban Magyarország is egészen az 1990-es évekig gyártotta német „mintára” a figurákat.

Várostrom

Szó sem volt a német Playmobil sokféleségéről, arról a rengeteg kiegészítőről, mait ott lehetett kapni. De gyártottunk mi magunknak: autókat, repülőket, házat, sátrat, kalapácsot, fúrógépet, búvárruhát, szóval minden elképzelhető tartozékot. (Papucs András)

Annyi bizonyos, hogy a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon készült a legtöbb Playmobil-másolat. Többen is foglalkoztak különféle játékok nagyüzemi gyártásával, de ezek közül a Hadtörténeti Múzeum kizárólag az 1975-től Schenk Károly üzeme által gyártott figurákat állította ki szóban forgó tárlatán. Ennek oka, hogy a magyar gyártó előszeretettel merített hazánk történelmének különböző korszakaiból, így a játékfigurák között megtalálhatók voltak Mátyás király fekete seregének katonái éppúgy, mint az 1848-49-es honvédek és az ellenük harcoló osztrák katonák.

1848-49-es honvédek.

Voltak olyan játékboltok, még itt a lakótelepen, ahol felnőttem, amelyekben a kínálat 80%-a Schenk volt, a forgalma meg 90%-ban, ha nem árult újságot meg cigarettát. Az első váramat én is itt kaptam meg 1985-ben 510 Ft-ért. Annak idején csak úgy lehetett legálisan koronás címerhez jutni Magyaroeszágon, hogy vett az ember egy Schenk-huszárt. (Csörgő István)

Persze vannak más témák is, például vadnyugatos, modern háborús, rendőrös vagy épp jövőbeli űrhajós széria is. Az eredeti Playmobil-darabokhoz képest voltak apróbb módosítások, de a honi üzleti siker titka éppen abban rejlett, hogy a német és a magyar modellek „átjárhatók” voltak, tehát egy Playmobil-kard beleilleszthető volt egy magyar gyártmányú „mini emberke” kezébe.

Ezt a figurát vajon kiről mintázhatták?

Érdekesség, hogy az egykori rajongók, mai gyűjtők egyike honlapot is készített a számára minden bizonnyal sok kellemes órát szerző Schenk-figuráknak, ahol a különféle figurák, kiegészítők mellett az épületeknek a katalógusát is megtaláljuk fotók formájában.

A „mini emberkék” visszavonulnak

Schenk Károlyék 2000-ben azt az engedményt kapták a Playmobiltól, hogy a meglévő készleteket még eladhatják. Hozzátartozik ugyanakkor a történethez, hogy akkoriban 660 négyzetméteres üzlettel és hozzá tartozó műhellyel rendelkeztek, melyhez hét fröccsöntő gép tartozott. A gyártási költsége egyre emelkedtek – egy visszaemlékezés szerint tízezer katona legyártásáért (!) már egyszerűen nem érte meg bekapcsolni a gépeket. Ennyi figurát pedig képtelenségnek tűnt már akkoriban eladni. A berendezések időközben el is koptak, modernizálni kellett volna a gyárat. Sok pénzt emésztett fel a marketing, és az is megdöbbentő, hogy a dobozolás és a fóliázás többe került, mint a csomagolásban található fröccsöntött műanyag katonák.

A tárlókban eredeti csomagolásban is láthatjuk a Schenk-figurákat, vagyis a “mini emberkéket”

A gyárat felszámolták, a legyárott játékalkatrészek nagy része szeméttelepre került. A fröccsöntő gépeket először meghirdették, de mivel senki nem jelentkezett értük, 20 Ft / kg áron egy vastelep zúzta be őket. A játékgyártás leállt, s rövidesen, 2009-ben a Schenk játékbolt is örökre bezárta kapui. A megváltozó körülményekkel és a multinacionális játékiparral nem lehetett versenyezni. Szormorú, hogy magáról a gyárról vagy a gyártási folyamatról mindeddig egyetlen fénykép sem látott napvilágot.

Korabeli “cukiság” a “kedves jó Mesterbácsinak”

Ez a múzeum kész csatatér!

Ennek folyományaképpen a Hadtörténeti Múzeum kiállításán elsősorban maguk a játékok kaptak helyet – szédületes mennyiségben. Eleinte csak kisebb vitrinekben szemlélhetjük meg a különféle tematikájú darabokat, a későbbiek során azonban egész terepasztalokat csodálhatunk meg, s egy kicsit visszarepülhetünk saját gyerekkorunkba, mikor egy vár köré felállított ostromló sereggel töltöttük meg – szüleink nagy örömére – a nappalinkat.

Korabeli újságcikk

A középkori lovagi világtól a vadnyugaton át egészen a huszadik századi hadviselésig vagy épp a jövő katonáiig repít minket az időben a tárlat, s külön érdekességként helyet kaptak a „nem hivatalos Playmobil-másolathoz” készített „nem hivatalos kiegészítők” – például egy akkori gyerek által készített, jobbára katonpapírból összeeszkábált vár.

Gyereksarok a kiállítás végén

A múzeum gyerekbarát voltát jól jellemzi, hogy a kiállítás végén létrehoztak egy gyereksarkot, így a legkisebbek szüleikkel nem csupán végignézhetik a vitrinekben elhelyezett figurákat, hanem pár játékot ki is próbálhatnak, rajzolhatnak vagy éppen társasjátékozhatnak. A szerző jó szívvel ajánlja a Hadtörténeti Múzeum időszaki kiállítását mindazoknak, akik kicsit szeretnék felidézni gyermekkorukat, esetleg megmutatni csemetéiknek, hogy bizony volt olyan történelmi kor, amikor a gyerekek még nem az okostelefonnal vagy Playstationnel múlatták az időt.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról

Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze:

X