“Fáradozással és béketűréssel” – Naprághy Demeter-emléknap

A Győri Egyházmegyei Levéltár, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport konferenciával és kiállítással emlékezett Naprághy Demeter győri püspök előtt halálának négyszázadik évfordulóján. A konferenciát – melynek a győri Brenner János Hittudományi Főiskola adott otthont – Veres András megyéspüspök nyitotta meg, aki nagy örömét fejezte ki, hogy püspökelődjének tevékenységét és örökségét avatott szakértők tolmácsolásában ismerhetik meg a szép számban összegyűlt érdeklődők. Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke röviden áttekintette, hogy mit köszönhet Győr a néhai püspöknek: a székesegyház, a Szent László herma és impozáns könyvtára mai is a város büszkesége.

A konferencia levelező elnöke Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője volt, aki a korszak kutatójaként értékes adalékokkal gazdagította az egyes előadások során hallott ismereteket.

Kruppa Tamás, a Szegedi Tudományegyetem docense, valamint a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa A püspök, a fejedelem és a vajda. Naprághy Demeter kancellár erdélyi tevékenysége és ami utána következett (1598–1602) című előadásában kitért arra, hogy a császári szolgálatban egyre feljebb ívelő pályájú Naprághy erdélyi püspöki kinevezése gesztus lehetett a fejedelemségéről lemondó Báthory Zsigmond részéről. Az újdonsült főpásztort hamarosan kancellárrá is választották, ez a poszt pedig Erdélyben nem volt életbiztosítás. A Báthory Zsigmond visszatérései, majd Báthory András bíboros meggyilkolása és Mihály vajda bevonulása miatt kaotikussá váló erdélyi viszonyok miatt Prágába menekülő Naprághy a császári politika erdélyi kudarcát is jelentette.

Fazekas István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Naprághy Demeter győri püspöksége 1607–1619 című elődásában hosszasan elemezte a címszereplőnek az akkor az egyik legjövedelmezőbb egyházmegye, a győri püspökség megszerzéséért tanúsított erőfeszítéseit, betekintést engedve ezáltal a kora újkori császári udvar intrikus, összetett világába. Összegezte Demeter püspöknek az egyházmegye viszonyainak rendezése érdekében végzett működését: a püspöki jövedelmeinek beszedése, az egyházmegye papságának megrendszabályozása, valamint a ferencesek győri, valamint a pálosok sopronbánfalvi letelepedése érdekében vívott küzdelmeit és székesegyháznak a liturgikus használata alkalmassá tételét. Előadása végén kitért arra, hogy a püspök halála mi lett a sorsa gazdag hagyatékában.

Dominkovits Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának igazgatója Naprághy Demeter győri püspök és Sopron városa. Egy katolikus főpap és a dunántúli evangélikusok centruma című referátumában ismertette a főpap és a győri egyházmegye egyetlen szabad királyi városának összetett kapcsolatát. Bár Sopron városa kezdettől fogva törekedett Naprághy Demeterrel való jó kapcsolat kialakítására, sőt, Lackner Kristóf polgármester több ízben folytatott tudományos beszélgetést a püspök fertőrákosi kastélyában. Mivel Naprághy elkezdte a Sopronban lévő, az addig döntően evangélikus vallású városvezetés kezelésében lévő oltárjavadalmaknak a visszaszerzését, így az szükségszerűen konfliktushoz vezetett, ami azonban – valószínűleg a püspök szándéka szerint – nem mérgesedett el oly módon, mint később ifjabb Draskovich vagy Széchényi György püspök idején.

Jankovits László, a Pécsi Tudományegyetem docense és dékán-helyettese Rimay Jánosnak Naprághy Demeterhez írott levelét elemezte részletekbe menően.

Kitért Rimay és Naprághy életkorára, ismertségük eredetére, valamint arra is, hogy a magyar nyelvű levélben szereplő, antik szerzőre való utalásoktól hemzsegő latinul írott költemény a diák korában verselgető püspök jóindulatának megnyeréséért íródhatott.

Pojjákné Vásárhelyi Judit, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, a MTA-PPKE Barokk Lelkiség és Irodalom Kutatócsoport vezetője Újabb könyvek Naprághy Demeter könyvtárából címmel tartott előadásában számba vette az utóbbi évek kutatásai és a 16. századi kiadványokat feldolgozó internetes adatbázisok segítségével fellelt 16 kötetet, melyek egykor Naprághy Demeter könyvtárát gazdagították. A Budapesten Egerben, Esztergomban, Pannonhalmán, Túrócszentmártonban, Kassán, Nyitrán, Kismartonban és Zágrábban lévő könyvek elemzése során kiemelte, hogy az így fellelt művek szépen kiegészítik a tudós püspök Győrben őrzött 50 kötetének tematikáját, hiszen ókori és humanista irodalom mellett skolasztikus filozófia, teológia, retorika és kánonjog egyaránt előfordul. Az előadó reményét fejezte ki, hogy a jövőben újabb könyvek bukkannak fel a humanista püspök egykor 2-300 kötetesre becsült könyvtárából.

A konferenciát Jékely Zsombor, az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese és a Károli Gáspár Református Egyetem docense zárta A győri „Jézus születése” kárpit című előadásával. A győri székesegyházban őrzött kárpit – amelyet 1904-ben Ferenc József vásárolt meg és ma az Iparművészeti Múzeum büszkesége – 1889-ben került a figyelem középpontjába, amikor Ebenhöch Ferenc győri kanonok újra fedezte és levéltári források segítségével Naprághy Demeter személyéhez kötötte.

Bár az iratok – különösen Tycho Brachénak Demeter püspökhöz írott levele és a főpap hagyatékával kapcsolatos tanúvallatás – újbóli átnézése nem bizonyítja egyértelműen, hogy Naprághy Demeteré volt ez a kárpit, de ugyanakkor kizárni sem lehet. Az előadó megállapította, hogy Pieter van Aelst brüsszeli műhelyében készült kárpit kompozícióját Ausztriai Margit udvari festője, Jan van Roome tervezte.

A konferencia zárása után az előadók és a hallgatóság átvonult az Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár épületébe – útban ejtve a Demeter püspök által Győrbe menekített Szent László hermát –, hogy megtekintse a könyvtár dísztermében berendezett kiállítást, melynek gerincét a püspök posszesszor bejegyzésével ellátott kötetei jelentik.

A tárlatot Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Kiemelte, hogy Naprághy Demeter értékmentő tevékenységét nemcsak gazdag könyvtára bizonyítja, hanem Győrbe menekített kincstára is: Szent László hermája, Bornemissza Pál mitrája, Telegdi Borbála kelyhe vagy a Vetési Albert veszprémi püspöknek tulajdonított szarvserlegek mind a magyarországi ötvösművészet remekei, ez utóbbiak meg is tekinthetők.

Nemes Gábor

Ezt olvastad?

Granasztói 85 – Portréfilm Granasztói Györgyről

Granasztói György (1938–2016) születésének 85. évfordulójára Molnár Adrienne és Hegedüs Márton készített dokumentumfilmet. Nem sok magyar történész életpályája ihlette meg

X