“Fáradozással és béketűréssel” – Naprághy Demeter-emléknap

A Győri Egyházmegyei Levéltár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport konferenciával és kiállítással emlékezett Naprághy Demeter győri püspök előtt halálának négyszázadik évfordulóján. A konferenciát – melynek a győri Brenner János Hittudományi Főiskola adott otthont – Veres András megyéspüspök nyitotta meg, aki nagy örömét fejezte ki, hogy püspökelődjének tevékenységét és örökségét avatott szakértők tolmácsolásában ismerhetik meg a szép számban összegyűlt érdeklődők. Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke röviden áttekintette, hogy mit köszönhet Győr a néhai püspöknek: a székesegyház, a Szent László herma és impozáns könyvtára mai is a város büszkesége.

Tusor Péter

A konferencia levelező elnöke Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője volt, aki a korszak kutatójaként értékes adalékokkal gazdagította az egyes előadások során hallott ismereteket.

Kruppa Tamás, a Szegedi Tudományegyetem docense, valamint a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami utána következett (1598–1602) című előadásában kitért arra, hogy a császári szolgálatban egyre feljebb ívelő pályájú Naprághy erdélyi püspöki kinevezése gesztus lehetett a fejedelemségéről lemondó Báthory Zsigmond részéről. Az újdonsült főpásztort hamarosan kancellárrá is választották, ez a poszt pedig Erdélyben nem volt életbiztosítás. A Báthory Zsigmond visszatérései, majd Báthory András bíboros meggyilkolása és Mihály vajda bevonulása miatt kaotikussá váló erdélyi viszonyok miatt Prágába menekülő Naprághy a császári politika erdélyi kudarcát is jelentette.

Tusor Péter és Fazekas István

Fazekas István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Naprághy Demeter győri püspöksége 1607–1619 című elődásában hosszasan elemezte a címszereplőnek az akkor az egyik legjövedelmezőbb egyházmegye, a győri püspökség megszerzéséért tanúsított erőfeszítéseit, betekintést engedve ezáltal a kora újkori császári udvar intrikus, összetett világába. Összegezte Demeter püspöknek az egyházmegye viszonyainak rendezése érdekében végzett működését: a püspöki jövedelmeinek beszedése, az egyházmegye papságának megrendszabályozása, valamint a ferencesek győri, valamint a pálosok sopronbánfalvi letelepedése érdekében vívott küzdelmeit és székesegyháznak a liturgikus használata alkalmassá tételét. Előadása végén kitért arra, hogy a püspök halála mi lett a sorsa gazdag hagyatékában.

Dominkovits Péter

Dominkovits Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának igazgatója Naprághy Demeter győri püspök és Sopron városa. Egy katolikus főpap és a dunántúli evangélikusok centruma című referátumában ismertette a főpap és a győri egyházmegye egyetlen szabad királyi városának összetett kapcsolatát. Bár Sopron városa kezdettől fogva törekedett Naprághy Demeterrel való jó kapcsolat kialakítására, sőt, Lackner Kristóf polgármester több ízben folytatott tudományos beszélgetést a püspök fertőrákosi kastélyában. Mivel Naprághy elkezdte a Sopronban lévő, az addig döntően evangélikus vallású városvezetés kezelésében lévő oltárjavadalmaknak a visszaszerzését, így az szükségszerűen konfliktushoz vezetett, ami azonban – valószínűleg a püspök szándéka szerint – nem mérgesedett el oly módon, mint később ifjabb Draskovich vagy Széchényi György püspök idején.

Jankovits László

Jankovits László, a Pécsi Tudományegyetem docense és dékán-helyettese Rimay Jánosnak Naprághy Demeterhez írott levelét elemezte részletekbe menően.

Rimay János levele

Kitért Rimay és Naprághy életkorára, ismertségük eredetére, valamint arra is, hogy a magyar nyelvű levélben szereplő, antik szerzőre való utalásoktól hemzsegő latinul írott költemény a diák korában verselgető püspök jóindulatának megnyeréséért íródhatott.

Pojjákné Vásárhelyi Judit

Pojjákné Vásárhelyi Judit, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a MTA-PPKE Barokk Lelkiség és Irodalom Kutatócsoport vezetője Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából címmel tartott előadásában számba vette az utóbbi évek kutatásai és a 16. századi kiadványokat feldolgozó internetes adatbázisok segítségével fellelt 16 kötetet, melyek egykor Naprághy Demeter könyvtárát gazdagították. A Budapesten Egerben, Esztergomban, Pannonhalmán, Túrócszentmártonban, Kassán, Nyitrán, Kismartonban és Zágrábban lévő könyvek elemzése során kiemelte, hogy az így fellelt művek szépen kiegészítik a tudós püspök Győrben őrzött 50 kötetének tematikáját, hiszen ókori és humanista irodalom mellett skolasztikus filozófia, teológia, retorika és kánonjog egyaránt előfordul. Az előadó reményét fejezte ki, hogy a jövőben újabb könyvek bukkannak fel a humanista püspök egykor 2-300 kötetesre becsült könyvtárából.

Jékely Zsombor

A konferenciát Jékely Zsombor, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese és a Károli Gáspár Református Egyetem docense zárta A győri „Jézus születése” kárpit című előadásával. A győri székesegyházban őrzött kárpit – amelyet 1904-ben Ferenc József vásárolt meg és ma az Iparművészeti Múzeum büszkesége – 1889-ben került a figyelem középpontjába, amikor Ebenhöch Ferenc győri kanonok újra fedezte és levéltári források segítségével Naprághy Demeter személyéhez kötötte.

A kárpit, mely lehetséges, hogy Naprághy Demeteré volt

Bár az iratok – különösen Tycho Brachénak Demeter püspökhöz írott levele és a főpap hagyatékával kapcsolatos tanúvallatás – újbóli átnézése nem bizonyítja egyértelműen, hogy Naprághy Demeteré volt ez a kárpit, de ugyanakkor kizárni sem lehet. Az előadó megállapította, hogy Pieter van Aelst brüsszeli műhelyében készült kárpit kompozícióját Ausztriai Margit udvari festője, Jan van Roome tervezte.

Telegdy Borbála kelyhe

A konferencia zárása után az előadók és a hallgatóság átvonult az Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár épületébe – útban ejtve a Demeter püspök által Győrbe menekített Szent László hermát –, hogy megtekintse a könyvtár dísztermében berendezett kiállítást, melynek gerincét a püspök posszesszor bejegyzésével ellátott kötetei jelentik.

Telegdy Borbála kelyhe

A tárlatot Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Kiemelte, hogy Naprághy Demeter értékmentő tevékenységét nemcsak gazdag könyvtára bizonyítja, hanem Győrbe menekített kincstára is: Szent László hermája, Bornemissza Pál mitrája, Telegdi Borbála kelyhe vagy a Vetési Albert veszprémi püspöknek tulajdonított szarvserlegek mind a magyarországi ötvösművészet remekei, ez utóbbiak meg is tekinthetők.

Nemes Gábor

Ezt olvastad?

Gaspard Monge neve azok fülében is biztatóan cseng, akiknek egy jobb általános iskolában módjukban állt az ábrázoló geometria alapjaival megismerkedni.