Három éve történt a zavargás a Capitoliumnál

Lassan közhelyszámba megy az a mondás, hogy a történelem a szemünk előtt íródik. Sokszor észre sem vesszük, vagy az adott pillanatban nem tudjuk megítélni, hogy egy-egy esemény milyen jelentőséggel fog bírni majd „történelmi távlatból” nézve. Más esetben viszont tisztán láthatjuk, hogy egy-egy esemény a történelemkönyvek lapjaira kívánkozik. Sajnos ezek nem minden esetben pozitívak. A mai napon pont egy ilyen esemény évfordulója van, ugyanis három éve támadta meg a Donald Trump mellett „tüntető” tömeg az Egyesült Államok törvényhozásának épületet, a Capitoliumot.

2021. január 6-án a Washington D. C.-ben gyülekező tömeg, feltüzelve a korábbi hetek-hónapok intenzív hazugságaitól és a Trump-párti gyűlésen mondott beszédektől a Capitolium elé vonult, majd elkezdte áttörni a kordonokat. A rendőrség hosszú ideig nem tudott jelentős ellenállást tanúsítani, mivel létszámban nem vehették fel a versenyt az egyre növekvő számú tüntetővel, s megfelelő tömegoszlató felszereléssel sem rendelkeztek. A Capitoliumban eközben a Szenátus épp az elektori szavazatok hitelesítésére és Joe Biden győzelmének bejelentésére készült. A tömeg egy része áttört a rendőrökön, majd behatolt az épületbe, ahol szenátorok és képviselők után kezdett kutatni. Ennek eredményeként született meg az egész zavargás talán legikonikusabb képe, amikor a QAnon szekta sámánja a Szenátus üléstermében pózolt az Egyesült Államok zászlójával.

A rendőrség a szenátorokat, illetve a szavazólapokat kimenekítette, azonban számos képviselő és ott dolgozó a Capitoliumban rekedt az irodákba, illetve a Képviselőház üléstermébe zárkózva. Tüntetők egy csoportja megpróbált behatolni az ülésterembe is. Egyiküket, aki többszöri felszólítás ellenére megpróbált átmászni egy betört ablakon, lelőtték a rendőrök. Ez a nő lett az események egyetlen, közvetlenül a harcokban életét vesztő áldozata. Mellette még egy ember drogtúladagolásban, három pedig egészségügyi állapota miatt vesztette életét az események során. A támadásokat követően legalább négy rendőr öngyilkosságot követett el.

A késő délutáni órákra a rendőrség rendezni tudta sorait, s erősítés is érkezett, így sikerült a tüntetőket kiszorítani az épületből. Nem sokkal később a D. C. Nemzeti Gárda bevetését is elrendelte a védelmi miniszter, így a katonák támogatásával biztosítani és átvizsgálni is sikerült a Capitoliumot, s az éjszaka során a szenátorok is visszatérhettek. Hajnalra a szavazatokat is hitelesítették, és bejelentették Joe Biden győzelmét.

Az eseményekről érdemes megnézni a történészek véleményét. Sokan hozták föl a rasszizmus témáját, például, hogy a „nem fehér tüntetőkkel szemben” a rendőrség mindig erőszakosabban lépett fel, vagy hogy számos olyan csoport, ami részt vettek a támadásban, a fehér felsőbbrendűség ideáját hirdette. Kétségtelen, hogy a tömeg nagyobb részt állt fehérekből, ugyanakkor számos színesbőrű is részt vett a zavargásokban.

Egy másik erőteljes vélemény – mely már a zavargások előtt is elterjedt a szakmán belül –, hogy Trumpot fasisztának tartják. Ez már csak Trump politikai programja miatt sem állja meg a helyét – nem célja például a gazdaság egészének állami ellenőrzése. Ráadásul a zavargások egyik kulcskérdése az, hogy mi miatt alakulhattak ki. Jelenlegi ismereteink szerint a támadás a Proud Boys és az Oath Keepers szélsőséges csoportok félig-meddig ad hoc akciója volt, ami a korábban említett propaganda és a korábban hallott gyújtóhangú beszédek hatására kezdődött, majd innen eszkalálódott, míg végül a rendőrség fellépése – és egy tüntető halála! – megtörte a lendületét. Korántsem arról van szó, hogy Trump szervezett puccs keretében igyekezett megszerezni a hatalmat. Az események hatására 300 történész és alkotmánytudós írt alá nyílt levelet, amiben Trump ellen impeachment-eljárás megindítását kérték.

Személy szerint a híres brit történésszel, Richard J. Evans-szel értek egyet, aki szerint

„…január 6-a nem puccskísérlet volt. (…) Trump lázító retorikája ellenére a Kongresszus elleni támadás nem volt előre eltervezett kísérlet a kormány gyeplőjének elragadására.”

Evans szintén kiemeli, hogy Trump nem fasiszta, csak szélsőséges nacionalista.

Véleményem szerint 2021. január 6-ának fő tanulsága, hogy megmutatta, mennyire sérülékenyek a demokráciák, és milyen fontos volna, hogy ahelyett, hogy egyenlőségjelet teszünk korábbi események és minták, illetve ma látható folyamatok közé, inkább megértsük a történelem tanulságait, megértsük a múlt hatását a mai társadalmi csoportokra, és megpróbáljuk felvértezni magunkat az előttünk álló kihívásokkal szemben.

Lengyel Ádám

Források:

Evans. Richard J: Why Trump isn’t a fascist. The storming of the Capitol on 6 January was not a coup. But American democracy is still in danger. The New Statesman, 2021. január 13.

Final Report Of The Select Committee To Investigate The January 6th Attack On The United States Capitol. U.S. Government Publishing Office, Washington D.C., 2022. december 22.

Hartigan, Rachel: Was the assault on the Capitol really ‘unprecedented’? Historians weigh in. National Geographic, 2021. jnauár 8.

Historians and Constitutional Scholars’ Statement on the Second Impeachment of President Donald Trump. Medium, 2021. január 11.

Leatherby, Lauren – Singhvi, Anjali: Critical Moments in the Capitol Siege. The New York Times, 2021. január 15.

Paxton, Robert O.: I’ve Hesitated to Call Donald Trump a Fascist. Until Now. Newsweek, 2021. március 21.

*

Az aznapi eseményekről bővebben beszél szerkesztőtársunk az alábbi videóban:

Ezt olvastad?

Bosszú és csillagsávos lobogó – A hazafi (2000)

Roland Emmerich 2000-ben készült filmdrámája az amerikai függetlenségi háborúról mai napig megosztja a közönséget mind az Egyesült Államokban, mind az

X