Foky Ottó – A Tévémaci, Mirr-Murr és Misi Mókus alkotója

Vajon már hány magyar gyermek dobott el mindent a kezéből és rohant a tévé elé, amikor köpött a maci? És a Tévémaci csak az egyik zászlóshajó a számos zseniális karakter közül, amelyeket mind a jeles animátornak, Foky Ottónak köszönhetünk. Halálának évfordulóján az ő munkásságát elevenítjük fel.

(Forrás: Foky Ottó Emlékoldal)

Foky Ottó régi, dasztifalvi előnevű nemesi családból származott. Felmenői között még bécsi polgármestert is találni. 1927. június 15-én született a Zala megyei Sárhidán. 1949-ben a Budai Tanítóképzőben szerzett tanítói képesítést. 1949 és 1950 között a Magyar Ruggyantagyár segédmunkásaként dolgozott. 1950 és 1952 között a budapesti Szentendrei úti általános iskolában tanított. Óráit előszeretettel illusztrálta képregényekkel, ami nem csak a diákokat, hanem a kollégákat is vonzotta. Éppen az ő rábeszélésüknek köszönhető, hogy Foky végül beiratkozott a Magyar Iparművészeti Főiskolára. Ott Miháltz Pál, Oláh Gusztáv és Varga Mátyás tanítványaként szerzett jelmez– és díszlettervezői oklevelet 1956-ban. Nagy hatással voltak rá a cseh animáció jeles képviselői, így Jiří Trnka, Hermína Týrlová, valamint pályatársa, Dargay Attila. A bábtervezést Imre Istvántól tanulta. Az 1970-es években így emlékezett vissza pályakezdésére:

„Kocsis akartam lenni és pedagógus lettem. Rajzolni szerettem volna és bábtervező lettem. Én nagyon szeretem a mesterségemet. Amit csinálok, az tökéletesen kielégít.”

(Forrás: Foky Ottó Emlékoldal)

A főiskolát követően a Szinkron Filmgyártó Vállalatnál, illetve a Pannónia Stúdióban dolgozott tervezőként, 1962-től animációs rendezőként. Egykori mestere, Imre István filmjeihez rendszeresen tervezett bábokat, közös munkájuk nyomán nemzetközi rangra emelkedett a magyar animációs filmkészítés. Ekkor született például a rendkívül humoros St. Gallen-i kaland című alkotás.

Foky Ottó: A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram c. akvarellje (Forrás: Barátság 1996/3. sz. 1336.)

1961-ben Prágában, Belgrádban és Stockholmban is képviselte országunkat az iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása nyílt. 1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, amelyben egy fiatal bábemberke szatirikus karriertörténetét követhetjük végig. Ezt követte 1966-ban az Így lövünk mi.

Nepp József forgatókönyve nyomán született meg az Ellopták a vitaminomat című tárgyanimációs film, amellyel Foky Ottó beírta magát a műfaj történetébe, hiszen elemlámpa, kesztyűk, csavarhúzók segítségével sikerült történetet elmesélnie. A Bizonyos jóslatokban például ételmaradékokkal és cigicsikkel dolgozott. A Babfilm már a nemzetközi animációs világ térképére is felhelyezte a Nepp–Foky–Tóth János alkotótriászt, a kisfimet még Oscar-díjra is jelölték. Lendvai Erzsébet így írt a művész tárgyakhoz való viszonyáról: „tárgyimádó volt. Minden vacakot gyűjtött, vagy azért, mert szép volt, vagy azért mert ronda és érdekes.” Ő maga egy 2007-es interjúban így vallott erről:

„Szőrből, bőrből, drótból, fémből, csirizből csinálok olyan figurát,
amit ha  néz valaki érzi azt a csodát, hogy ebből a rongy, drót ragasztóhalmazból
lesz egy figura és elkezd mozogni, élni, érzéseket fejez ki, szeret, tanít.”

Foky Ottó alapító vezetője volt a Gyarmat utcai bábműteremnek. Az 1970-es, 1980-as években rendkívüli népszerűségnek örvendtek televíziós sorozatai. Közreműködött Csukás István Mirr-Murrja, A legkisebb Ugrifüles, a Varjúdombi mesék, Makk Marci és Bumba majom megalkotásában. Tersánszky Józsi Jenő meséi nyomán a Misi Mókus kalandjai 1981-ben jelent meg, majd született egy egész estét alkotás is Éljen Szervác címmel.

A magyar televíziózás gyermekműsorainak egyik első meghatározó alakja volt, akinek a nevéhez fűződik például a Tévémaci figurájának megalkotása is. Az 1964-ben megalkotott kisfilm a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt évtizedeken keresztül. Miután az 1990-es években a Magyar Televízió egyre kevesebb bábfilmet, a Tévémaci is eltűnt a képernyőről, hogy aztán a Magyar Televízió 50. születésnapján újra hódítóútra indulhasson.

Foky Ottó mindössze 60 éves volt, amikor nyugdíjba vonult. Addigi munkássága során több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Ezek közül néhány ismertebb a korábban említetteken túl: Bohóciskola (1956), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), La Desodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat. Tevékenységét hazai (Munkácsy-díj 1964, Balázs Béla-díj 1970, érdemes művész 1977, kiváló művész 1982) és nemzetközi (25) díjak és elismerések övezték.

A nyugdíjba vonulás nem jelentette az alkotás végét, hiszen továbbra is tartott rajzfoglalkozásokat gyermekeknek és feleségével Pál Emmivel számos mesekönyvet illusztráltak. A Mamut II bevásárlóközpont megnyitásakor pedig őt kérték fel a fordított világ megtervezésével. Hosszú betegség után 2012. szeptember 2-án hunyt el.

Árvai Tünde

Források:
Névpont – Foky Ottó
Lendvai Erzsébet: Foky Ottó – a tanárból lett animátor. Örökmozgó Filmmúzeum 2002/6 sz. 12–13.
Wikipedia
Borítókép forrása: Nemzeti Filmintézet: Aki a Tévémacit kitalálta – Foky Ottó: A tévémaci kitalálója a Pannónia Filmstúdióban munka közben (1977) (Fotó: MTI Fotó: Balaton József)

Ezt olvastad?

Az elfeledett szereplő, amely hozzájárult az egységes Európához – Algéria

Az európai integráció gondolatát gyakran az európai civilizáció és sajátos történelme eredményének tekintik, azonban számos, a kontinensen kívüli szereplő is

X